Ez egy jól időzített, államilag támogatott földrablás

Egy példaértékű demonstrációról számolunk be, de hát milyen is legyen egy olyan megmozdulás, amely a magyar föld védelmében szerveződött?! A magyar föld nem eladó! - hirdette együtt a parlamenti patkó különböző végeiből érkező politikus, civil aktivista, polgármester és agrármérnök. Mert a magyar a föld valóban nem eladó.

Remélhetőleg, most már egyre nagyobb mértékben ismeretes a közvélemény előtt, hogy az Orbán-kormány a valóban problémát jelentő migrációs válságot kihasználva, bele kezdett a még maradt állami tulajdonú földek kiárusításába. Némi gúnnyal megjegyezhetjük, ha megvalósul a Fidesz háttrében működő oligarchák törekvése, azaz sikerül kijátszani több mint 380 ezer hektár földterületet, lassan felesleges lesz kerítést építeni a határra, ugyanis nem lesz mit megvédeni vele, az ország átkerül a haverok kezébe.

Videó:

Elveszítjük az utolsó közös vagyonunkat is

Első szónokként Beke Károly, az MSZP országgyűlési képviselője kiemelte, üdvözli, hogy politikai hovatartozástól függetlenül, most együttesen, közös erővel szólaltak fel Orbán Viktor csillapíthatatlan földéhsége ellen.
 
Egyben figyelmeztetett: nemcsak a gazdáktól lopják el azt a több száz milliárd forint értékű termőföldet, hanem minden egyes magyar embertől, sőt, a gyermekeinktől is. Ezzel ugyanis elveszítjük az utolsó közös vagyonunkat is – tette hozzá.
 
Beke szerint az Orbán-kormányt egyáltalán nem érdekli a magyar falu, és magasról tesz a hazai mezőgazdaság sorsára is, elsődleges céljának a hűbérúri rendszer kiépítését nevezte meg. A szocialista politikus közölte, gázszerelőkből és műkörmösökből alakítja ki a Fidesz az új gazdatársadalmat, és Mezőhegyes, Hortobágy, valamint Kishantos nem a hazaárulás, hanem a haza ellopásának a szimbólumai.
 
Kiemelte, el kell menni minden árverésre, jelen kell lenni mindenhol, mert egy tisztességtelen ellenféllel szemben csak így lehetünk sikeresek.

A kormány földeladás melletti minden érve hazugság

Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa a szónoklata elején leszögezte, köszönet jár a meghívásért, és köszönet jár a rendezvény megszervezéséért is, mert csak ilyen összefogással lehet megakadályozni, hogy az Orbán-kormány hosszú évtizedekre lenullázza a magyar vidéket.
 
A nemzeti ellenzék képviselője kitért a pártja motivációjára is, mint mondta a Jobbik konstruktív párt, a haza érdekében képes együttműködni a kormánnyal, de képes az ellenzékkel is szövetséget kötni. Magyar Zoltán azonban hozzátette azt is, hogy ehhez a küzdelemhez nem elegendő a parlamenti eszköztár.
 
Mindez kevés a fideszes arroganciával, földéhséggel szemben, fizikai erővel kell megakadályozni az árveréseket – szögezte le a politikus.
 
Ehhez minden jogunk megvan – érvelt Magyar Zoltán - hiszen ez nem az ő földjük, ez minden magyar ember tulajdona, hiszen nem ezt ígérték megválasztásukkor, hanem pont az ellenkezőjét, az állami földterületek növelését; erre a kiárusításra senki nem jogosította fel őket.
 
Végül elmondta: a kormány földeladás melletti minden érve hazugság, és ki kell jelenteni már most, hogy ha legkésőbb 2018-ban Magyarországnak egy tisztességes kormánya lesz, akkor annak kötelessége lesz visszaszereznie a magyar emberek földjét.
 
fotó: MTI

Megbocsájthatatlan bűn

Szabó Rebeka, a PM országgyűlési képviselője is megbocsájthatatlan bűnnek nevezte, amit a „közpénzt fosztó üzemként” működő Fidesz-kormány művel az állami földek kapcsán.
 
A politikus szerint most sokkal aggasztóbb a helyzet, mint a rendszerváltás idején, ugyanis most a hatalomhoz betegesen ragaszkodó erővel kell szembenéznünk, amely arra készül, hogy magán kézbe játssza át hazánk stratégiai erőforrásait.
 
Szabó Rebeka, emlékezve az azóta sem teljesen tisztázott körülmények között elhunyt Váradi Andrásra, kifejtette: a Fidesz-kormány üzenete egyszerű: haljatok meg minél gyorsabban földjeitek szélén, mert az kell nekünk.

Magyar, te mit keresel itt?

Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja felidézte, mit mondott neki a Kishantost elpusztító egyik új földbérlő: „Mit keresel itt?”.
 
Hamarosan minden magyar ember így járhat ebben az országban, hogy felteszik számára ezt a kérdést; mit keresel itt? - fogalmazott az egykori öko-mintagazdaság korábbi vezető tisztségviselője.
 
Földzsákmányolásnak nevezte a történéseket, és egy tendenciára mutatott rá. Mint mondta, a világ leggazdagabb érdekkörei most próbálják rátenni a kezüket a termőföldekre, hiszen várhatóan 2 évtizeden belül súlyos globális élelmezési gondok fognak jelentkezni, ezért fontos megszabadítani az országokat a földtulajdonuktól.
 
