2015. 10. 27. 20:59

Cigány szakértőt kért fel a Jobbik, aki kiállt az elkülönítés lehetősége mellett

Menyhért Ildikó, a Jobbik felkérésében szólalt meg. Kijelentette: apartheid típusú oktatási rendszere egész Európának nincs és nem is volt. Megkérdezte: „Ki az, aki nekünk megtiltja, hogy szabad iskolaválasztási jogunkat gyakoroljuk?” Szidta a fundamentalista jogvédőket, akik destruktív tevékenységet végeznek A szocialista Hiller István kiakadt. - Pokol Béla alkotmánybíró könyve szerint a magyarság lélekszáma generációnként megfeleződik, a cigányságé pedig megduplázódik. Emiatt a felnövekvő generációknak a beilleszkedése kulcsfontosságú nem csupán a társadalom békéjének, hanem a magyar állam fenntarthatóságának a szempontjából is. Tény, hogy a legtöbb roma a beilleszkedés fele az első lépést akkor teszi, amikor beül egy iskolapadba. Nem mindegy azonban, hogy ennek a kisiskolásnak a padtársa ki lesz. Erről is szól az a disputa, melynek az egyik oldala az elkülönülés, elkülönítés lehetősége mellett érvel, a másik pedig a mesterséges, többször erőszakos egybeültetés előnyeit ecseteli. A szegregációnkkal foglalkozó cikksorozatunk első része következik.

Az Országgyűlés Kulturális bizottsága kedden tárgyalta „Az iskolai szegregációval kapcsolatos új kutatások eredményei, megoldási javaslatok lehetőségeit”. A napirendi pontot Hiller István az MSZP megbukott oktatási minisztere kezdeményezte, a bizottság elnöke pedig Dúró Dóra, aki nem mellesleg ismert jobbikos országgyűlési képviselő, tehát az amúgy is nehéz téma kibeszélése különösen pikánsnak ígérkezett. Mégsem lett tele a sajtó a teremmel, az alfahir.hu tudósítója szinte egyedül figyelte meg az eseményt, miközben egy újabb tabutéma került a közéleti disputa fókuszába. A bizottságba tagot delegáló pártok szakértőket hívtak meg, akik szintén hozzászóltak a kérdéskörhöz, a képviselők pedig bölcsen hallgattak, a terepen szerzett élettapasztalatok megütköztek a politikai elképzelésekkel.

Kerülő Judit, a Nyíregyházi Főiskola intézetigazgatója a Fidesz, Emődiné Csapó Barbara, egy miskolci szülői szervezet elnöke a KDNP, Csillei Béla szolnoki iskolaigazgató az LMP felkérésre érkezett. Ercse Krisztina, Hálózat a Tanszabadságért elnevezésű szervezet képviseletében, az MSZP javaslatára kapott meghívott, de sajnos nem élt a lehetőséggel.

Menyhért Ildikó, aki magát muzsikus cigányként határozza meg, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete tagjaként, komolyabban elhatározta magát. Megérkezett, méghozzá a Jobbik szervezésében, de elsősorban nem is ezzel döbbentette meg a szocialista Hiller Istvánt.

Menyhért Ildikó a kétezer fős Tiszabőn dolgozik, ahol a munkanélküliség negyven százalékos. A meghívott szakértő hosszú évek óta alapvetően hátrányos helyzetű iskolásoknak tanít, de nem hátrányos helyzetű diákoknak is oktatott, ezért saját bevallása szerint érzi a hangsúlybeli különbségeket. Menyhért úgy határozott, hogy leszámol az urban legendekkel, ezért kimondta:

„Magyarországon folyamatban van az integráció, mindig is integrált volt a nevelés, soha nem volt arról szó, hogy bárki, bárkit származási alapon különített volna el.”

Hozzátette: azok a gyerekek – akiknek szülői, nagyszülei felmenői generációk óta telepszerű körülmények között élnek - utat találnak azokba az iskolákba, ahol jelentős számba nem roma gyerekek tanulnak. Ennek igazolásául elmondta, hogy Tiszabőn az 500 iskolaköteles fiatal közül 309 helyben tanul, a többit Fegyvernek és Tiszagyenda fogadja.

Történelmi kitekintőjében felidézte,

hogy az egyház részéről, az elmúlt kétszáz évben történtek próbálkozások a cigánygyerekek oktatására, a tömeges beiskolázásra azonban az 1950-es években került sor. "A művelődésbeli és kultúrabeli függőségeket belátva egy 1961-es párthatározat engedélyt adott a homogén cigány osztályok szervezésére" - mondta Menyhért . A cigány közösségekbe érkező tanítók szép élményeket szereztek, hiszen lámpásszerepet töltöttek be. A cigány közösségekben  kialakult az igény a beilleszkedésre, elhelyezkedtek a közeli gyárakban, vállalatokban.

A hazai cigányok oktatása az 1980-as évekig fejlődött, száz százalékos lett a beiskolázottságuk, 85-90 százalék pedig el is végezte az általános iskolát. Ekkoriban az közoktatási rendszernek nem állt érdekében áleredmények felmutatása. A tanfelügyeleti rendszer ösztönözte az olyan tankönyvek, taneszközök adoptációját, melyek tekintettel voltak arra, hogy a cigánygyerek sok tekintetben nyelvi hátrányokkal küzdenek. A pedagógusok nem érezték hátránynak, hogy ha romákat kellett tanítaniuk, mi több egymást tanácsokkal segítették, például feladatlapokkal, a pályakezdő Menyhért ezt még személyesen is megtapasztalhatta.

Később „a szemfényvesztés beindult”:

„Az alacsony érdekérvényesítési képességgel bíró, rossz szociális és kulturális körülmények között élő szülők gyermekeinek iskoláit egy tollvonással, származási alapú szegregációnak minősítette az oktatáspolitika.”

