Botrányos ítélet a vörösiszap-ügyben - ezért mentették fel az összes vádlottat

Elképesztő: minden vádlottat, minden vádpontban felmentettek a vörösiszap-perben. Nem is történt semmi, nincs itt semmi látnivaló. A bírósági szakértő csoport szerint altalajstabilitás-vesztés okozta a tragédiát.

Bűncselekmény hiányában felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját első fokon a Veszprémi Törvényszék csütörtökön. A bíróság a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének vádja alól is felmentette. A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement.
   
Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában azt hangsúlyozta, hogy a perben a Mal Zrt. "nem ül a vádlottak padján". A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet - hangsúlyozta.

A bírósági szakértő csoport szerint altalajstabilitás-vesztés okozta a tragédiát. Ami a kationok és a vörösiszap reakciója miatt következett be. A tragédiát tehát tervezési hiba okozta. A szakértő csoport megállapította továbbá, hogy csak idő kérdése volt a gátfal leomlása.  Ezt az állapotot pedig még 1998-ban idézték elő, tehát a bíróság érvelése szerint a baleset bekövetkeztéről a cégvezetők nem tehettek.

A X-es számú kazetta, bár valóban akkor hordozta a legnagyobb terhet, ám a kazetta nem volt túltöltve - jelentette ki a bírónő.

Szabó Gyöngyi - mint mondta - "atipikus indoklást" tartott, mert "szeretné, hogy a társadalom is megismerhesse a döntés hátterét. Mint mondta, nem a MAL Zrt. ül a vádlottak padján, hanem neki a 15 vádlott felelősségét kellett megállapítania. A bírósági eljárás elemi része volt a szakértői véleményeztetés, amelynek meghallgatása 123 bírósági napot vett igénybe. Ennek kapcsán a bírónő kiemelte, a nyomozóhatóság célszerűbben összeállíthatta volna a szakértők körét. Ezzel kapcsolatban elmondta: a nyomozóhatóság kísérletet sem tett arra, hogy a törvényszék elé terjesztett anyagban a szakértői ellentmondásokat feloldja. Sok esetben a szakértők a bírósági eljárás során találkoztak először szakmai ellenvéleménnyel. Arra figyelmeztetett, hogy a vádlottak ebben a specifikus ügyben sokkal képzettebbek voltak, mint a nyomozóhatóság és az általa felkért szakértők. Sok esetben ezeket a szakértői véleményeket nem is használhatta fel a törvényszék, ugyanis a szakértők lépcsőzetes kirendelése miatt az igazságügyi szakértők véleményét kellett elfogadnia. Az Országgyűlés katasztrófát vizsgáló bizottságának megállapításait figyelembe vette ugyan a Törvényszék, de nem tette a büntetőeljárás részévé.

Az absztrakt esemény nem 2010 október 4-én, hanem 1998. december 23-án történt, amikor a vizes kazettát feltöltötték. A törvényszék azt is megállapította, hogy a katasztrófa az altalaj-ismeret hiánya miatt következett be, a feltárások sem feleltek meg a törvényi követelményeknek. Szó szerint idézte a szakértői csapat véleményét, "a kazetta a kezdetektől fogva halálra volt ítélve, egy ketyegő bombán ültek, s csak idő kérdése volt a robbanás".

Monitoring kapcsán arra jutott a törvényszék, hogy abban az esetben sem tudták volna előrejelezni a katasztrófát, ha azok kiépítésre kerültek volna, azonban sem a tervezőiroda, sem a hatóság nem írta elő azok meglétét.

"Nem azért szakadt át a gátfal, mert nem volt figyelmeztető hang és fényjelzés - figyelmeztetett a bírónő, ez akkor is bekövetkezett volna. Azt ugyan elismerte, hogy ez hiányosság, de nem talált ok-okozati összefüggést a katasztrófával kapcsolatban. A Törvényszék szerint nem várható el objektívan az elsőrendű vádlottól, hogy ezt felismerje, ugyanis nem statikus végzettségű. Ismét aláhúzta, ezek a tervezés során felmerült hiányosságok, de akkor a vádlott még nem volt a Mal Zrt. tagja. A bírónő szerint tény, hogy nem építettek védműveket, de ezeket a terveket az érintett hatóságok befogadták, többek között a Katasztrófavédelem is.

