2015. 05. 03. 21:03

Életre kelt a Fáraó

Március végén a Hammer Records gondozásában végre a boltok polcaira került a Fáraó zenekar három évtizede várt első – természetesen plusz meglepetésszámokkal kibővített – nagylemeze. Nem túlzás, de nagyon kellett már ez az album a honi hard rock palettára, mert igaz, hogy a rajta szereplő dalok nagy többsége tízes nosztalgiafaktorral bír, azonban korszerű hangzást kaptak a régi szerzemények (Gidóék már 1986-ben azt énekelték, hogy „elég volt az idomított sztárokból”, „elég volt a fiúkból lett lányokból”), így korosztályfüggetlen lett a végeredmény, és avíttság helyett patina, öreguras lötyögés helyett pedig feszes rock ’n’ roll jellemzi a korongot. A csapat énekes-gitáros-billentyűsét, Gidófalvy Attilát kértük fel egy kis időutazásra és néhány aktuális téma megválaszolására, aki nagy örömmel és lelkesedéssel állt rendelkezésünkre, így az interjú alcíme az alábbi lehet: Minden, amit tudni kell a Fáraó-ról és a Miénk a rock and roll kiadványról!

 - Fiatal (vagy nem annyira rock fanatikus) olvasóink kedvéért elevenítsük már fel, hogy hogyan és miért született meg anno 1985-ben a Fáraó?
 
 - Először is nagy szeretettel köszöntöm az olvasókat, és köszönöm a megkeresést! A lényeg az, hogy 1985-öt írunk… Akkor jött be Magyarországra ez a tuc-tuc „zene”, meg az új hullám, és emiatt egy nagyon komoly zenei váltás elé nézett az ország. És sajnos, hogy Nagy Feró szavaival éljek, „a népet lehet vezetni”, ezért a rockzene egy kicsikét leáldozóba került. Beindult a Csillagfény diszkó, és nagyon sok magyar zenekar döntött úgy, hogy leteszi a lantot. Mi is így tettünk a Karthago-val. De aztán Zéróval (Kiss Zoltán, basszusgitáros – a szerk.) összedugtuk a fejünket, hogy mégis kellene valamit csinálni, ezért megkerestük Gyurik Lajost, Loui-t, a Lord dobosát, és hármasban megalakítottuk a Fáraó zenekart. Megtaláltuk még a régi Rockwell-ből Terstyánszky Karcsi barátunkat, és ő lett a gitárosunk. Sajnos jó pár éve már ő is fentiekkel játszik… Szóval, mi annyira bíztunk a megérzésünkben, hogy továbbra is a rockzene mellett tettük le a voksunkat. Kitartóak voltunk, írtuk a számainkat, és megkerestük a lemezkiadót, ami akkor még csak a Hungaroton volt egyedüliként. Mellénk álltak, hogy jó, kiadunk egy kislemezt, és megnézzük, hogy hogyan fogy. 
 
 - Emlékszem, majdnem dobtam egy hátast, amikor először megláttam a zöld-fehér csíkos borítót az átszúrt kézzel, de egyből azt gondoltam, hogy ezt muszáj megvennem.
 
 - Igen, ez volt az Elég/Állj mellém kislemez. Mindkét számnak Nagy Feró írta a szövegét.
 
 - A Fáraó név honnan jött?
 
 - Gyerekkoromban Alsó-Gödön már tíz-tizenkét évesen megálmodtam ezt a nevet. Amikor megalakultunk, akkor utána volt egy sárvári csapat is, úgyhogy ez egy húzós névnek tűnik, nem csak mi mentünk rá. Sajnos vannak ilyen névazonosságok, most például az a zavaró, hogy van Zalaegerszegen egy dáridós csapat, a Fáraó együttes, és ezért kell a mi esetünkben Fáraó zenekart írni, ha valaki ránk akar találni. 
 
 
 - Visszatérve még a nyolcvanas évek közepére. Voltak koncerteitek, egy klipetek is, de aztán, amilyen hirtelen jöttetek, olyan hamar el is tűntetek.
 
 - A Hanglemezgyártó Vállalat annak idején megígérte, hogy ha a kislemez elmegy x ezer példányban, akkor lesz Fáraó LP is. Na most, a korongból több, mint húszezer fogyott, és mégsem lett nagylemezünk. Tudod miért? Mert azt mondták, hogy nem kell még egy Pokolgép! Na most, mi köze van a Fáraónak a Pokolgéphez? Szeretem a ’Gépet, de szerintem ők egy jó erős metal zenekar, mi pedig egy hard rock banda vagyunk. Úgyhogy a mi esetünkben a Hungaroton vezetőségének a hozzá nem értésén múlott, hogy nem lett nagylemezünk. Sajnos onnantól kezdve meg voltak számlálva a napjaink, és nemsokára le is tettük a lantot. 
 
