Ezért akarják lebontani a ferencvárosi házakat - Megszólalt a Fiatal Műemlékvédők elnöke

Kecskeméti Norberttel, a Fiatal Műemlékvédők Egyesületének (FME) elnökével beszélgettünk a ferencvárosi házak bontásának hátteréről és arról, milyen veszélyek leselkednek a kerület és Budapest épített örökségére. A válaszokból lesújtó kép rajzolódik ki a IX. kerület hozzáállásáról és a fővárosi épületek jövőjéről, de az is kiderül: lehet még bízni a civil kurázsiban.

Sok ember csupán lerobbant nyomortanyákként gondol a Ferencvárosban bontásra ítélt eklektikus stílusú házakra, és a bennük uralkodó áldatlan állapotokkal azonosítja őket. Miért érdemes mégis megőrizni ezeket az épületeket az utókornak?

Egyesületünk fontosnak tartja, hogy a történelmi városmagok, kerületi központok eredeti városszövete fönnmaradjon. Budapestre és Ferencvárosra is az eklektikus utcaképű városi arculat jellemző, főleg az érintett Balázs Béla utcában, vagy a Drégely utcában, ahol az ilyen stílusú házak közvetlenül egymás mellett állnak, egységes arculatot alkotnak.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezek a IX. kerületben megmaradt "szigetek" továbbra is fönnmaradhassanak. A bontási tervezet kapcsán nem tudjuk elfogadni, hogy a kerület arra hivatkozik, hogy ezek a házak nem menthetőek, hiszen ott volt az Erkel Ferenc u. 18. épülete, ami jó műszaki állapotban volt, mégis lerombolták.

"Persze, ezek a házak esztétikailag amortizálódtak, hiszen évtizedek óta nem költöttek a homlokzatokra, a nyílászárókra, így persze könnyű a közvéleménnyel elfogadtatni azt az álláspontot, hogy már menthetetlenek."

Az egyesület összefoglalójában szerepelt egy képösszeállítás, amin a modern építésű és a felújított történelmi házak közti építészeti értékkülönbséget szemléltetitek. Az utca emberének ilyen kérdésekben sokszor az az álláspontja, hogy "ház-ház, a modern még olcsóbb is", tehát jobban megéri ilyet építeni, mint szakszerűen rehabilitálni a régit. Valóban így van ez? Anyagilag a kerületnek tényleg jobban megéri a bontás? És elégséges csak ezt a szempontot nézni?

Örökös vita van arról, hogy mi éri meg anyagilag és mi nem, de az FME álláspontja itt az, hogy ragaszkodnunk kell a múlt értékeihez. A költség-összehasonlításokról nyilván a kivitelező cég, vagy az önkormányzat tudna pontos képet adni, de például jól megfigyelhető jelenség, hogy egy két-háromemeletes épület helyére sok esetben több szintes házakat emelnek, amelyekből nyilván magasabb a kinyerhető profit.

"Az is probléma, hogy amennyiben a bontások megvalósulnak és új házakat építenek, azok jellemzően silány minőségűek: a régi bérházak kvalitásait építészeti, esztétikai és kivitelezési értelemben is alulmúlják."

Arról nem beszélve, hogy kellő tapasztalattal a régi épületekben is lehet élhető lakásokat kialakítani. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen régi háznál, ahol évtizedekig elmarad a megfelelő karbantartás - ami az önkormányzatnak, vagy a tulajdonosnak róható fel - most az elavult részek felújítása egyszerre jelentkezik megoldandó problémakörként.

Ha már az anyagi vonzatoknál tartunk, önök a bontási szándék mögött anyagi-üzleti érdekeket sejtettetek, mire gondoltatok pontosan?

Véleményünk szerint a kerület ezzel több legyet üt egy csapásra: egyrészt megszabadul a leromlott épületektől, másrészt a beruházói érdekszféra azon a területen az eddiginél több szintes házak építésével extra profitra tehet szert.

"Ezzel nyilván mindenki jól jár, sőt adott esetben ez egy jó politikai reklám is lehet, hogy megújították a kerület ezen részeit."