A Törvényszék szerint csak abban az esetben hibáztak volna a vádlottak, ha a szakértő által megírt terveket felülírják.

"A bírónő kijelentette, hogy az altalajstabilitás-vesztést okozó kationcsere nem a vádlottak cselekményétől indult el, az a lúgos hulladék miatt következhetett be, de ennek okait most is vizsgálják szakemberek. Hozzátette: a vádlottak azt tartották a tározóban, amire engedélyt kaptak.

A Törvényszék nem tudta értelmezni a vád azon pontját, hogy a tározóban túl nagy volt a vízoszlop, túlzottan sok vizet tartottak. Egyrészt nem világos számukra, hogy "mihez képest" volt túl sok a víz, másrészt sem jogszabályi, sem hatósági, sem engedélyezési előírás nem vonatkozik erre. A víz mennyisége csak a gátfalnál releváns információ, de ezt nem lehetett kimutatni.

A bírónő emlékeztetett: a közveszély 1998 óta fennáll, s nem tartja elvárhatónak az elsőrendű vádlottól, hogy 2008-ban, amikor átvett egy 10 éve működő tározót, gyanakodjon. Főleg úgy, hogy minden szakértői vélemény és adat birtokában van, amelyek viszont soha nem tártak fel statikai problémákat.

Közveszélyokozás vádjából bűncselekmény hiánya miatt mentette fel a bíróság a vádlottakat. Megállapított ugyan szakmai szabályszegéseket, de azok az indoklás szerint vagy irrelevánsnak bizonyultak, vagy nem álltak ok-okozati viszonyban a katasztrófával.

A bírónő kijelentette: 2010. október 4-én a vörösiszap nem számított veszélyes hulladéknak (egyébként az Orbán-kormány sem akként tekintett rá.) A tározóban található retúrvíz sem az, annak összekeveredése a bűncselekmény elkövetése szempontjából irreleváns.

A bíróság szerint a vádlottak magatartása nem merítette ki a közveszély elhárításának akadályozásának tényállását.

A bírónő emlékeztetett, hogy a gyár azonnali leállítása ebben a helyzetben szükséges volt, sőt újabb közveszélyt akadályoztak meg azzal. A bíróság szerint a vádlottak eleget tettek az értesítési kötelezettségnek.

Azért sem akadályozták a kárelhárítást, mert nemcsak a hatóságok, de a települések is tisztában voltak a menekítési tervekkel, ugyanis azok szerepelnek a települések katasztrófa-forgatókönyveiben.
A törvényszék azt vizsgálta, hogy az elkövetett mulasztás kiváltó oka lehetett-e a katasztrófának - fogalmazott a bírónő. Erre példa Bakonyi Zoltán október 5-ei nyilatkozata, amelyben az Indexnek azt mondta, hogy "egy slagolás segít". Ezt visszásnak nevezte a bírónő, de büntetőjogi szempontból a katasztrófa következményeinek enyhítését nem akadályozta.

A bírónő fontosnak tartotta a megemlíteni, hogy mivel Kolontárt 7 perc alatt elérte az ár, ezért esélye sem volt annak, hogy megakadályozzák a katasztrófát.

Az ügyész mind a 15 vádlott esetében fellebbezett.

A több mint 77 milliós perköltséget az állam állja. Az ítéletet a vádlottak és ügyvédjeik is tudomásul vették.

Keplit kivezették, sajtótájékoztatót tartott

Kepli Lajost, aki az ítélethirdetés után egy táblát tartott fel és tiltakozott az ítélet miatt, emiatt kivezették a teremből és azóta sem engedték vissza. A Jobbik politikusa sajtótájékoztatón reagált az ítéletre.

