Európa harca a glifozát ellen - Magyarország a Monsanto oldalán áll?

Kedden elhalasztották a szavazást az uniós tagállamok az Európai Bizottság azon javaslatáról, mely alapján 2031-ig újraengedélyeznék a glifozát nevű gyomirtót, azonban bár ez első olvasatra komoly eredménynek számít, a "valószínűleg rákkeltő" anyag forgalomban maradásáért több ország, köztük hazánk is lobbizik. A Greenpeace vegyianyag-szakértője, és a Jobbik EP-képviselője is a glifozát kivonása mellett foglalt állást.

A Monsanto multinacionális biotechnológiai cég glifozát-tartalmú Roundup elnevezésű totális gyomirtó szerének hatóanyaga egy bizonyos enzim gátlásával fejti ki hatását a növényekben. Egészségügyi hatásai ugyan vitatottak, de a rendelkezésre álló adatok alapján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretein belül működő Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) nemrég A2, azaz az

"emberben feltehetőleg rákkeltő"

kategóriába sorolta a glifozátot.

Csakhogy, azt világszerte széles körben használják, és hatóanyaga több mint 750 mezőgazdasági, erdészeti és háztartási készítménynek. Ugyanakkor a Monsanto-féle GMO-haszonnövények eleve úgy lettek kialakítva, hogy a glifozáttal szemben ellenállók legyenek, így az egyik termék forgalma generálja a másikét.

Nem nehéz elképzelni, micsoda profitérdek van glifozát-piac mögött. Jellemző erre, hogy

az Európai Bizottság élelmiszer-biztonsági hatósága (EFSA) a BfR német szövetségi kockázatelemző intézet jelentése alapján nem tartotta indokoltnak a vegyszer „emberi karcinogénként” való besorolását. A bizottsági javaslat alapját a német hatóság elemzésén túl döntően a glifozátgyártó cégek vizsgálatai adták, amelyek cáfolták az IARC független jelentését.

S bár az Európai Unió elvben tiltja a rákkeltő növényvédő szerek engedélyezését, de a glifozáttal kapcsolatban az EFSA megállapítása után megnyílt a lehetőség, hogy 15 évvel meghosszabbítsák annak engedélyét.

A Bizottság döntése ellen (azaz, hogy forgalomban maradjon a glifozát) Franciaország, Hollandia és Olaszország szólalt fel, több ország is tartózkodott a szavazáskor (Németország, Ausztria, Luxemburg, Málta, Szlovénia, Bulgária, illetve Svédország, valamint Görögország), azonban a további 17 uniós tagállam a glifozát-tartalmú szerek további használata mellett voksolt. Másképp fogalmazva a Monsanto profitjáért szállt síkra. Mivel nem volt meg a szükséges többség, a szavazást elhalasztották, de maximum májusig mindenféleképpen pontot kell tenni az ügy végére.

A magyar támogató álláspont több kérdést is felvet.

Egyrészt, az Európai Parlament környezetvédelemért, közegészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős bizottsága (ENVI) szintén a glifozát használat ellen foglalt állást. Balczó Zoltán (Jobbik), az ENVI tagja arra emlékeztette lapunkat, hogy

ha a Parlament szembe megy a Bizottság javaslatával, akkor az a második kört követően saját hatáskörben dönthet az engedélyek meghosszabbításáról vagy a Parlament kifogásainak elfogadásáról. Amennyiben nem a kifogásokat veszik figyelembe, mindig az EFSA - mint saját hivatal - véleménye alapján fognak dönteni.

[fb_pages_codes:econation]

Az EFSA pedig jellemzően nem fog találni „tudományos alapú” kifogást az engedélyezés vagy az engedélyek meghosszabbítása ügyében, így valószínűleg megkapja a glifozát-tartalmú permetszerek alkalmazása a hosszabbítási engedélyt - fogalmazott a független EP-képviselő.

Másrészt, amire viszont a Greenpeace figyelmeztetett közleményében:

„az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) idén fogja felülvizsgálni a glifozát hatásait. Felelőtlenség ezen vizsgálat lezárulta előtt egy tizenöt évre szóló engedélyt kiadni".

Már csak azért is fontos lenne kivárni egy független tudományos intézet véleményét, mert többek között "kilencvenhat vezető, független tudós egy közös nyilatkozatban jelentette ki, hogy az EFSA értékelése nem bizonyítékok alapján van összeállítva. A glifozát kockázataira azóta a francia egészségügyi hatóság is felhívta a figyelmet" - olvasható a nemzetközi szervezet közleményében.

Az Alfahír megkereste Simon Gergelyt, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjét, aki elmondta, azt várják a hazai döntéshozóktól, hogy a hihetetlen ütemben növekvő rákos megbetegedések fényében utasítsák el a könnyen kiváltható, rákkeltő kockázatú gyomirtó további használatát. "Felhívjuk továbbá a kiskereskedőket, az áruházláncokat, kertészeteket, hogy önként vonják ki a glifozát-tartalmú készítményeket a forgalmazott termékeik közül. Az emberi egészség védelmében ezt várjuk az államok és a cégek vezetőitől" - tette hozzá a szakember.

Simon Gergely szerint a glifozát használata továbbra is fenntartaná a függést a Monsantoval és a többi óriás agráripari multival szemben, erre pedig semmi szükség. Ugyanakkor arra is rávilágított, hogy

a különböző vegyszerekkel teljesen tönkretesszük az immunrendszerünket, és abszurdnak nevezte, hogy miközben egyre több az allergiás ember, egy rákkeltő gyomirtóval irtjuk a parlagfüvet.

A legfontosabb szempont, hogy az élelmiszerek tiszták legyenek, és az agrárium ne szennyezze a környezetet, illetve az emberi egészséget. Rámutatott, hogy

még ha egy költségesebb mezőgazdasági technológiára is állunk át, akkor is több pénzt spórolunk meg a büdzsének, hiszen így kevesebbet kellene költeni az egészségügy finanszírozására.

Egyelőre nem találtuk nyomát a hivatalos magyar álláspontnak, de kérdéseinket eljuttatjuk a Földművelésügyi Minisztériumnak. Ugyanis finoman szólva is visszás, hogy hazánk a Monsanto oldalán áll ebben az ügyben.

A történetet még folytatjuk.