2014. 03. 12. 19:00

Expressz sebességgel verik szét a Városligetet

A Városliget Zrt. által kiírt pályázat megjelenésétől a beadásig mindössze három hónap áll rendelkezésre. A múzeumi negyed kialakításának inkább politikai, mint kulturális, turisztikai okai vannak. Állami intézmények és a Kúria is költözne, a miniszterelnök pedig a Sándor-palotába vágyik?

Bár kormányzati szinten már évek óta felmerül a Városliget átalakítása, és az új múzeumi negyed kialakítása, de csak idén februárban írták ki a nyílt, nemzetközi építészeti tervpályázatot, amelynek várhatóan decemberben lesz eredménye. A szándék szerint jövőre lezajlik a részletes tervezés, az engedélyek beszerzése, és a közbeszerzési eljárások lebonyolítása, 2016-ban pedig megkezdődhet a liget feltúrása.

dg

A terv...

A legfőbb kérdés azonban az, mi értelme ennek?

A Városliget létesítményeinek (és magának a parknak) felújításához kétség sem férhet, de a múzeumok átköltöztetése egyrészről jelentősen megterhelné a már most is igen feszes költségvetést, másrészt gyakorlatilag egycsapásra megszüntetné a liget park jellegét, az autó- és turistaforgalom terheléséről nem is beszélve. Balog Zoltán szerint az új múzeumi negyed évi egymillió turistát vonzana a fővárosba, más kérdés, hogy ezt hatástanulmányok nem igazolják.

Gyorsan törvényt hoznak

Mint ismert, egy 2013-as törvénnyel az állam átvette a főváros és a XIV. kerület tulajdonában álló ingatlant: az állam 100 százalékos tulajdonában álló Városliget Zrt. vagyonkezelésébe 99 évre került a terület. Ingyenesen. Az ez idő alatt a vagyonkezelő által épített ingatlanok állami tulajdonba kerülnek.

Orbán a Sándor-palotát akarja?

Bár a kulturális intézmények fejlesztése támogatandó, most mégis úgy tűnik, az elsődleges cél a múzeumi negyed létrehozásával nem a kulturális turizmus fejlesztése, jóval inkább a már meglévő múzeumi ingatlanok állami intézményekké való átalakítása volt.

Építészkörökből úgy tudjuk, hogy a Nemzeti Galéria kiköltöztetésével, annak helyére a köztársasági elnök költözne, hogy a megüresedő Sándor-palotát megkaphassa a miniszterelnök, a Néprajzi Múzeum Városligetbe telepítésével pedig annak épületét a Kúria kapná meg.

Expressz pályáztatás

A „több éves előkészítés” után felálló Városliget Zrt., pár héttel a bejegyzését követően ki is írta a kétfordulós nemzetközi pályázatot (kis magyaros történet: az egyik pályázati feltétel, hogy csak angol nyelven íródhat, kizárják azt a pályázót, aki magyar nyelven készíti el a pályamunkáját), méghozzá expressz határidőkkel:

- pályázati kiírás megjelenése és pályázati regisztráció kezdete: 2014.02.27.

- kérdések határideje: 2014.03.13.

- kérdésekre adott válaszok határideje: 2014.03.26.

- I. forduló, pályaművek beérkezésének határideje: 2014. 05.27.

- II. forduló, a már csak a meghívott tervezőkkel 2014.07.08.-től 2014.12. 19.-ig tart.

Így tehát, a megjelenéstől a beadásig 3 hónap áll rendelkezésre, melyből közel egy hónap elmegy a kérdés-válaszra, amely körülbelül egy családi ház léptékű időszükséglet. A hihetetlenül rövid határidő miatt nem tudunk nem arra gondolni, hogy valójában az egész egy jó kis biznisz, egy újabb kellemes mutyi.

A pályázóknak ezen három hónap alatt a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza új, a Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum új, közös épületének, valamint a Magyar Építészeti Múzeum, illetve a Fotómúzeum Budapest, két önálló épületből álló komplexumának terveit.