Fotó: Nagy Lajos, MTI

Felháborítónak, megdöbbentőnek és elképesztőnek nevezte a vörösiszapperben született felmentő ítéletet a katasztrófa körülményeinek vizsgálatára létrehozott korábbi parlamenti bizottság jobbikos elnöke a Veszprémi Törvényszék előtt csütörtökön.

Kepli Lajos újságíróknak úgy fogalmazott: a katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság már évekkel ezelőtt bebizonyította jelentésében, hogy "a Mal Zrt. vezetőit egyértelmű felelősség terheli azért, hogy ekkora mennyiségű lúg volt a tározóban", amelynek kiömlése tíz ember halálát és a milliárdos anyagi károkat okozta.

Az ellenzéki politikus azt mondta: nincs a világon ország, ahol ilyen katasztrófának ne lenne felelőse.

Kepli Lajos reményét fejezte ki, hogy az ügyészség fellebbezni fog, és másodfokon "megfelelően szigorú ítéletet, letöltendő börtönbüntetést" hoznak. "Csak ez az elfogadható, a felmentő ítélet semmiképpen sem" - mondta. Kilátásba helyezte, hogy a továbbiakban is minden fórumon hallatja hangját. Ma azt láttuk, hogy "az igazságszolgáltatás csapta arcul az igazságot", ami egy jogállamban egész egyszerűen elképesztő - fogalmazott.

Kepli Lajos az ítélethirdetés után, egy a katasztrófa után készült fotóra nyomtatott "Ennyit ér tíz ember élete?" feliratú molinóval felállva hangosan tiltakozott az ülésteremben, felháborítónak nevezve az ítéletet. A politikust bírói figyelmeztetés után kivezették a tárgyalóteremből.

A jobbikos politikus a sajtót tájékoztatva emlékeztetett, az általa vezetett, 2010 decemberétől 2012 márciusáig működő parlamenti vizsgálóbizottság "olyan megalapozott döntést hozott a parlament teljes, szinte egyhangú támogatásával", amely a katasztrófa okai és a felelősség kérdésében teljesen egybehangzott az ügyészség által a tárgyalások kezdetekor benyújtott vádirattal.

Kepli Lajos elmondta, a vizsgálóbizottság jelentése szerint a Mal Zrt. első számú vezetői az egyértelmű felelősei a katasztrófának, hiszen "nem tartották be a technológiai előírásokat, olyan mennyiségű lúgot juttattak ki a vörösiszaptározó kazettára, amelynek a töredéke sem lehetett volna ott. Ezzel a tározót olyan terhelésnek tették ki, ami miatt átszakadt a gát" - mondta. Megjegyezte, az engedélyező és ellenőrző hatóságokat is másodlagos felelősség terheli, "mint mindenkit, aki ezt a technológiai fegyelemsértést figyelmen kívül hagyta".

A Veszprémi Törvényszék csütörtökön bűncselekmény hiányában első fokon felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját az ellenük felhozott halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének vádja alól.

Az indokolásban megállapították, hogy a vádlottak egyrészt a kellő információval szolgáltak a mentők, tűzoltók, rendőrök részére - ezt tanúk is igazolták, másrészt a helyszínen próbáltak ők is adatokat gyűjteni.

A Fidesz szerint is megdöbbentő az ítélet

Megdöbbentőnek tartja a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója a vörösiszapperben csütörtökön született felmentő ítéletet - közölte a Fidesz alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján.

Németh Szilárd azt mondta: "elfogadhatatlannak tartjuk azt a döntést, hogy az ilyen típusú ügyeknek nincs felelőse".

A kormánypártok természetesen tiszteletben tartják a független bíróságot - folytatta -, de azt akarják, hogy a magyar bíróságokon ne csak jog-, hanem igazságszolgáltatás is legyen.

Németh Szilárd arra kérte az illetékes hatóságot, hogy nyújtson be fellebbezést a tíz halálos áldozatot követelő katasztrófa ügyében.

A parlamenti képviselő szerint igenis meghatározható a felelősi kör.

Tíz ember halála, 123 sérülése, életek tönkretétele

2010. október 4-én történt Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája. Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja. A kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában tíz ember vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. Október 5-én a kormány Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely 2011. június 30-áig volt érvényben.


