2014. 08. 08. 18:29

Ez a háború nem a magyarság háborúja (tudósítás, videók)

A Jobbik és a HVIM péntek estére tüntetést szervezett Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége elé. Ez a háború nem a magyarság háborúja - üzente Szávay István, a Jobbik alelnöke és Toroczkai László, a HVIM alapítója a rendezvény plakátján. A demonstráción a kárpátaljai magyar lakosság férfi tagjainak erőszakos besorozása ellen tiltakoztak. A rendezvényen felszólalt Anatolij Szava, a Kárpátaljai Ruszinok Világszervezetének Kongresszusi Tanácsának tagja is.

Trükkök sorával próbálják besorozni a magyarokat

Szávay István megköszönte a demonstrálóknak, hogy személyes jelenlétükkel is kiálltak az ügy mellett. Hozzátette: egy nemzet ereje az egységben rejlik, nem pedig a tömegben.

Vannak olyanok, akik az anyaországban is aggódnak a Kárpátalján élő magyarokért, de sajnálatosnak tartja, hogy sem itthon, sem ott nem egységes az álláspont ebben a fontos ügyben. (Szávay István itt a KMKSZ egy vezetője által korábban megfogalmazott cikkre utalhatott) A Jobbik alelnöke szerint felháborító, hogy Kárpátalján trükkök sorával próbálják besorozni a magyarokat, önkéntesként kezelik őket, akaratuk ellenére.

Emlékeztetett Navracsics Tibor korábban tett ígéretére, miszerint meg fogják védeni a magyarokat, de ennek ellenére véleménye szerint nem tesznek semmit. Szávay István felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul járjanak utána minden, a sorozásokkal kapcsolatos esetnek.

A Jobbik politikusa arról beszélt, miszerint tervek vannak a Krím környékéről ukrán lakosság szervezett és tömeges Kárpátaljára történő betelepítésre. Véleménye szerint ez valós veszély, hiszen ez egyszer már a délszláv háborúban megtörtént. Felszólította továbbá a kormányt, hogy adja fel a megalkuvó politikáját. Martonyi János korábbi külügyminiszterrel kapcsolatban azt mondta: felháborító, hogy a válság kirobbanásakor a Kárpátalján élő magyarság helyet Ukrajna területi épségéért aggódott. A Jobbiknak elsősorban a kárpátaljai magyarságért kell kiállnia, de az lenne a legjobb, ha a Kárpátaljáról senkit sem vinnének a frontra harcolni, legfeljebb Kárpátalján végezzenek szolgálatot - hangsúlyozta a Jobbik alelnöke.

A ruszinok realizálnák az 1991-es népszavazást 

Kárpátalja most sorsdöntő választás előtt áll - kezdte felszólalását Anatolij Szava, a Kárpátaljai Ruszinok Világszervezetének Kongresszusi Tanácsának tagja. Mint fogalmazott, épp most jött el az ideje annak, hogy a ruszinok és a magyarok realizálhassák az 1991-es kárpátaljai regionális és a beregszászi járási népszavazás eredményét. Emlékeztetőül, 1991. december 1-jén a referendumon Kárpátalja önkormányzatiságára a szavazók 78%-a mondott igent, a Magyar Autonóm Körzetre pedig 81,4%-a. Akkor ezt az ukrán hatalmi szervek elszabotálták, a magyar állam pedig nem állt ki mellette, és a létrejötte nélkül ratifikálta az ukrán-magyar alapszerződést. Ez volt az első és mindeddig egyetlen ilyen jellegű referendum a Kárpát-medencében a trianoni utódállamok területén, amelynek megvalósulása precedenst teremthetett volna, megváltoztathatta volna térségünk történetét.


A ruszin felszólaló rámutatott, Kárpátaljáról jelenleg 80 ezer embert terveznek mozgósítani a Novorossijával zajló háborúba, és már eddig is 100-an haltak meg a régióból ebben a háborúban. Zárásul elmondta, a ruszinok ezer évig éltek együtt a magyarokkal, és ez az alap biztosítja a békés és teremtő jövőjét Kárpátaljának.