A tervezés egyik alapvető eleme, hogy létezik városrendezési terv. Nos, apró bökkenő, hogy az nincs. Pontosabban lesz. A kiírás kimondja, „A Városligetre vonatkozó építési szabályozást a Városliget Törvényben előírt módon Budapest Fővaros Önkormányzata készíti el 2014. június 30-i határidővel”

Úgy tudjuk, a Városliget Zrt. képviselői a múzeumi negyed kapcsán tartott lakossági fórumok meghívásait elutasította, azokon nem jelentek meg.

A tervekről, elképzelésekről egyelőre annyit tudni, hogy egy nagyméretű épület kerülne az Ajtósi Dürer fasor - Hermina út sarkán álló ötvenéves gesztenyefacsoport helyére, egy szintén igen nagyméretű épület (talán a Néprajzi Múzeum) kerülne a Hermina út - Kós Károly sétány sarkára (úgyfent zöldterületre), szintén nagy alapterületű épület kerülne a sportpályák helyére, a volt Hungexpó helyére kerülne a Zene Háza, egy a jelenleginél jóval nagyobb ingatlant húznának fel a Petőfi Csarnok helyére, valamint egy semmire sem jó korzó vágna bele a nagyrétbe.

jAz itt látható tervezet egy lakossági tiltakozó megmozduláson (Civil Fórum) bukkant fel.

Egy biztos, ezen épületek által vonzott közönség, a turisták, gépjárművek a már jelenleg is túlhasznált parkot tönkretennék, a pihenőparki funkciót, a rekreációt, a pihenést lehetetlenné tennék. A liget növényzetét, infrastruktúráját gondozni és megújítani kell, de ezt a munkát a múzeumi negyed nélkül is el kéne végezni. Kérdés, hogy mennyiben előrelépés az, hogy ötvenéves gesztenyefákat kivágunk, vagy az egyetlen igazán nagy teret, a nagyrétet kettévágjuk.

wqÚgy tudjuk, hogy az építészek között már forog egy petíció, amely arra kéri a hazai építésztársadalmat, hogy ne vegyen részt a Városliget átalakításában.

A petícióban azt írják:

Ellenezzük a Városliget meglévő zöld területeinek drasztikus csökkentését, amely a projekt megvalósításával elkerülhetetlen. Budapestnek szüksége van a Városligetre, mint közparkra a következő kétszáz évben is!

Ellenezzük, hogy a Városliget múzeumpark, pusztán turisztikai látványosság legyen, amely nyilvánvalóan fenntarthatatlan;

Budapestnek nincs szüksége hat új múzeumra egy helyen. Turisztikai szempontból a feladat inkább a látnivalók átgondolt térbeli elosztása, nem pedig koncentrációja. Mutassuk meg az egész várost az ide látogatóknak!

Alulírottak felhívjuk az építészek, urbanisták, tájépítészek figyelmét a fentiekre, és kérjük, hogy ne vegyenek részt a pályázaton, mert ezzel hozzájárulnak a Városliget tönkretételéhez.

Egy több mint 1000 válaszoló aktív részvételével megrendezett közvélemény-kutatás szerint 90% ellenzi, hogy bármiféle új épület épüljön a Városligetben. Csupán 8% ért egyet azzal, hogy létező múzeumokat a Városligetbe kéne áttelepíteni és csak 5% gondolja úgy, hogy ha múzeumot telepítünk a Városligetbe, azt ott új épületben lenne célszerű elhelyezni.

Az építész szakma igen pesszimista a kilátásokat illetően. Szakmai forrásunk szerint a kamarai és szakmai vezetők "letérdeltek" a beruházás üzleti lehetőségei előtt. Az Építész Kamara és Szövetség már 2013 novemberben kijelölte, hogy kiket delegál ebbe a pályázatba, s nem vizsgálják a beruházás következményeit és létjogosultságát, helyette bevételt adó pozíciókat keresnek.

Az Orbán-kormány által megrendelt és véghez vitt felújítások, beruházások kapcsán az eddigi tapasztalatok azt mutatják, sokadlagos szempont a lakossági, vagy szakmai tiltakozás, azt mindenképp keresztül fogják verni.

Főleg akkor, ha a tekintetes miniszterelnök a várba vágyik.

alfahir.hu