A jelenlegi migrációs helyzetre utalva megjegyezte: mi nem akarjuk ilyen helyzetben látni a gyermekeinket!
 
Az Élőlánc Mozgalom ezért dolgozik, hogy végre a szélesebb társadalmi rétegek is megértsék, hogy ez nem a gazdák ügye, ez leginkább a városban élők problémája, hiszen elsősorban őket fogja sújtani az élelmiszer-hiány – mondta el Ács Sándorné, aki megjegyezte, örömteli, hogy a Nem adjunk a földünket! csoport is egyre népszerűbb.

Ez az ügy az egész Kárpát-medence problémája

Mitykó Zsolt, Mezőhegyes polgármestere nemcsak a rábízott településre vetülő baljós árny miatt emelt szót, hanem egy több mint 200 éves mintagazdaság, az Európa- és világhírű Mezőhegyesi Ménesbirtok jövője miatti aggodalmát is megosztotta a több száz fős hallgatósággal.
 
A több mint 10 ezer hektáron elnyúló terület nemcsak egy történelmi tapasztalattal, szakértelemmel felruházott gazdaság, de a térség legnagyobb foglalkoztatója, és az állam számára is komoly adófizető.
 
Akkor mégis mi lehet a baja velünk a Földművelésügyi Minisztériumnak (FM)? - tette fel a kérdést a városvezető.
 
Nem hittük el, amikor tudomást szereztünk arról, hogy a Ménesbirtok területéből, két részletben, 6000 hektárnyit pályáztatnak meg – idézte fel Mitykó Zsolt, a nehezen megmagyarázható kormányzati döntést. Pedig, a Ménesbirtok 400 állandó munkahelyet biztosít, ami persze idényenként mindig növekszik, nem mellesleg a Mezőhegyes költségvetésének kétharmadát a gazdaság állja – ezek pedig most mind veszélybe kerültek.
 
Emlékeztetett: a Mezőhegyesi Ménesbirtokból egy olyan „gazdálkodó” is részesedést követel, aki egy battonyai ortodox plébániára van bejegyezve. Mityók Zsolt szerint, ha már egyetlen ilyen a bérleti szerződés is átjut a rendszeren, akkor az összese vissza kell vonni, hiszen ezzel az FM elveszti a becsületét.
 
Aláhúzta azt is, hogy ez az ügy az egész Kárpát-medence problémája.
 
fotó: MTI

Minden olyan rendszernek buknia kell, amely elvesztette az erkölcsi talapzatát!

Kitartásra és összefogásra van szükség ahhoz, hogy megállítsuk ezt a földrablást! - erre már Ángyán József, agrármérnök, korábbi mezőgazdasági államtitkár hívta fel a figyelmet.
 
Ángyán József egy jól időzített, államilag támogatott földrablásnak nevezte az állami földek kiárusítását, amely katasztrofális következményekkel járhat Magyarország számára. A Fidesz, szemben azzal, amit korábban ígért, szűk körben a magánvagyon gyarapítására törekszik, mindannyiunk közös értéke, a termőföld terhére.
 
Az egyetemi tanár is egy háttérben megbújó folyamatra hívta fel a figyelmet: az erőforrások megszerzése a cél, hogy kiszolgáltatottakká váljunk néhány oligarcha irányába, ugyanakkor rövidtávon egyértelműen a földspekulációra és a földalapú támogatásokra utaznak a jelenlegi kedvezményezettek.
 
Leszögezte: ez egy erkölcstelen, alkotmányellenes folyamat, és ha ezzel a szándékával állt volna ki a választásokon a Fidesz, akkor most nem így nézne ki az Országgyűlés. Hiszen ennek semmi köze a kereszténységhez, a polgári értékekhez, de még csak a nemzeti elkötelezettséghez sem, már csak az árveréseken megjelenő licitek okán sem, hiszen így egyértelműen a tőkeerő fogja eldönteni, hogy kié legyen a föld – hangzott el a felszólalásában.
 
Ángyán József szerint a közvélemény tudatos megtévesztése mellett, egy szemérmetlen, erkölcstelen rabló folyamat zajlik az országban, azonban mintegy figyelmeztetőjelként hozzátette: minden olyan rendszernek buknia kell, amely elvesztette az erkölcsi talapzatát.

Nem elég otthon ülni és bosszankodni!

Mintegy házigazdaként, Sallai Róbert Benedek, az LMP országgyűlési képviselője lépett utoljára színpadra. Tapasztalata szerint abból az országból, melyet 25 éve álmodtunk, semmi sem valósult meg.
 
Az ellenzéki képviselő kifejtette, hogy az előtte szólók már gyakorlatilag az összes ellenérvet felsorolták, ezért ő egy másik problémára hívta fel a figyelmet. Ugyanis világosan látszik – nemcsak ebből az ügyből -, hogy gyakorlatilag egy ellenzéki pártnak a parlamenti folyamatokra gyakorlatilag semmilyen ráhatása sincsen.
 
S miközben a Fidesz a politikai hatalmat gazdasági hatalommá váltja, addig nekünk újra kell gondolni az ellenzékiséget – elmélkedett az ökopárt képviselője. Mire elég az ellenzéki szerep, ha süket füleknek beszélünk? - fogalmazta meg aggályait Sallai Róbert Benedek.
 
Éppen ezért – közölte – mivel a parlamenti pártok kevesek, ezért szükség van a társadalom konkrét, kitartó támogatására, mert nem elég otthon ülni és bosszankodni!
 
S itt kezdődik a társadalmi felelősség-vállalás.