    
A szennyeződés a Torna patakon keresztül - a védőintézkedések következtében felhígulva - a Marcalba, majd a Rábába és végül a Dunába jutott. A Torna és a Marcal élővilága kipusztult, a Mosoni-Dunát a lúgos kémhatás csökkentésével sikerült megvédeni. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett.

hjk

Az érintett három településen több mint háromszáz ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki. A kormány a károsultak támogatására alapot hozott létre. A közadakozásból összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították. Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. A kormány összességében 38 milliárd forintot fordított a katasztrófa utáni helyreállításra, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemekben keletkezett károk elhárítására.
    
A tragédia másnapján azonnali hatállyal felfüggesztették a Mal Zrt. termelői tevékenységét. A cég vezetői akkor úgy nyilatkoztak, hogy nem tartják magukat hibásnak a katasztrófáért, a vállalat minden szabályt betartva működik. A vállalat - a honvédelmi törvény október 12-én hatályba lépett módosítása alapján - 2011. június 30-áig állami felügyelet alá került, a termelés 2010. október 15-én kormánybiztos irányítása alatt indulhatott újra.
    
Az Országgyűlés 2010. november 29-én úgy döntött, hogy parlamenti bizottságot állít fel a katasztrófa felelőseinek kivizsgálására. A testület jelentése alapján a parlament 2012. március 12-én határozatban mondta ki, hogy a katasztrófáért döntően a Mal Zrt. volt felelős, ám felelősség terheli a létesítmény és a technológia engedélyezésében, ellenőrzésében közreműködő hatóságokat, valamint a jogalkotót is, amiért hibásan ültetett át a magyar jogba bizonyos EU-irányelveket, és nem rendezett nyilvánvaló hatásköri hiányosságokat. A zöldhatóság 2011. szeptember 14-én 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re, a határozatot a vállalat megtámadta.
    
A kormány 2012. szeptember 20-án stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a katasztrófa óta jelentős likviditási nehézségekkel küzdő vállalatot. A Veszprémi Törvényszék 2013 februárjában elrendelte a timföldgyár felszámolását, melynek irányítását március 8-án átvette az állami vagyonfelügyelő, biztosítva a termelés folyamatosságát, a munkahelyek megőrzését és a környezet biztonságát. 2013. április 23-án létrejött az állami tulajdonú Nemzeti-MAL-A Alumíniumtermelő Zrt. timföldgyár.

[fb_pages_codes:econation]
    
A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények (gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen. A vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel. A büntetőper 2012. szeptember 24-én Veszprémben elindult tárgyalását a következő évben a háromtagú büntetőtanács összetételében történt változások miatt kétszer kellett elölről kezdeni, majd 2015. augusztus 17-én az ügyészség több ponton módosította a vádat.
    
A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. A Kúria 2014. február 12-én hozta meg első harmadfokú, jogerős döntését a kolontári vörösiszap-katasztrófával összefüggésben. A bírói fórum elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét, és 10 millió forint kifizetésére kötelezte a vállalatot. (A korábban született jogerős ítélet kimondta, hogy a Mal Zrt. tevékenysége veszélyes üzemnek minősül, ezért a cég annak szabályai szerint felel a történtekért.) A Kúria ugyanakkor részben megváltoztatta az ítélet indoklását, eszerint a katasztrófát elsődlegesen az iszaptározó építési hiányosságai és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták.


    
A bíróságoknak 486 kártérítési polgári perben is dönteniük kellett, többségük érdemi befejezéssel zárult. Abból a 400 millió forintos keretből, amelyet 2015 februárjában különített el a kormány, november 10-éig hatvanhárom jogerős bírósági ítélettel rendelkező károsultnak fizették ki a megítélt kártérítést, addig több mint 155 millió forintot.
    
A Mal Zrt. ellen indult felszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van, befejezése a vagyonértékesítések időpontjától, valamint a zárómérlegek benyújtásától függ.

Forrás
MTI nyomán