2014. 03. 10. 16:52

Drámai fordulat a török belpolitikában

szemleNemzetközi sajtószemle

2014-03-10

 

ITAR-TASS

www.itar-tass.com

A legitim krími kormány eddig megtett lépései a nemzetközi jogra alapulnak, és arra irányulnak, hogy a félsziget lakosságának jogi érdekeit biztosítsák. Ezt Vladimir Putyin orosz elnök telefonon mondta David Cameron brit miniszterelnöknek és Angela Merkel német kancellárnak. Ezen kívül felhívta a két kormányfő figyelmét arra, hogy a kijevi kormány nem tesz semmit a szabadon járkáló soviniszta csoportosulások ellen. Közben a brit külügyminiszter bejelentette: nem hisz abban, hogy az ukrajnai krízist Oroszország elleni szankciókkal lehetne rendezni.

 

INTERFAX

www.interfax.ru

Moszkvában pénteken több mint 65 ezren gyűlt össze Krím támogatása mellett. Több más orosz nagyvárosban is hasonló megmozdulásokat szerveztek. A résztvevők között volt a kormányzó Egységes Oroszország párt, az ellenzéki Liberális Demokraták, a Rodina (Haza), az Orosz Tisztek, a Fiatal Oroszország szervezet, és „Krím orosz terület” nevű szerveződés.

 

LENTA

www.lenta.ru

A kijevi kormány letiltotta az államkincstár krími elektronikus rendszerét és befagyasztotta a köztársaság összes számláját. A Krími Autonóm Köztársaság miniszterelnök-helyettese elmondta: Oroszországban nyitnak számlákat, főként rubelt használva, így az emberek nem maradnak nyugdíj és fizetés nélkül. Korábban az autonómia vezetését az orosz kormány arról biztosította: ha a félsziget Oroszország része lesz, kétszeresére növelik a költségvetésüket.

 

AL JAZEERA BALKANS

balkans.aljazeera.net

Egyenruhás szerb csetnik önkéntesek érkeztek Krímbe. A csoport vezetője elmondta: feladatuk főként a járőrözés, a közrend fenntartása és a barikádokon való segítség, fegyvert azonban nem viselnek. A csetnikek együttműködnek a félszigeten tartózkodó kozákokkal is, akikkel közösen végeznek közúti ellenőrzéseket. A csetnikek a második világháborúban a királyi Jugoszláviáért harcoltak, először a szövetséges hatalmak, majd a tengely oldalán. A szocializmus alatt betiltott mozgalom a kilencvenes évek elején éledt újjá. A balkáni háborúban brutalitásukról, a bosnyákok, horvátok és magyarok ellen elkövetett kegyetlenkedéseikről váltak hírhedtté.

 

DAILY SABAH, DÜNYA BÜLTENİ

www.dailysabah.com , www.dunyabulteni.net

Továbbra is az egységes Ukrajna mellett áll ki Törökország. Ezt Ahmet Davutoğlu török külügyminiszter jelentette ki. Egyúttal kifejezte: a krími parlament döntése a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról aggodalomra ad okot. Ha a félsziget státusza megváltozna, az az egész fekete-tengeri, sőt eurázsiai térséget is destabilizálná. A török diplomácia vezetője leszögezte: Ankara számára mind Kijev, mind Moszkva fontos stratégiai partner. Kiemelten foglalkozott a krími tatárok helyzetével, kijelentve, hogy kiemelt fontossággal bírnak, és Törökország mindent meg fog tenni azért, hogy támogassa őket. Ezalatt demonstrálók Isztambulban és Ankarában is azt követelték: Törökország álljon ki a krími tatárok mellett.

