Ez az egykulcsos adó ára: dolgozói szegénység, társadalmi feszültségek

A megboldogult SZDSZ ezzel kampányolt, a Fidesz-kormánynak 2011-től alapvetése az egykulcsos adórendszer. Egységes tizenhat százalékos kulccsal, ami 2016-ra tizenöt százalékra csökkent. 2010-ig a magyarországi személyi jövedelemadó a sávos rendszerű progresszív adók csoportjába tartozott, kétkulcsos adózással. A Jobbik annak idején a megváltozott adózási körülmények hatására felszólította a kormányt, hogy törölje el az egykulcsos adórendszert, mert az erősíti a társadalmi különbségeket és mélyíti a gazdasági és szociális válságot.

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján közölte:

„Adómentes minimálbért és háromkulcsos progresszív személyi jövedelemadó bevezetését javasolja”

– a párt törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben azt indítványozza, hogy a jövedelmek 0, 12 és 24 százalékos kulcsokkal adózzanak, a munkavállalói járulékok pedig 18,5 százalékról 12 százalékra csökkenjenek – mondta az ellenzéki politikus. Hozzátette: aki most minimálbért keres, annak nem kellene adóznia, így a nettó fizetése 91 ezer forintra nőne a mostani nettó 73 ezer forintról. Az LMP javaslata szerint a minimálbér és az átlagbér között keresőknek 12 százalékra csökkenne az adója a mostani 15 százalékról, így a nettó átlagbér 37 ezer forinttal nőne. Tájékoztatásul a Workania állásportál tavalyi felmérése szerint a bruttó átlagfizetés 246 ezer forint.

„A kormányzati politika egyik legnagyobb hibája az egykulcsos adó bevezetése és az adójóváírás eltörlése, mert ez kiélezte a társadalmi feszültségeket és jelentősen megnövelte a dolgozói szegénységet”

– hangsúlyozta az LMP politikusa, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly év végi bérmegállapodás eredményeként 5000 forinttal megemelt minimálbér jóval kevesebb, mint a létminimum összege.

A dolgozói szegénységgel kapcsolatban tematikus cikkünkben kitértünk arra, hogy egy magyar dolgozóra éves szinten 1880 munkaóra jut, ezzel az OECD nemzetközi ranglistáján a nyolcadik helyen áll. Hiába a sok meló, az egy főre eső GDP vásárlóerő paritása, az EU átlagtól messze elmarad: Szlovákia is előz minket. Mögöttünk öt ország áll, köztük Románia és Bulgária.