 - 2007-ben bukkantatok fel újra a Rock Aréna nevű rendezvényen.
 
 - Igen, úgy is mondhatnám, hogy mi nem szűntünk meg, csak egy nagyon hosszú szünetet tartottunk. Mindenki csinálta a dolgát addig, de mivel Zéró szervezte ezt a kétnapos rock gálát, mi is játszottunk. Összpontosítottuk a régi erőket, és egy új gitárossal, Kelével – polgári nevén Kelemen Tamás – léptünk fel.
 
 - Őt honnan és kinek sikerült előhalászni? A lemezen fantasztikus metalos, rockos virgaszólókat produkál.
 
 - Nagyon jó a kérdés! Tulajdonképpen nem akartam kérkedni, de elmesélem. Ő még anno a Manhattan-ben tűnt fel, mint negyedik számú „macskajános”, de hála Istennek rákapott a rockzenére, és nagyon gyorsan átment ebbe a stílusba. Egy roppant jókezű, kiváló gitáros, nagyon jó arc, és ami a legfontosabb, jó fülű gyerek, aki a mai napig stúdióban is domborít. Alapi Pistihez vagy Erőss Attilához tudnám hasonlítani őt, hiszen mindannyian annyira ismerik a hangszerüket, hogy az  már fantasztikus. Azzal kelnek, fekszenek, alszanak együtt. 
 
Szóval, ő is vergődött jobbra-balra, megcsinálta a Roxx69 zenekart, gitározott az Első Emeletben is, de valahogy sehol nem találta a helyét. Zoli fedezte fel, amikor vége lett a Kisváros tévésorozatnak. Tudod, Zéróval együtt csináltuk a KGB-t (Kiss-Gidófalvy Band – a szerk.), mi írtuk a sorozatnak a zenéjét. Én abból kiszálltam, elmentem a Lord-ba, Zoli viszont folytatni akarta tovább. És akkor találta meg Kelét. Örülök, hogy egy olyan embert hozott a Fáraóba, aki emberileg és zeneileg is a kedvünkre való, mert nálunk kimondottan családias a légkör, és ez szerintem le is jön a lemezről.
 
 - Mutassuk már be alaposan is ezt az régi-új kiadványt! A digipack belsejében egy – lehet, hogy csak számomra – furcsa bejegyzés olvasható, az hogy a stúdiómunkák 2010-ben készültek.
 
 - Igen, ez nem elírás, valóban így volt. A 2007-es Rock Arénás buli után újra nagyobb elánnal kezdtünk el a zenekarral foglalkozni, és később a Hammer Music igazgatója, Hartmann Kristóf felajánlotta, hogy kiad egy Fáraó nagylemezt. Ezért mi már 2010-ben stúdióba vonultunk, név szerint az Audioplanet-be. Megtörténtek a felvételek, de a keverésre már nem volt időnk, mert Jaya Hari (a stúdió vezetője – a szerk.) lebontotta a stúdiót. Ezért elvittük Keléhez az anyagot. Ő szépen sávonként kiírta, megcsináltuk a gitárokat, rájátszásokat. Visszatérve Kristófra, ő nagyon bízott ebben az anyagban, és azt mondta, hogy csináljunk egy próbát. Természetesen álltunk elébe, és már egy-két éve megmutattam neki a próbakeverést, ami tetszett neki, és azt mondta, hogy gyere, ha kész vagytok. Mondtam neki, hogy Kristóf, hatvan éves emberek vagyunk, itt most már nem babra megy a játék. Nem szeretném azt, hogy a fiatal titánok – akik között persze nagyon tehetségesek is vannak – azt mondhassák, hogy mit akarnak itt ezek az öregek. Szerettem volna én is, és az egész zenekar is, hogy egy olyan lenyomatot hagyjunk az utókornak, hogy ezt a lemezt bátran oda lehessen tenni a többi kiváló produkció közé. Idén aztán megmaszteringoltuk az anyagot, és így jelent meg a lemez március 27-én.
 
 
 - Ezt egy igen jól sikerült lemezbemutató koncerttel meg is ünnepeltétek.
 