 

TRT HABER, DÜNYA BÜLTENİ, EURONEWS

www.trthaber.com , www.dunyabulteni.net , euronews.com

Telefonon hívta a napokban szabadlábra helyezett İlker Başbuğ tábornokot Abdullah Gül török köztársasági elnök és Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök. A török haderő korábbi főparancsnokát terrorista csoportok szervezéséért ítélték el, újabb keletű vélemémyek szerint a Fethullah Gülen vallástudóshoz kötődő mozgalom nyomására. A volt vezérkari főnök több mint két évet ült börtönben. Egyike volt annak a csaknem 300 embernek, akit a kormány megdöntésének kísérletével vádoltak. Életfogytig tartó szabadságvesztést szabtak ki rá tavaly augusztusban, az úgynevezett Ergenekon-perben. Başbuğot arra hivatkozva helyezték szabadlábra, hogy a bíróság eljárási hibákat követett el. A kormányzó AKP és a kemalista hadsereg politikai harca az elmúlt évtized egyik legmeghatározóbb belpolitikai eseménysorozata volt. A fordulat drámai.

 

SABAH, ZAMAN

www.sabah.com.tr , www.zaman.com.tr

Nagy vihart kavartak Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök szavai, aki kijelentette: a március 30-i helyhatósági választások után akár blokkolhatják is a Facebook és YouTube közösségi oldalakat. A gülenista kötődésű ellenzéki Zaman „diktatúráról” ír és Törökországot Észak-Koreához hasonlítja. A kormánypárti Sabah azonban már Abdullah Gül köztársasági elnök magyarázatáról tudósított, miszerint a kormányfő szavait úgy kell érteni, hogy amennyiben a „párhuzamos államhoz” köthető tartalmak jelennek meg, úgy azokat le lehet majd tiltani. Tovább finomította a kormány álláspontját Mevlüt Çavuşoğlu EU-ügyi miniszter és főtárgyaló, aki szerint éppen fejlődik a szólásszabadság, hiszen nem az egész oldal lezárásáról volna szó, hanem mindössze a tiltott tartalom blokkolásáról.

 

THE TELEGRAPH

www.telegraph.co.uk

Angela Merkel német kancellár azt akarja, hogy az iskolák tanítsanak EU-ismereteket, hogy „felkészítsék a felnövekvő nemzedéket az európai szemléletre” – adta hírül a konzervatív brit lap. Az Európai Néppárt (EPP) kiáltványában szereplő kezdeményezés célja, hogy felvegyék a harcot a „tudatlansággal és a növekvő euroszkepticizmussal” szemben. A kiáltványt többek között a párt magyarországi tagjai (így a Fidesz képviselői) is támogatták. Szemben Merkel és az EPP nézeteivel, David Cameron brit miniszterelnök arra törekszik, hogy egyre több hatáskört visszaszerezzen Brüsszeltől az országa számára. Véleménye szerint „az iskolák feladata az, hogy felkészítsék a tanulókat arra, hogy képesek legyenek egy versenyképes Európát teremteni a 21. században, nem pedig egy 1950-es Európa-víziót kell közvetíteniük”. Az euroszkeptikus Nigel Farage, a brit UKIP párt vezetője szerint „miután tönkretették a nemzetgazdaságokat, és kifogytak a politikai érvekből, az EU-gondolatrendőrség most a gyermekek elméjét akarja megkaparintani”.

 

AL ARABIYA

www.english.alarabiya.net

Izraeli tinédzserek egy csoportja tájékoztatta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy nem fognak szolgálni a hadseregben, mert az szerepet játszik a palesztin területek megszállásában. A levelet 50 fiatal írta alá, és egy pacifista szervezet tette közzé. Az aláírók az emberi jogok megsértésére hivatkoztak Ciszjordániában, „beleértve a kivégzéseket, az illegális telepépítéseket, az adminisztratív fogva tartásokat, a kínzást, a kollektív büntetést, valamint az áram és a víz igazságtalan elosztását”. Izraelben kötelező a katonai szolgálat, férfiak számára három, míg a nőknek két évig.

 

Készítette az Ordosz műhely

(Felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, hogy szemlénkben a dőlt betűkkel megjelent részek kommentárt jelentenek.)

alfahir.hu