Boross Péter: etnikai konfliktus a bevándorlás problémája

Boross Péter volt magyar miniszterelnök interjút adott a népvándorlássá terebélyesedő bevándorlásról a Magyar Hírlapnak. Szerinte nem civilizációs vagy kulturális, hanem etnikai konfliktus a bevándorlás problémája.

„Ma még senki nem meri kimondani, hogy a bevándorlás nem kulturális és civilizációs, hanem etnikai probléma. Ugyanis különböző nyelvű népek, az európaiaktól eltérő bőrszínű emberek érkeznek milliószámra Európába. Nagyon fontos, hogy nemcsak a kultúrájuk más, hanem az ösztönrendszerük, biológiai, genetikai adottságaik is.”

Boross rámutat, hogy Nyugat-Európában a bevándorlók harmadik generációja áll szemben az őket befogadó nemzetekkel, a kulturális integráció kudarcot vallott és "nem kecsegtet semmi jóval sem". Párhuzamot von a most érkező muzulmánok tömege és a több száz éve velünk élő cigányság között, amelynek integrációja szintén nem tekinthető sikeresnek.

„Az Európai Uniónak nem menekültkvóta-rendszerben kellene gondolkodnia, hanem saját haderő felállításán. Az amerikaiakkal való összefogás után először békét kellene teremteni a közel-keleti országokban. A menekülteket ezután vissza kell küldeni az anyaországukba, gazdaságilag rendbe kell tenni ezeket az államokat.”

A volt miniszterelnök azt is hozzáteszi, ennek elsősorban az amerikaiak pénzéből kellene megvalósulnia, hiszen – távlati elgondolás nélkül, pillanatnyi érdekeik miatt – ők kezdték el a háborút a térségben. Azt azonban megjegyzi: az amerikaiak "intellektuálisan teljesen alkalmatlanok" arra, hogy a világ élén álljanak. A kultúrájukat – ami szerinte "humán tartalom nélküli versenykultúra" – idézőjelbe teszi és inkább "félműveltségnek" tartja.

„Sajnos, az ellenzéki híradók emberi érzésekre játszva menekült gyermekek síró arcát mutogatják, így manipulálják a közvéleményt. De a nemzetünk sorsa mindent megelőz ebben a kérdésben, a humán megfontolásokat háttérbe kell szorítani a válság kezelésében.”

Boross egyébként azt elismeri, hogy a magyar–szerb határzár nem lesz megoldás, hiszen sem Horvátország, sem Románia nem tagja a schengeni uniós határövezetnek, így onnan is átjöhetnek a határainkon. De úgy véli: a kerítés jól mutatja a kormány „eltökélt szándékát” a bevándorlók megállítására, szerinte többet ebben a pillanatban nem is tud tenni, mivel a kabinet kezét sok esetben megköti az uniós jog.

Ennek ellenére Borossnak meggyőződése, hogy néhány hónapon belül átfogó megállapodás születhet. Ugyanakkor reméli:

„Magyarország nem lesz olyan balek, hogy a nyugatról hozzánk visszatoloncolt bevándorlókat hagyja maradni, mondván, mi regisztráltuk őket. Eközben a görögök – ahol először átlépték az uniós határt – viszont ezt nem tették meg, így ők mossák kezeiket.”

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!