 - A Barba Negra vezetősége és a kiadónk döntött úgy, hogy a Lorddal közösen csináljuk meg ezt a bulit, mert mindkét csapat a Hammer-rel áll szerződésben, aztán Loui és én ugye mindkét csapatban is játszunk, valamint mert 28-29 éve ugyanilyen felállásban már felléptünk az FMH-ban. És mit ad Isten, idén megismétlődhetett ez. Nagy örömünkre már 9 órakor teltház volt, és nagyon jó hangulatú, remek koncertekkel ünnepelhettük ezt az újbóli közös estét.  
 
 - A koncerten fellépett fiad, ifj. Gidófalvy Attila is. Csak élőben vastagítja a gitárhangzásotokat, vagy idővel állandó zenekartaggá válhat?
 
 - Mindig a kisegítőnk lesz, mert a gitárt felváltva három nótában billentyűznöm kell, és nem akartuk, hogy azokban a számokban kiürüljön a zenei alap. Így általa, továbbra is két gitárral ugyanolyan súlyosan, töményen tudunk megszólalni. Róla még annyit, hogy negyedéves gyógyszerész hallgató, de emellett imádja a rockzenét. Egy apának pedig a legnagyobb boldogsága, hogy a színpadon együtt játszhat a fiával!
 
 
 - Mesélnél egy kicsit a korongra felkerült dalokról?
 
 - A számok túlnyomó része 1985-86-ban készült, és ezekhez vettünk még fel két – az 1990-es szólólemezemen már megjelent – szerzeményt, a Mélyben és az Akaratom szerint címűeket, valamint felkerült a CD-re két új dal is, az Azt kapod ami jár és a Tombol a rock and roll. Érdekesség még, hogy az albumon hallható a még 1976-ban, az ős-Beatrice-ben írt dalom, a Csodálatos emberi ész is.
 
A szövegek egy humoros, jó felfogású, de nem mindig a mai trendnek megfelelő témák, de ez mindig is jellemző volt ránk. (nevet)
 
 - Említetted a Tíz parancsolat önálló albumodat. Négy éve Loui, tavaly pedig Pohl Misi is jelentkezett egy szólólemezzel, most pedig te és Loui közreműködésével készült egy Fáraó CD. Várható-e lassan egy új Lord lemez is?
 
 - Loui is és Misi is egy saját, belső világot mutatott meg a lemezeivel, utóbbin viszont voltak olyan számok, amelyek minden gond nélkül befértek volna a Lord imidzsébe. És hadd említsem meg, hogy ezen az albumon a fia, Pohl Dávid is közreműködött.
 
Elárulhatom, hogy Erőss Attila most nagyon dolgozik egy új anyagon, és mi nem is akarunk változtatni a jól bevált dolgon, tudniillik ő álmodta meg annak idején a Lord hangzást, és mi ebben partnerek vagyunk. Ettől megy a villamos, és ezért szereti a közönség 43 éve ezt a csapatot. 
 
 - Ha nem bánod, lenne két személyes dolog is, amiről kérdeznélek. Tavaly ősztől elég hosszú ideig nem lehetett téged a színpadon látni, egészségügyi gondjaidról szóltak a hírek. Pontosan mi is történt veled?
 
 - Tavaly március elsején elmentem a törökbálinti Sárkányokhoz, a fiatalokhoz, mert írtam nekik egy indulót és meghívtak a focifarsangra… Hármat léptem, hatalmas reccsenés, és kettétört az ötös számú csigolyám. És beállt egy kis darab az ideggyökbe, pár milliméterre a gerincvelőtől. Ez júniusban derült ki az MRI-n, és azt mondták, hogy azonnal meg kell operálni, de én még végigjátszottam az egész nyarat, mert tele voltam Lord meg Karthago bulival. Tehát húztam, halasztottam a dolgot, és végül októberben tudtam elmenni a kórházba, ahol egy nyolc órás műtét várt rám. Eközben hat és fél liter vért kaptam, majd egy hét lábadozás után hazaengedtek. De a következő héten újra vissza kellett mennem, mert szivárogni kezdett a gerincfolyadék, és ismét megműtöttek.
 
Ötös csigolyám tehát nincs, helyette cement és egy titánrúd van. De a Jóisten segített! Sokan azt kérdezik, hogy hatvan évesen mi a túrónak megyek focizni? Hát ezért! A Jóisten azt akarta, hogy mozogjak… Képzeld el, hogy ha idén megyek, akkor már két csigolyám nem lenne, mert időközben egy daganat is lett egy másikon, jövőre három, és akkor egy rossz mozdulat, onnantól viszont deréktól végig SZTK Merci. 
 