- mondta Menyhért. Az 1990-es, 2000-es évek ennek a szellemében teltek el, ezt a szakértő egy destruktív intézkedéssorozatnak nevezte, amely rengeteg kárt okozott. Megjegyezte, hogy

„...apartheid típusú oktatási rendszere egész Európának nincs és nem is volt.”

Ennek ellenére Magyarországon egy szemfényvesztő politika zajlott le: az MSZP-SZDSZ kormánya ráfogta a „saját népére”, hogy itt ilyen történik. Holott, mint Menyhért elmondta, ahol a roma lakosság megjelent, ott a roma tanulók is megjelentek. A szakértő szerint kevés kivétel akadt, „talán a Horváth Mihály téri iskola”. Ezzel együtt megállapította, hogy

„ilyen iskola, hogy oda cigánygyerekeket nem vettek fel, Magyarországon nincs.”

Ekkor Hiller István kiakadt. Kérte, hogy az elhangozott mondat kerüljön a megismétlésére, a jegyzőkönyv miatt. Menyhért pedig minden további nélkül szó szerint megismételte a kijelentését. Szerinte azt lehet látni, hogy Európa számos országa sajátosan válaszol a roma gyerekek oktatásra, igyekszik olyan képességekkel, tudással ellátni őket, melyeket hasznosítani tudnak. Ehhez képest Magyarországon egy „csomó hazudozás, szemfényvesztés következtében” nagyon sok gyerek ötös, négyes, hármas átlaggal kerül ki az általános iskolából, de nem tud semmit, majd bekerül a középiskolába, de onnan két hónap után kénytelen hazamenni, nem tud tovább tanulni.

„Erre mi cigányok nem fizetünk be, ezt nem akarjuk!”

- mondta Menyhért Ildikó, hozzátette, hogy a tömeges iskolázottság Mária Terézia óta számítható, de

„azt lehet mondani, hogy mi ezen nem mentünk keresztül, nekünk szükségünk van egy olyan oktatási rendszere, egy olyan oktatási típusra, amely figyelembe veszi azt a sok-sok százéves évet, ami alatt mi nem jártunk iskolába. Mert, hogy lehet látni, hogy például Tiszabőn a szülők, nagyszülők analfabéták.”

A szülők sokszor azonban úgy tesznek, mintha tudnának írni-olvasni. A szakértő szavai szerint a roma gyerekek számára az iskola az első olyan közeg, ahol nincs ott az anya és apja, három évig pedig úgy járnak ide, hogy a betűvetés egy komoly feladat számukra. Az a pedagógus, aki képes ilyen körülmények között helytállni nem érti, hogy miért merik azt mondani egyesek, hogy másképp kell tanítani, a meglévő adoptált tankönyvet el kell dobni. Menyhért ezért dolgozik fénymásolt fóliákkal, mert azt akarja, hogy a szeptemberben beiratkozott gyerek, a saját tudásszintjéhez szerezzen többletismereteket. Elmondta, hogy a szocializmus idején többet ért a munkaerőpiacon egy általános iskolai bizonyítvány, mert használhatóbb képzettséget adott.

Szerinte az integráció több évtizedes eredményességét a nyíregyházi Huszár-telep mutatja, hiszen az intézmény létrejöttének pillanatában voltak szülők, gyerekek, akik ezt az iskolát akarták.

„Ki az, aki nekünk megtiltja, hogy szabad iskolaválasztási jogunkat gyakoroljuk?”

- tette fel a kérdést Menyhért. Hozzátette: vannak bőven, éppen ezért örült a Jobbik felkérésének, mert elmondhatta, hogy ennek a roma közösség nem örül.

Mint ismeretes a görög katolikus egyház által fenntartott általános iskola deklarált célja a cigánypasztoráció, a roma közösségek célirányos lelki gondozása, de az iskolában az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) szerint korábban is szegregált oktatás folyt, ezért az akkori szocialista önkormányzat 2007-ben bezáratta az iskolát, a gyerekeket pedig abszurd módon iskolabusszal másik iskolába járatták. Később a Kúria kimondta, hogy nem történt szegregáció.

Menyhért elmondta, hogy az általános iskolákban meg lehet alapozni a roma gyermekek beilleszkedését, mert a kutatók szerint, ha itt jól végzi el a dolgát az oktatási rendszer, akkor a középiskolában nem lehet a különbséget mérni. Ez a különbség kezdetben azonban negyvenszeres. Menyhért szót ejtett a

fundamentalista jogvédőkről, akik destruktív tevékenységet végeznek, álfogalmakat vezettek be a köznevelésben, a valóság ismeretének teljes hiánya nélkül, hiszen Budáról nem láthatnak semmit. 

Szerinte a pedagógusok nagyon jól tudják, hogy mit jelent a szegregáció, de a külföldről bevezetett fogalmak teljesen máshogy zajlanak le, mint ahogy ezt elképzelik Magyarországon. Ezzel szemben beszélt a társadalmi mobilitásról. Megfigyelte, hogy a szegregációnak nevezett jelenség ténylegesen új zajlik le, hogy az ügyesebb, mobilabb szülő felülteti a gyerekét a hét órás buszra és elküldi Fegyvernekre, a többiek, akik ezt nem akarják, azok maradnak Tiszabőn és ennyi a történet. Érdekesség, hogy a szakértő nem csak a Jobbik felkérését köszönte meg, hanem az LMP egykori, szintén roma származású oktatáspolitikusának, Osztolykán Ágnesnek a gratulációját is, amiért megjelent bizottsági ülésen.

Ciksorozatunk következő részében Dúró Dórának, a Jobbik oktatáspolitikusának meglátásait közöljük.