Ennyi pénzt szórt el a kormány a sikertelen népszavazásra

Egyelőre 16-17 milliárdra saccolható az érvénytelen népszavazásra elherdált közpénz, áll a Népszabadság cikkében. Ám ebben még nincs benne a kormánypártok által kampányra eltapsolt, valószínűleg szintén nem alacsony összeg.

Ahogy korábbi cikkünkben már beszámoltunk róla, a kormány augusztusig 6 milliárd közpénzt dobott ki az ablakon kampányra, a Népszabadság szerint ezt követően további 5 milliárdot különítettek el őszre. Ezen felül a Fidesz is költött hirdetésekre, de azt még nem tudni, hogy pontosan mennyit.

Nem csak Orbánnak volt mindegy, mi lesz az eredmény

A miniszterelnök mellett a fideszes klientúrának is mindegy volt, érvényes lesz-e a népszavazás, vagy sem, ők így is remekül jártak (a médiaköltések részleteit lásd az alábbi cikkben - a szerk.):

Már most horror pénzekbe fáj a Brüsszelnek való üzengetés

Rogán Antal kedvenc szomszédja, Csetényi Csaba már több mint félmilliárdos közvetítői díjat vághatott zsebre a kvótakampányban - derül ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda Magyar Nemzet által ismertetett szerződéseiből. Az év eleji akciót és az „Üzenjünk Brüsszelnek!" kampányszakaszt közel 6 milliárdnyi adóforintunk bánja.

Ehhez még hozzájön Garancsi István cége, akik a kampányban kihelyezett plakátokon nyertek 238 milliót, de a további két médiaszerződés esetében nem változtak az arányok:

a pénz 75-80 százaléka a kormányközeli médiumoknál landolt.

Technikai költségek, avagy mit nem kellett volna még elszórni?

A Nemzeti Választási Iroda még nem adott ki pontos számokat arról, mennyit költöttek el a népszavazás lebonyolítására szánt csaknem ötmilliárdos keretből, de valószínűleg ennél valamennyivel kevesebbet költöttek: a tételek között van egy vészhelyzeti tartalék, amit nem kellett felhasználniuk.

A legtöbb pénzbe a választási szervek működtetése kerülhetett. Erre települési szinten 1,9 milliárd, az országgyűlési egyéni választókerületekben mintegy 85 millió, a megyéknél 192 millió, a külképviseleteken kétszázmillió forintot irányoztak elő.

A központi kiadások között a legnagyobb tétel a nyomdaköltség volt, amire majdnem kilencszázmillió forintot terveztek. Miután a több mint nyolcmillió szavazólapot biztonsági papírra nyomtatták, ezek darabja nettó 15 forintba került. A postai kiadások 438 millióra, a levélben szavazással összefüggő költségek 291 millióra rúghattak.

Majdnem 550 milliót terveztek az informatikai feladatokra, s így a vésztartalékkal együtt a teljes összeg 4,96 milliárd forint volt, amiből még nem tudni, hogy maradt-e valami.

Forrás
Népszabadság