2014. 12. 21. 14:34

Félgyarmati sors: leszakadtunk Szlovákiától is

A magyar kormány úgy változtasson a gazdaságpolitikáján, hogy a végeredmény a magyar emberek életszínvonalának növekedése legyen - jelentette ki Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője vasárnapi sajtótájékoztatóján. A nemzeti párt képviselője arra figyelmeztette hazánk döntéshozóit, hogy hiába képesek néhány jól csengő gazdasági mutatószámot felmutatni, ha közben az olyan objektív adatok alapján, mint az egy főre jutó vásárlóerő, már Szlovákia utolérése is csupán "vágyálom".

aBalczó Zoltán megjegyezte, hogy ha valaki Magyarországon csupán a közmédiából tájékozódik, akkor azt hiheti, hogy hazánkban minden rendben van, és Európa minket irigyel. 

Már Szlovákiától is nagyon távol

Az EP-képviselő szerint az igaz, hogy évek óta tarjuk a költségvetési hiányt, ami egy fontos szempont, azonban arról nem hallunk, hogy ennek milyen komoly társadalmi, megszorítási feltételei vannak. Elismerte, ugyan növekszik a GDP, hiszen a harmadik negyedéves adat pozitív, de hozzátette, hogy ez csak egy kiemelt számsor, ám mégis azt a látszatot lehet ezzel kelteni, hogy a gazdaság teljesítése terén minden rendben van. 

Az ipari termelésről úgy vélekedett a nemzeti párt politikusa, hogy bár a gazdaságon belül Európában nálunk a legmagasabb annak részaránya, azonban ez nem a magyar tulajdonú vállalatok eredménye, hanem külföldi cégektől származik, ahol a magyar hozzáadott érték igen kevés - tette hozzá.

A munkanélküliséget érintő adatoknál Balczó arra emlékeztetett, hogy a 2014-es programból is kiderül, a Jobbik a megélhetést munkahelyek teremtésével kívánja biztosítani, azonban Magyarország jelenleg nagyon távol áll a megélhetést nyújtó munkahelyek biztosításától. 

Balczó leszögezte: az életszínvonal legobjektívabb mérőszáma az egy főre jutó vásárlóerő.

A GFK által kiadott statisztika alapján kiderül, hazánk ebben a rangsorban a 31. helyen áll, és Szlovákia elérése is csak vágyálomnak tűnik. Egy szlovák állampolgár 53%-kal, egy cseh 42%-kal egy lengyel pedig 25%-kal többet költhet, mint egy magyar. Ez az arány évek óta így van - hangsúlyozta a Jobbik EP-képviselője.

Ha ezt lebontjuk elkölthető jövedelemre (beleértve az élelmiszereket, a ruházkodást, a hiteltörlesztést stb.), akkor kiderül, Magyarországon egy állampolgár havi szinten, átlagosan 127.000 forintot költhet el, ugyanakkor Szlovákiában 194.000, Csehországban 180.000, Lengyelországban 159.000 forinton áll ugyanez az értékszám.
a
(forrás: gfk.hu, további adatokhoz kattintson IDE)
Alapvető gazdasági fordulat nélkül, ebből a szomorú helyzetből nem tudunk kikerülni - hangsúlyozta.

Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy nem az ember van a gazdaságért, hanem a gazdaság van az emberért, akkor nem csupán a makrogazdasági mutatókat kell nézni, hanem azok hatásait is figyelembe kell venni - húzta alá a képviselő.

Fontosnak tartotta azt is elmondani, hogy ez nem Európai Uniós lista, hanem a kontinens összes országának az adatait hasonlítja össze, és példaként csak azért sorolta fel a visegrádi országokat, mert Németországról nem is érdemes beszélni, ha a magyar viszonyokat vesszük alapul.

Luxembourg kimagasló teljesítményéhez Balczó ugyanakkor hozzátette azt a botrányos tényt, miszerint a Jean-Claude Juncker miniszterelnöksége alatt, a 340 multinacionális céggel megkötött titkos megállapodás, sok milliárd euróval károsította meg azokat azokat az országokat, ahol ezek a  vállalatok valójában működnek.

Félgyarmati helyzetben

Milyen politikai fordulatra gondol a Jobbik? - utalt vissza hazánk helyzetére Balczó.

Magyar tulajdonú, hazai szereplők lehetnek képesek fellendíteni a magyar gazdaságot - hangsúlyozta a politikus, majd hozzátette, kiemelten fontos a mezőgazdasági feldolgozó ipar megerősítése, amihez természetesen külföldi felvevő piacokra van szükség.

Balczó egy példával is érzékeltette a jelenlegi kormány hozzáállását: Orbán Viktor szaúd-arábiai tárgyalására emlékeztetett. Az EP-képviselő elmondta, hogy a miniszterelnök azzal csábította az országba az arabokat, hogy hazánkban a minőségéhez képest meglepően olcsó a munkaerő, míg a munkatörvénykönyv rugalmas. Balczó szerint ez azt jelenti, hogy "itt nem kell megfizetni az embereket, és a munkásoknak sem kell jogokat biztosítani". 
a
Ez az a félgyarmati helyzet, amelyben a gazdaság makró adatai nem segítik az életszínvonal emelkedését. Sajnos, emiatt 500 ezer honfitársunk külföldön keresi boldogulását - tette hozzá.

Azt szeretnénk, hogy a magyar kormány úgy változtasson a gazdaságpolitikáján, hogy a végeredmény a magyar emberek életszínvonalának növekedése legyen. Ugyanakkor, ezt nem lehet úgy megtenni, hogy nem nézünk szembe a valósággal, hogy nem vizsgáljuk meg azt, hogy hol tartunk most, és állandóan azt a néhány pozitív termelési adatot ismételjük - jelentette ki a nemzeti párt politikusa.

Arra kérjük a kormányt, hogy ehhez igazítsa jövőbeni terveit - húzta alá Balczó. 

alfahir.hu