Döbbenetes felfedezés Kirovban – sok száz magyar katona földi maradványait is rejthetik a tömegsírok

Kirov sok száz kilométerre keletre található Moszkvától. 1943-tól erre közlekedtek - többségében Szibéria felé - azok a vonatok, amelyek magyar, német, olasz és román hadifoglyokat szállítottak. Ők voltak azok, akiket a doni és a sztálingrádi katasztrófa után százezrével ejtett fogságba a Vörös Hadsereg. A kirovi megállónál rakták ki a vonatból azokat, akik nem élték túl a több napos utat. A legyengült katonák ezrével haltak meg az éhezéstől, alultápláltságtól, betegségektől. Holttesteiket a töltés melletti tömegsírokba hantolták el. Megszámlálhatatlan vonat érkezett, megszámolhatatlan halott volt, rétegelve kerültek a katonák a sírokba, amelyek aztán a feledés homályába merültek...

Nemrég Alekszej Ivakin, orosz hadisírkutató arról értesült, hogy a kirovi vasúti töltés mellett több száz, vagy akár több ezer katona földi maradványai kerülhettek elő földművelési munkálatok során.

A fiatal orosz kutató, amint tudomást szerzett a történtekről azonnal a helyszínre sietett. Megbizonyosodott róla, hogy a frissen felparcellázott területen kezdődő munkák során egykori katonák csontjainak százaira bukkantak. Ekkor nyomban megkereste az ottani vezetőket, akik szó szerint elhajtották. Ezt követően kétségbeesve kereste azt az információs csatornát, amelynek segítségével el tudná juttatni a tudomására jutott borzalmat az illetékes hatóságok felé.

Több alkalommal írt erről nyilvános blogjában, de süket fülekre talál. Ekkor fordult egy Magyarországon élő orosz hadisír-kutatóhoz, Andrej Ogoljukhoz, segítségét kérve. Ogoljuk jelezte Szebenyi Istvánnak, a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület vezetőjének a történteket, ezután megkezdődött a levelezés a magyar, olasz, német, román hatóságokkal. Utóbbiak kezdetben szintén értetlenül álltak a dolog előtt, mondván nincs erről semmiféle információjuk. Van a közelben magyar emlékmű is, csak éppen nem ott. Szerencsére akadt valaki, aki nem kételkedett, s elindította az országok közötti információcserét. Végül ennek eredményeként kiment a helyszínre egy kinti hivatalos szervezet, és visszaigazolta Ivakin állításait.

Kedden megkeresés érkezett Szebenyi Istvánhoz, a HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatala részéről a kirovi eset kapcsán. Bíró Andor úr arról tájékoztatta, hogy a kinti hatóságok munkatársai vizsgálatot folytattak le a bejelentésünk kapcsán.

Beigazolódott, hogy Alekszej Ivakin orosz hadisír-kutató állításai nem voltak alaptalanok. A területen valóban tömegsírokat, temetőket azonosítottak a szakemberek. Erről sajnálatos módon korábban az ottani hatóságoknak sem volt tudomásuk, ezért történhetett meg, hogy a területeket felparcellázták és magánszemélyeknek eladták. Az ott végzett földmunkákat azonnal leállították, a katonák exhumálását az orosz fél végzi majd el, az is elképzelhető, hogy az érintett területeket az orosz állam visszavásárolja.

Egyelőre nem tudhatjuk még biztosan, hány száz, vagy ezer magyar, német, olasz és román hadifogoly katona csontjai hevernek ott egymásra dobálva a tömegsírokban.

Egy dolgot azonban tény: Alekszej Ivakin, és Andrej Ogoljuk orosz kutatók nélkül biztosan nem kerülne sor a sírok feltárására. 71 évvel a háború után az egykori ellenségek leszármazottai nyújtottak segítő kezet ahhoz, hogy a legyőzött katonák megkaphassák a végtisztességet. Nekik köszönhető az is, hogy sok magyar, német, olasz és román család végre hírt kaphat egykor eltűntnek hitt hozzátartozójukról.