2014. 04. 03. 07:17

Gabonatermesztő nomádok?

Az eurázsiai sztyeppei területen végzett ásatások leletei sorra öntik meg azokat a régi dogmákat, hogy őseink, a szkíták és hunok barbár nomádok lettek volna. Egy nemrégen közreadott tanulmányból kiderül, hogy a mai Kazahsztán területén élt bronzkori pásztorok jól ismerték a földművelést.

Ősi tudás birtokában

Elszenesedett árpát, kölest és búzát tároltak 5000 évvel ezelőtt Kazahsztán pusztáin egy „nomád” táborhelyen. A szenzációs felfedezés megdöntötte azt a korábban kialakított dogmát, hogy a sztyeppei térség lakói nem ismerték a földművelést. Sőt, ma már egyre több kutató hangsúlyozza azt, hogy a nagyállattartó lovasok nagyon fontos szerepet játszottak a gabonamagvak elterjesztésében, a történeti Selyemút mentén.

„A mostani lelet bizonyíték arra nézve, hogy az ősi nomád pásztorok kulcsszerepet játszottak a kelet-nyugati kapcsolatokban, gazdasági összeköttetést teremtettek a mai Kína és Délnyugat-Ázsia között - foglalta össze kutatási eredményét Michaeol Frachetti, a Washingtoni Egyetem professzora, aki korábban már egy átütő erejű tanulmányt írt a bronzkori sztyeppei népek világtörténeti szerepéről, kimutatva a bronzkorban játszott fontos szerepüket.


A gabona útja

Nagy számban találtak búzát, cirokseprőt és kölest Kazahsztán nomád táborhelyein, amely arra utal, hogy Közép-Ázsia ősi pásztorai, a szkíták elődei jól ismerték a mezőgazdaságot, és gabonát termesztettek gazdasági és rituális célból már 5000 évvel ezelőtt. A tanulmányban az szerepel, hogy számos gabona és borsó fajták akár ezer évekkel korábban tették meg az utat Eurázsián át. A kutatók úgy vélik, hogy a kenyérgabonához használatos búzát már 6000 évvel ezelőtt termesztették Délnyugat-Ázsiában, ami a mai Kínában csak Kr. e. 2500 körül jelent meg. A cirok magvát 8000 évvel ezelőtt nemesítették Kínában, az viszont Délnyugat-Ázsiában csak Kr. e. 2000 körül kimutatható. A kutatás úgy véli, hogy ezek az ősi magvak Kelet-Kínából és Déknyugat-Ázsiából a mai Kazahsztán területén haladtak át a Kr. e. 2700-2500 körül, tehát majdnem ötezer éve és ezt a sztyeppei nomádok közvetítették, akik maguk is termesztették ezeket a növényeket.

Frachetti szerint újra kell írni az eurázsiai gazdasági kapcsolatok történetét, bele kell venni, hogy a sztyeppei nomádoknak nagyon sokrétű gazdasági rendszere volt és technológiai vívmányokat és mezőgazasági terményeket és egyebeket ők közvetítettek a kelet-ázsiai és délnyugat-ázsiai térség között. Úgy véli, hogy a Selyemút történetét is meg kell hosszabbítani legalább kétezer évvel, mert már a bronzkor idején hatalmas mértékű volt az áruforgalom az adott térségben.


OB

alfahir.hu