Ezt mi nem tartjuk elfogadhatónak.

A Ferencvárosban még az előző, balliberális vezetése alatt indult be az épület-rehabilitációs program, melynek keretében sok ház valóban érdemi felújításon esett át. Sokak szerint ez kellő kompenzáció a most eltüntetni szándékozott építészeti értékekért cserébe. Önök hogy látják, valóban behelyettesíthető így a két dolog, illetve mekkora felelőssége van a mostani fideszes kerületi vezetésnek az eredetileg 2006-os bontási koncepciók továbbvitelében?

Mivel egy fővárosi kerületről beszélünk, a helyi politikának, pártállástól függetlenül, mindenképp felelőssége van a dologban.

"Mi, politikai garnitúrától függetlenül, úgy látjuk, hogy amit lehet, meg kellene menteni."

Az általunk kifogásolt 16 épületnél azért sem értjük a bontási döntést, mert ezeket korábban helyi védelemre, vagy homlokzatmegtartásra ítélték. Ilyen volt például a Balázs Béla utca 23. alatti ház is, amiről a polgármester (Bácskai János (Fidesz) - a szerk.) úgy nyilatkozott, hogy föl fogják újítani, védelemre is javasolták, épp ezért nem értjük, mi indokolja, hogy ez az épület mára eltűnt.

"Azt pláne nem értjük, hogyha a környéken sikerült hasonló állapotú és stílusú házakat megmenteni, akkor ezek esetében mi volt a kizáró ok?"

Írásukban kifogásolták, hogy túlságosan szabad kezet kapnak az önkormányzatok a város arculatrendezésében. Ezen tényleg segítene, ha a város történelmi részeit Műemlék Jelentőségű Területté nyilvánítanák, ahogy azt önök 2011-ben javasolták a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak? Egyáltalán, mit jelentene ez, és milyen szemmel látható változásokkal járna?

"Ez elsősorban azzal járna, hogy a kerületek nem rombolhatnák le a védettséget élvező házakat."

A korszerűsítésüket természetesen mindig meg kell fontolni, a lakások élhetőbbé tételét, modernizálásának lehetőségét meg kell vizsgálni, de a teljes eltörlést határozottan ellenezzük.

Nyilvánvalóan a politikának kellene felvállalnia az ezzel járó konfrontációt, hiszen nagyon sokan - elsősorban a beruházói körök - nem szeretnék, hogy az ilyen területek védelme megvalósuljon. Ezért is sajnálatos, hogy a 2011-ben leadott javaslatunkra nem kaptunk érdemi választ.

"A védelemmel pont az lenne a cél, hogy Budapest és más nagyvárosok esetében is, ne a bontások, hanem inkább a felújítások és a korszerűsítések irányába tereljük a városfejlesztést."

"Úgy véljük, van elég üres foghíjterület, ahova lehet új és modern épületeket építeni."

A Műemlék Jelentőségű Terület hasonló védelmet nyújtana, mint az Andrássy út, vagy a rakpartok világörökségi védelme: a fő cél itt is az lenne, hogy ahol egységes városkép létezik, ott ne lehessen lebontani a régi bérházakat.

Még akkor sem, ha lakhatási indokokra hivatkozik az adott önkormányzat?

Ha az adott épületben nagyon apró "nyomorlakások" vannak, de olyan utcaképben található, ahol tízből tíz ház még eredeti, akkor mondjuk a belső traktusok elbontásával lehetne új részeket építeni, modernizálni úgy, hogy az utcakép megmaradjon.

Ez a megoldás az adott épület minőségétől is függ: nyilván vannak olyan bérházak, amelyek teljes egészében megóvandó értéket képviselnek, és vannak olyanok, ahol a hátsó részek nem tartalmaznak nívós részleteket. Utóbbi esetben az utcai rész meghagyása mellett elfogadható az átalakítás. Előbbinél viszont a hátsó szekciókat sem szabad megbontani.

"Ezt igazából épületenként kell mérlegelni, ezért is van a védelemnek több fokozata."

