Cigányok és statisztikák: ha sajnálni kell őket, vannak számok

cigány családMélyszegénységben élő, alig foglalkoztatott cigányok – ennek alátámasztására mindig tud statisztikai adatokat találni a kormány és a cigány szervezetek. De miért nem olvashatunk arról, hogy a bűnözők vagy a segélyezettek között hány cigány van?

A cigány nők foglalkoztatási arányán, amely – állítólag – jelenleg 10 százalék, javítana az Országos Roma Önkormányzat. Legalábbis ezt közölték, hogy alátámasszák: a cigányok társadalmi felzárkóztatása és integrációja érdekében növelni kell ezt az értéket, és ezért programot indítanak számukra.

Ebbe hátrányos helyzetű településen élő, szakképzetlen cigány nőket vonnak be, akik az – idéntől brutálisan megdrágult - OKJ-s képzésekre jelentkezhetnek. Tanulhatnak például ápolási asszisztensnek, kisgyermekgondozónak, nevelőnek, szociális gondozó és ápolónak, óvodai dajkának, szociális asszisztensnek, gyermek- és ifjúsági felügyelőnek, valamint roma szociális segítőnek. Ezekért a tanfolyamokért jellemzően 300-400 ezer forint körüli összegeket kérnek el azoktól, akik a programon kívül vesznek részt felnőttképzésben.

Ha épp szükségesek, vannak statisztikák

Érdekes módon statisztikák mindig akkor kerülnek elő, ha alá kell támasztani, hogy a cigányságnak milyen sanyarú a sorsa Magyarországon, és azt, hogy körülményei miatt nem tud integrálódni a társadalomba. A Tárki például egyebek mellett azt kutatta 2010-es Háztartás Monitor vizsgálata során, hogy az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek hogyan oszlanak meg a háztartásfő etnikuma szerint. A kutatás szerint a magyarországi cigányok egyre nagyobb mértékben koncentrálódnak a legszegényebbek között. (Természetesen az eredményekben nem jelennek meg a feketejövedelmek, amelynek aránya a magyar gazdaságban információk szerint 30 százalék, de egyesek úgy vélik, ez óvatos becslés és ennél sokkal magasabb ez a szám - a szerk.)

A cigányokkal kapcsolatos statisztikák esetében egyébként is megkérdőjelezhető azok hitelessége, mivel általában megkérdezésen alapulnak, vagyis csak azt tekintik cigánynak, aki azt vallja magáról. Így történt ez a fent említett kutatás során is – mondta a barikad.hu-nak Bernát Anikó, a Tárki kutatója. Hozzátette: a kutatóintézet korábban még nem vizsgálta a cigányok foglalkoztatottságon belüli arányát, illetve azt sem, hogy például a rendszeres szociális segélyezettek között hány cigány származású ember van. Ennek okát a módszertan bonyolultságában jelölte meg, utalva arra, hogy nem mindenki tartja megfelelőnek a megkérdezéses módszert (egyes vizsgálatok azt tekintik cigánynak, akit környezete annak tart különböző jellemvonások alapján). Emiatt ezek a vizsgálatok drágák – indokolt a szakember.

Alkotmányos védelem avagy tiltás: nem tudhatjuk, mennyi a bűnöző roma

Annak a számontartását pedig, hogy a bűnelkövetők között hány roma van, pedig egyenesen tiltja az alkotmány, mivel az etnikum védett tulajdonság – tette hozzá Bernát Anikó. Annak ellenére, hogy az emberek nagy valószínűséggel támogatnának egy olyan bűnügyi adatbázist, amelyben az elkövetők faji hovatartozását is nyilvántartják. A Tárki egy korábbi kutatásából ugyanis kiderült, hogy a vizsgált 18-35 közötti fiatalok 55 százaléka van emellett.

Záhonyi Márta, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa pedig arra hivatkozott, amikor azt tudakoltuk, hogy milyen adataik vannak a cigánysággal kapcsolatban: kényes kérdésről van szó, ezért nem is rendelkeznek ilyenekkel például a cigányok foglalkoztatása kapcsán. (Mint mondták, a népszámlálás során fény fog derülni ezzel kapcsolatos adatokra. Kiváncsian várjuk - a szerk.)

Természetesen arra vonatkozó hivatalos adatot sem találtunk, hogy a munkakerülő életmódot folytatók között hány cigány van Magyarországon.

Akkor mégis vannak adatok?

Bár kiderült, az illetékes intézmények szinte nem is rendelkeznek pontos adatokkal a cigányokat illetően, a kormány mégis előszeretettel hivatkozik ilyenekre, ha az állítólagos felzárkóztatásukról van szó. Egy nemrégiben tartott parlamenti vitanapon is ilyen számokat villogtattak: Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azt állította, hogy a cigány lakosság aránya 7 százalék, a foglalkoztatottak között az arányuk ugyanakkor csak 2 százalék, míg a regisztrált munkanélküliek esetében ez a szám 25 százalék fölött van. A fentiek alapján rejtély, hogy az államtitkár honnan szedte az általa hitelesnek bemutatott adatokat. (Próbáltuk a politikustól megtudni, hogy honnan származnak ezek, illetve arra vontakozólag vannak-e információi, hogy a rendszeres segélyeken élők között hány cigány van, de egyelőre nem tudtuk elérni.)  De ezek szerint Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője is légből kapott információkkal példálózott: ő 700-750 ezres tömegről beszélt és 80 százalékos munkanélküliségről. (A KSH 2001-es népszámlálásának eredményei 190 ezres cigány lakosságot említenek, persze az tudható, hogy ennek köze nincs a valósághoz. Egyes számítások szerint számuk már meghaladta az 1 milliót, amely 2030-ra 4 millióra is nőhet.)

A Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság pedig egy helyzetelemzésben írja a cigányok kapcsán a rendkívül rossz egészségi állapotukról: "a romák átlagosan 10 évvel korábban halnak meg, mint a nem-romák" – fogalmaznak.

Jobbik: rasszista, diszkriminatív felzárkóztatási program

Sneider Tamás, a Jobbik politikusa már korábban felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz felzárkóztatási programja rasszista és diszkriminatív. Mint hangsúlyozta, a cigány nők nyolc általános és egy gyorstalpaló után szociális munkát végezhetnek, míg egy magyar nők esetében ugyanennek a munkakörnek a betöltétéshez érettségi és két év tanfolyam szükséges. Hozzátette: az nem tolerálható, hogy Magyarországon valaki cigány származása miatt plusz támogatásokat kap, ha valaki pedig magyar származású és ugyanolyan élethelyzetben van, mint egy roma személy, akkor kizárják ezekből a juttatásokból.

A nemzeti radikális párt képviselője akkor jelezte: ha a pályázat megvalósul, akkor a Jobbik azt ajánlja a fideszes országgyűlési képviselők figyelmébe, vállalják önkéntesen, hogy a saját gyermekeikhez vagy a saját idős családtagjaikhoz ezeket a nyolc általánost és gyorstalpalót végzett személyeket hívják. Emellett arra kérte a kormányt, ne csodálkozzon, hogy ez a pozitív diszkrimináció feszültséget kelt azokban a magyar nőkben, akik munkát nem kaphatnak, de megvan az érettségijük és elvégezték a kétéves tanfolyamot is.

Kovács Zita

barikad.hu