Amerika áll a konfliktus mögött?

Toroczkai László, a HVIM alapítója, aki a délszláv háboróban haditudósítóként dolgozott, felszólalásában elmondta, akkor és most is magyarokat vittek egy idegen háborúba. Véleménye szerint egy „felülről szervezett” háború dúl most Kelet-Ukrajnában, nincs olyan etnikai konfliktus, mint annak idején Jugoszláviában volt. Amerikai és más nyugati titkosszolgáltok tényedését sejti az egész háború mögött. Emlékeztetett, ez már a kijevi tüntetések alatt is látható volt.

Párhuzamot vont a budapesti 2006-os eseményekkel: a Nyugat szabad kezet adott a Gyurcsány-kormánynak, Kijevben viszont a tüntetőket támogatta. Szerinte ez is igazolja, hogy az Egyesült Államok beavatkozik a konfliktusba. Hiányolta továbbá a magyar kormány megszólalását. Emlékeztetett rá, hogy az Alaptörvényben rögzítve van, hogy kötelességük megvédeni a magyarokat bárhol is érje őket baj a világon. 

Az a legkevesebb, hogy a magyar kormány felemeli a szavát a magyar és ruszin fiatalok besorozása ellen, akik lelkiismeretük szerint nem akarnak fegyvert fogni – hangsúlyozta beszéde végén Toroczkai László.

Golyófogónak kellenek a magyarok?

Hetek teltek el azóta, hogy az ukrán parlament törvényt hozott a mozgósításról. Tömegével hívnak be magyar családapákat, sokan bujkálnak, és még többen hagyják el az országot, vagy nem mernek hazamenni. Aki átvette a behívóját, az nem lépheti át a határt - mondta felszólalásában Magvasi Adrián, a HVIM vezetőségi tagja. Sajnálatosnak nevezte, hogy a kormány vagy hallgat, vagy pedig csupán erőtlen kijelentéseket tesz arról, hogy megvédik a kárpátaljai magyarokat, ugyanakkor semmilyen előrelépés nem tapasztalható még ebben az ügyben. Véleménye szerint ugyanez a szerep vár Ukrajna nemzetiségeire, így a kárpátaljai magyarságra is.

Magvasi Adrián felidézte a Jobbegyenes blog egy cikkét, amely a jelenleg a Kárpátalján kialakult helyzetet a délszláv háborúhoz hasonlította. Mint ebben olvasható: Szentlászló, Vukovár és Eszék ostrománál állt már szemben egymással magyar és magyar. Kétféle egyenruhában, ugyanabban a nyomorúságban. A Jugoszláv Néphadseregbe besorozott szerencsétlen délvidéki srácok otthonuktól messze harcoltak egy idegen hatalom céljaiért. Lelkesedésük, harci értékük nyilván a nullához konvergált – de golyófogónak jók voltak. Akkor a kormány "kussolt", mondván „nem szabad még tovább élezni az amúgy is feszült helyzetet”. Ez a hallgatás akkor rengeteg magyar fiatal életébe került.

Korábban írtuk: gyülekeznek a tüntetők

A demonstráción megjelent Dúró Dóra és Novák Előd, a Jobbik országgyűlési és Morvai Krisztina, a Jobbik EP képviselője is. A mintegy százfős tömegben sok jobbikos és nemzeti színű zászlót is látni. A HVIM tagjai egy „Önrendelkezést a kárpátaljai magyar és ruszin közösségnek” feliratú molinót tartanak a kezükben.

Helyszíni tudósítónk beszámolója szerint jelentős a rendőri készültség az ukrán nagykövetség környékén. Gyakorlatilag az egész épületet körbekordonozták, több tucat rendőr biztosítja a helyszínt.

alfahir.hu