Egymásnak estek a jobbikosok és a balosok

Rég volt ilyen izgalmas a Pest Megyei Közgyűlés ülése. Kommunistázás, jobb-bal csata, majd baloldali kivonulás a vita végén – ez történt ma.

Nyugodtan leszögezhetjük, hogy évek óta nem volt ennyire izgalmas a Pest Megyei Közgyűlés ülése, a jobbikos és a baloldali képviselők ugyanis nemes egyszerűséggel egymásnak estek egy első ránézésre nem is túl nagy jelentőségű ügy miatt. Legalábbis első ránézésre, végül a régi pártállami szemlélet és a nemzeti gondolat csaptak össze – az utóbbi győzött.

Mint minden évben, most is dönteni kellett a közgyűlésnek a megyei díjak kiosztásáról, melyek közül természetesen a díszpolgári cím odaítélése a legrangosabb. Az ügy előzménye, hogy ilyenkor egy előkészítő bizottság vitatja meg a kitüntetendők körét. Ennek a bizottságnak a frakcióvezetők, plusz a többségi frakció két képviselője a tagjai. A bizottság ülésén a DK és az MSZP képviselői nem vettek részt.

Ma délelőtt a napirend kezdetén azonban – még mielőtt Szabó István, a közgyűlés fideszes elnöke ismertette volna a díszpolgári cím jelöltjét – Rónai Sándor a DK képviselője szót kért és azonnal módosító javaslattal állt elő, mely szerint a közgyűlés Pásztor Bélát, Veresegyház polgármesterét tüntesse ki, mivel ötven éve áll a város élén és kiváló ember.

Szabó István válaszában elmondta, ő is kiváló embernek ismeri Pásztor Bélát, sőt, az emlékkönyvébe a laudációt is ő írta, van azonban egy íratlan szabály a közgyűlésben, mely szerint rengnáló politikust sohasem díjaz a megye. Az MSZP és a DK képviselőcsoportja több hozzászólásban is kardoskodtak amellett, hogy ezen a szabályon ideje változtatni, főleg ha íratlan.

A Jobbik képviselőcsoportjában ekkor fogyott el a türelem. Csanádi Gábor Ferenc frakcióvezető rövid hozzászólásában azt mondta, a nemzeti párt programja szerint azok, akik a pártállami diktatúra idején közszereplői tisztséget töltöttek be (Pásztor Béla 1965 -1990 között tanácselnök volt) nem érdemelnek meg ilyen kitüntetést, s ha rajtuk állna, Pásztor Béla polgármester sem lehetne, de Pest megye díszpolgára biztosan nem lesz.

Szentgyörgyi József, MSZP-s képviselő erre úgy reagált, hogy a más fajok, nemek ellen uszító pártnak nincs helye a közéletben. Varga Zoltán Péter, a Jobbik frakcióvezető-helyettese hozzászólásában kifejtette, az ellenzéki képviselőcsoportok létszáma pontosan megmutatja, kinek mekkora helye van a társadalomban (a Jobbik 8, az MSZP 5, a DK 4, az LMP 3 képviselővel bír a 43 fős közgyűlésben), továbbá emlékeztetett arra, hogy a két „baloldali” párt nem vett részt az előkészítő bizottság munkájában. A baloldaliak részéről erre már semmilyen válasz nem érkezett. Miután Rónai módosító indítványát a közgyűlés nagy többséggel leszavazta, az MSZP és a DK képviselői kivonultak az ülésteremből, amit a radikális képviselők hangos derűkitöréssel fogadtak és „Lengyel példa!”, „Az se baj, ha már vissza se jöttök!” felkiáltásokkal kommentálták.

A baloldaliak távozása után Szabó István szellemesen jegyezte meg, hogy végre helyre állt a rend és elkezdődhet az érdemi munka. Végül a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az LMP képviselői egyhangúlag Szvorák Katalin népdalénekest választották Pest megye Díszpolgárává.

A baloldali képviselők a többi napirend tárgyalásán sem vettek részt, így nem támogatták azt a rendkívül fontos döntést sem, hogy Pest megye önálló, NUTS 2 besorolású régióvá válását kezdeményezze a közgyűlés. Ez röviden azt jelenti, hogy amennyiben ezt a kezdeményezést az EU szakbizottsága jóvá hagyja, Pest megye és Budapest szétválnak, és nem alkotnak egy fejlesztési régiót, így Pest megye nem tartozik majd a fejlett régió kategóriájába és sokkal több pályázati forrásra pályázhat. Ez a javaslat is négy párti, egyhangú támogatást kapott.

Világos, ha a baloldali kisebbségnek nincs igaza, akkor a megyében élők sorsa és jövője már igazán mellékes a „demokratikus” ellenzéknek.

H. É.