A bontásokkal kapcsolatban idén írtak a Miniszterelnökségnek, illetve a Fővárosi Polgármesteri Hivatalnak is, ezekre érkezett már válasz? Miért nem a kerülethez fordultak inkább? Milyen segítség remélhető az országos politikától és a főváros vezetésétől, milyen felelősségük van nekik ebben az ügyben?

Választ sajnos egyelőre még nem kaptunk. A kerülethez viszont azért nem fordultuk, mert ugyan sokáig gondolkodtunk, hogy adjunk-e védelmi javaslatot ezekre a házakra, látva az ő megnyilvánulásaikat, teljesen értelmetlennek ítéltük ezt a lépést.

"Fontosabbnak tartottuk a fővárosnál való próbálkozást, mert véleményünk szerint ők azok, akik első körben leülhetnének egyeztetni a kerületi vezetéssel, vagy a műszaki vezetőkkel, hogy bontás helyett korszerűsítsék a házakat. Hiszen az eklektikus városkép megőrzése nem csak kerületi, hanem budapesti érdek is."

A Miniszterelnökségnek azért írtunk, mert jónak véltük a legfelsőbb szintet is tájékoztatni arról, milyen tervezet van folyamatban.

Nemrég volt egy hasonló eset, amikor üzletközponttá akarták alakítani a Radetzky-laktanyát. Ott is eljutott a politikáig a hír. Akkor sikerült civil nyomással elérni, hogy a kormányhivatal leállítsa a munkálatokat.

"Most is abban bízunk, hogy műszaki, vagy városképi okokból itt is elindul egy hasonlóan kedvező folyamat."

Azt ugyan nem tudjuk, hogy az értékesítésre szánt házak gazdát cseréltek-e már, amennyiben igen, akkor az nyilván szűkíteni fogja a lehetőségeinket.

Győzelem! - Leállították a Radetzky-laktanya bontását

Budapest Főváros Kormányhivatala a mai napon megtorpedózta a II. kerületi Bem téren található Radetzky-laktanya épületeinek bontását. Ezzel meghiúsul a HB Reavis ingatlanfejlesztő cég gigaprojektje, melynek keretében az'56-os forradalom kiindulópontjának is tekinthető épületegyüttesből Bem Palace néven kreáltak volna a környéket közlekedési és látványképi szempontból ellehetetlenítő, illetve elcsúfító, hétemeletes üzletházat.

Ha a hivatalos csatornák csődöt mondanak, mit tervez az egyesület az épületek megvédése érdekében?

"Mi kis szervezet vagyunk, annyit tudunk tenni, hogy a problémára fölhívjuk a társadalom és a döntéshozók figyelmét."

Viszont idén tervezzük, hogy kiemelten foglalkozunk Budapesttel: több kerületben is számtalan épületre fogunk védelmi javaslatot benyújtani a fővárosi önkormányzatnak és a kerületeknek, hogy elkerülhessük a hasonló helyzeteket.

Mert ha a bontási tervek napvilágot láttak, akkor már nagyon nehéz bármit is tenni, Budapest védettségi térképe pedig nagyon hézagos, sok bérpalota mai napig a beruházói érdekeknek kiszolgáltatva áll.

"Bízunk benne, hogy a kerületek és a főváros komolyan veszik ezt a kezdeményezést és a legtöbb épületnél sikerül elérni, hogy valamiféle jogi védettséget kapjanak."

Elpusztítják Ferencvárost - Fél utcányi háztömböket ítéltek bontásra

Az alapos elemzésben az FME megkongatta a vészharangot: a IX. kerületi önkormányzat a 20/2015.(V.26.) önkormányzati rendeletében aktualizált egy 2006-os döntést, melyben 27 ferencvárosi ingatlan ítélt bontásra a testület.Az egyesület szerint ebből 16 háztömb a hazai eklektikus építészet legszebb példáját képviseli, melyek meghatározó elemei a ferencvárosi, és tágabb értelemben a budapesti városképnek.

(Kép: Az Erkel Ferenc utca 18. bontása)