Bemutatták a fordítástudomány hazai meghonosítójának tiszteletére összeállított tanulmánykötetet

November 9-én, hétfőn az ELTE BTK Kari tanácstermében mutatták be A fordítás titkos ösvényein - Doktori kutatások Klaudy Kinga tiszteletére II. című tanulmánykötetet, amelyet Klaudy Kinga, a fordítástudomány magyarországi meghonosítójának hallgatói állítottak össze a tanárnő tiszteletére. Az eseményen neves kutatók méltatták a tanárnő nemzetközileg is elismert, úttörő munkásságát.

Elsőként Bárdosi Vilmos egyetemi tanár, az ELTE francia tanszékének vezetője szólt Klaudy Kinga eredményeinek jelentőségétől. Mint elmondta, a Klaudy Kinga által alapított fordítástudományi iskola rendelkezik máig a legtöbb hallgatóval - és emellett kiváló szervezéssel. Több mint harminc hallgató szerzett itt PhD fokozatot, sokuk munkájánál Klaudy tanárnő működött közre konzulensként. 
 
A következő köszöntő Prószéky Gábortól egyetemi tanártól, a MANYE (Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete) elnökétől hangzott el, aki többek között arról beszélt, milyen nehéz az alkalmazott nyelvész feladata, hiszen egy árnyékból kell következtetni arra, mi található a valójában három dimenziós életben.
 
„Amit látunk: balról jobbra folytatódó betűk sora – ezzel pedig valójában egy iszonyatosan bonyolult három dimenziós világot írunk le. Amit nyelvnek hívunk, annak az írott szöveg csekély vetülete csupán. Ha belegondolunk, egy tárgy árnyékából milyen nehéz rekonstruálni magát a tárgyat, el tudjuk képzelni, miről van szó. Egyedül az segít ebben a munkában, hogy sok-sok tapasztalat által megismertük a világot. A fordító dolga pedig még ennél is komplexebb ügy, hiszen két ilyen két dimenziós vetülettel, azaz nyelvvel dolgozik. Szokták mondani, mennyire rossz, ha egy fuvola hamisan szól. Ennél csak egy a rosszabb: ha két fuvola szól hamisan egyszerre…”
 
Prószéky Gábor azt is megemlítette, hogy az internetes platoformokon Klaudy Kingát jellemzően a magyar fordítástudomány élő legendájaként emlegetik. A tanárnő munkásságának jelentőségét tovább méltatva hozzátette: egyedülálló, hogy Klaudy Kinga ezt észrevette, és elkezdett ezzel foglalkozni, sőt, tudományos szintre emelte. 
 
Horváth Ildikó egyetemi docens mondta a következő köszöntőt, aki Klaudy Kinga utódja a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék vezetésében. „2013 augusztus huszadikán a tanárnő sok korábbi díja után megkapta A Magyar Érdemrend tisztikeresztje állami kitüntetést, a hivatalos indoklás szerint
a fordítástudomány magyarországi meghonosításának érdekében végzett sokoldalú tevékenysége, eredményes oktatói munkája, a tudományos közéletben betöltött szerepe elismeréseként.
Ez a kitüntetés, tette hozzá, a nyelvi közvetítői szakmát is elismerte. Ilyen magas kitüntetésben ezen a területen pedig még senki nem részesült Magyarországon. „Klaudy Kinga fáradhatatlanul dolgozott a fordítói munka elismeréséért. Pedig egyáltalán nem volt ez egyszerű küzdelem: a tanárnőnek rengetegszer kellett az árral szemben úsznia, hiszen – főleg kezdetben – sokan kétségbe vonták, hogy a fordítást, a tolmácsolást érdemes-e, illetve egyáltalán lehetséges-e tudományos módon vizsgálni. A tanárnőt nem lehetett eltántorítani. Persze nemcsak szavakkal győzködte az illetékeseket, hanem tettekkel és eredményekkel is. Szeretném hangsúlyozni, hogy Klaudy Kinga kitüntetése a nyelvi közvetítői szakmában is történelmi jelentőségű pillanat volt. Hiszen az indoklás azt is elismeri: létezik fordítástudomány. Ebből pedig az következik, hogy a tudomány vizsgálati tárgya, a fordítás is olyan tevékenység, amelynek műveléséhez a korábbi közhiedelemmel ellentétben nem csak magas szintű nyelvtudás szükséges.”
 
Horváth Ildikó arra is kitért, hogy a tanárnő a területén mindenben első volt. „Alapító oktatója az első fordító- és tolmácsképző intézménynek Magyarországon, a Fordító- és Tolmácsképző Csoportnak. A képzést ráadásul a mindenkori piaci követelményekhez igazította. Műhelyteremtőként létrehozta a Fordítástudományi doktori iskolát, előtte pedig, 1999-ben megszervezte az első fordítástudományi konferenciát – ezen én hallgató lévén hostess-ként működtem közre, Göncz Árpád pedig résztvevő volt. Klaudy Kinga ezen kívül az első fordítástudományi magyar nyelvű folyóirat létrehozója. Vitathatatlan, hogy a tanárnő nemzetközileg is elismert képviselője a fordítástudománynak.”
 
A kötetet Károly Krisztina és Fóris Ágota szerkesztők ismertették. Klaudy Kinga kollégái ötévente kiadnak egy-egy könyvet a fordítástudományról. „A mostani alkalom, amely egybeesik a 70. születésnappal, olyan, mint egy jubileumi koncert” – tették hozzá. „Klaudy Kinga teremtette meg azokat a feltételeket, amely a hallgatók hatékony munkájához szükséges - így amikor a mesterüket köszöntő hallgatók könyvet állítanak össze, a legnagyobb elismerésüket fejezik ki” – mondták el a kötet gesztusértéke kapcsán.
 
Klaudy Kinga meghatottan vette át a nagy csokor virágot, majd elmesélte, három mentora volt: Papp Ferenc, Szépe György és Dezső László. „Előbbi két mentorom elméleti nyelvész volt, de nagyon érdekelte őket az alkalmazott tudomány, többek között a fordítás is. A harmadik Dezső László, akinek egy 2008-as MANYE-kongresszuson elhangzott beszéde elgondolkodtatott. Azt mondta, Olaszországban vendégprofesszorként először került olyan helyzetbe, hogy az oktatómunkát nem tudta összekapcsolni a tudományos kutatómunkával. Erről az jutott eszembe, mekkora szerencsém van, hogy nekem ez egész életemben megadatott.”
 
A fordítástudomány jövőjéről is megosztotta néhány gondolatát, pozitívumként megemlítve, hogy a jelenlegi hallgatóknak rengeteg adat áll a rendelkezésére elemzések elvégzéséhez. „A legnagyobb eredménynek azt tartom, milyen sok írás született a fordítástudományról az elmúlt évtizedekben. Így akik most kezdik kutatásaikat, már nem a nulláról indulnak; tájékozódhatnak, specializálódhatnak. A doktori képzésben részt vevők aktívan részt vesznek az oktatásban is. Szépen haladunk előre, és úgy érzem, a jövő már nem rajtam fog múlni, hanem a tanítványaimon.”
 
Klaudy Kinga végül az unokái türelmét köszönte meg, akik a sok tudományos munka miatt kevesebb sütit kaptak…