Szóval bevállaltam, és egy nagyon kitűnő professzor mágus műtött, dr. Szeifert György, egy csodálatos ember. Egy hónapja már a hátmerevítőt is ledobhattam. Természetesen még rehabilitációra, utókezelésekre kell járnom, de most már tudok hajolni, minden rendben. A kezemet is most műtötték két hónapja egy inhüvelygyulladás miatt. Per pillanat most úgy állnak a dolgok, és le is kopogom, hogy tudom kezelni a helyzetet, de egy nagyon komoly orvosi stáb áll mögöttem.
 
 - Sokakat érdekel, hogy az általad vezetett, de pár éve megszűnt Best of Rock FM rádiónak nem lesz esetleg valahogy folytatása?
 
 - Elárulhatom, hogy nagyon-nagyon dolgozunk rajta! Nem is én, hanem jóbarátaim, név szerint Fülöp István, aki a régi Beatrice-nek volt a dobosa, és Spanyol Tibor. Plusz még egy-két ismerősöm, aki nagyon keményen kitart. Anno ez a rádió nem miattam záródott be. Egy minimális adósság halmozódott fel, a pénz is megvolt a befizetésre, de egyszerűen rajtunk akartak példát statuálni. Csak az interneten 770 ezer hallgatónk volt, és tőlük is mind elvették a lehetőséget. Volt például olyan, hogy jött egy SMS, hogy itt vagyok Kolumbiában a dohányföldeken, kérek egy Tobacco Road-ot, lejátszottuk, aztán jött megint az üzenet, hogy köszi, én már itt hentergek. (nevet)
 
Egyszóval dolgozunk rajta, mert mi is nagyon szeretnénk, és sokan vannak, akik szintén újra a hallgatóink lennének. Mint magyar ember, kikérem magamnak, hogy a rádiókban a hazai rock és metal előadókat teljesen elfelejtenek játszani! Mindenki emlékezhet, hogy nálunk, a Best of Rock FM-nél egyedülálló módon 50-50 százalékban volt a lejátszási limit meghatározva a magyar és a külföldi előadókat tekintve.
 
Most egy kicsit visszavetett a betegségem, de nem nyugszom. 
 
 - A Lord, de a Karthago is elég foglalkoztatott, ami a koncerteket illeti. A Fáraó-nak lesz ideje élő fellépéseket vállalni, egyáltalán terveztek ilyet?
 
 - Természetesen szeretnénk annyit játszani, amennyit csak tudunk, de ezt össze kell hangolni, mert nem mehet a többi zenekar rovására. De bízom benne, hogy minden megoldható. Szeretnénk egy kicsit visszamenni a múltba. Anno a Beatrice-vel is csináltunk a csepeli melósban klubbot, vagy a nyolcvanas években a Metró Klubban a Karthago-val. Most  az a tervünk, hogy mindenféleképpen szeretnénk egy Fáraó klubot elindítani, aminek már meg is van a helye. Május 21-én fogunk debütálni, a helyszín pedig a Városliget fasorban a Backstage Pub lesz. Hogy színesebb legyen az este a Fáraó koncertekre alkalmanként meghívunk egy-két vendéget is, vagy netán egy fiatal zenekart, akik ha akarnak, be tudnak előttünk mutatkozni. Egy igazi kis klubos hangulatot szeretnénk összehozni, mert nagyon fontos, hogy legyen egy híd a közönség és mi közöttünk.
 
 - Azzal kapcsolatban tudsz valami biztatót mondani, hogy lesz-e következő Fáraó lemez? 
 
 - Vannak még tartalékaink a régmúltból, de természetesen nem akartunk mindent erre a mostani lemezre feltenni, mert akkor egy dupla albumot kellett volna kiadni. Úgyhogy reméljük, lesz folytatás, én mindenképpen bizakodó vagyok.       
 
 - Zárásként, még van egy fontos dolog, amit kértél, hogy kerüljön be az interjúba…
 
 - Igen, büszkén jelenthetem, hogy néhány napja, április 24-én sikeresen levizsgáztam, tehát hivatásos labdarúgó edző lettem! (nevet) Ez az álmom is teljesült! A jövőben gyerekekkel szeretnék foglalkozni, azaz U9-esekkel, mert nagyon fontosnak tartom az utánpótlást.