2015. 07. 01. 08:31

Görögország az Európai Központi Bank kezében

Közép-európai idő szerint kedden éjfélkor lejárt a Görögországot támogató nemzetközi hitelprogram, és ezzel megszűnt a pénzügyi védőernyő a csőd szélére sodródott dél-európai ország fölött. Egyúttal kedden éjfélkor Görögország lett az első fejlett ország, amely nem teljesítette fizetési kötelezettségét a Nemzetközi Valutaalap felé. 
 
Most úgy tűnik - brit lapértesülések szerint - Görögország kisebb módosításokkal kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó javaslatait, követeléseit, hogy megállapodásra tudjanak jutni a "görög" adósságválságról (ami valójában a német és francia bankrendszer pénzeléséről szól - a szerk.).
 
 

17:09
Közép-Európa egyelőre nem vesz tudomást a görög válságról
Londoni pénzügyi elemzők szerint a szerdán ismertetett júniusi gyáripari beszerzésimenedzser-indexek arra vallanak, hogy a közép-európai EU-gazdaságok feldolgozóipara "nem vesz tudomást" az eszkalálódó görög adósságválságról. William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza közölte, hogy a cég által a magyar, a cseh és a lengyel feldolgozószektorra külön kiszámolt, súlyozott átlagolással kalkulált aktivitási mérőszám 55,0 volt júniusban az előző havi 53,6 után.
   
Jackson szerint ez a BMI-érték 7-8 százalékos éves összevetésű pillanatnyi feldolgozóipari termelésbővülési ütemnek felel meg a három közép-európai gazdaság átlagában.

16:56
Már össze is jött egymillió euró!

Mint arról már a minap beszámoltunk, az Indiegogo-n gyűjtést szerveztek a görögöknek, ahol már össze is jött csaknem egymillió euró, így már csak 1599 misi kéne, és össze is jön a pénz.

15:52
A németek kezdik túltolni a biciklit
Ez is eljött, a baloldali Sziriza kapcsán a németek már a szélsőjobboldali (!) veszélytől tartanak :DDDDDDDDDDDDDD :(
 
Sigmar Gabriel a régi nótát kezdte el húzni, amikor szélsőjobboldali veszélyt emleget a görögök kapcsán. Gabriel kijelentette: Európa nem hagyja magára a görög embereket, de nem tűrheti a görög kormány "zsarolását". A miniszter szerint, ha Európa engedményeket tenne Athénnak, az jelzés lenne a "nacionalisták" számára és végzetes következményekkel járhatna. A nyertesek ebben az esetben az európai "szélsőjobboldali" erők lennének, nem pedig Európa polgárai - mondta Gabriel, aki egy cseppet sem zavartatva hagyta figyelmen kívül azt a tényt, hogy a görög Sziriza amúgy baloldali, de sebaj, a szélsőjobbal mindig lehet ijesztgetni a gyerekekként viselkedő európaiakat.
 
Szokás szerint azonban Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter tolta túl a leginkább a biciklit, amikor azt találta mondani 
 
Alekszisz Ciprasz és kormánya nem tett  mást, mint megszegte a korábban vállalt kötelezettségeket, a helyzet drámai módon romlott a Ciprasz vezette baloldali kormány hatalomra lépése óta. 
 
Persze, mivel a korábbi kormányok mindenféle kérdés és aggály nélkül teljesítették a legvállalhatatlanabb követeléseket is, hogy megkapják azokat a hiteleket, amelyeket amúgy a francia és német tulajdonban lévő bankrendszerbe pumpáltak (mint 2008-ban nálunk), amit aztán a görögök fizetnek vissza.
 
Ebben a formában egészen elképesztő, és pofátlan a német miniszterek viselkedése - a szerk.

15:28
Brit lapértesülések szerint Görögország kisebb módosításokkal kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó "javaslatait" (követeléseit - a szek.) hogy megállapodásra tudjanak jutni a görög adósságválságról. A német pénzügyminiszter azonnal nemet mondott.
    
A Financial Times című londoni gazdasági napilap úgy tudja, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök erről kedden este levélben tájékoztatta a nemzetközi hitelezők képviselőit. 
    
A Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, Mario Draghinak, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének és Christine Lagarde-nak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának címzett levélben Ciprasz közölte, hogy a kormánya kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó, a bizottság honlapján vasárnap nyilvánosságra hozott átfogó javaslatcsomagját bizonyos módosításokkal, kiegészítésekkel és pontosításokkal a június 30-án lejáró nemzetközi hitelprogram meghosszabbításának és az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) kötendő hitelmegállapodás részeként. 
    
Az új javaslatot szerdán késő délután vitatják meg az euróövezeti pénzügyminiszterek. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter első reagálásában elutasította a görögök újabb javaslatát (szokás szerint - a szerk.) mivel szerinte Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök levelével nem vált egyértelműbbé a helyzet, nincs miről komoly tárgyalásokat folytatni. Schäuble emlékeztetett arra is, hogy június 30-án lejárt a Görögországot támogató európai hitelprogram hatálya, így nem lehet a korábbi status quóhoz ragaszkodni.
 
Alekszisz Ciprasz levelében öt pontban foglalta össze kéréseit és felajánlásait. Egyebek között azt kérte, hogy tartsák fenn a görög szigeteknek járó 30 százalékos áfakedvezményt és lassabban vezessék ki a rendszerből a legszegényebb nyugdíjasok megsegítését célzó pótlékokat. Azt ígérték, hogy eltörlik a mezőgazdasági dolgozó adókedvezményeit, csökkentik a védelmi kiadásokat, ősszel megteremtik a nyugdíjrendszer átfogó reformjának jogi kereteit, valamint megállapodás esetén elfogadják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) korábbi ajánlásainak egy részét. 
    
Egy euróövezeti tisztségviselő ugyanakkor úgy vélte, hogy elméletileg július 20-ig megköthetik az új megállapodást a görögökkel. 
   
A július 20. újabb fontos határidő, a görög kormánynak ekkor kell 3,5 milliárd eurót törlesztenie az EKB-nak. Június-augusztusban egyébként összesen 11 milliárd eurót kellene átutalnia a görög kormánynak a nemzetközi hitelezők számláira, miközben az államkassza üres. Athén június 30-án nem teljesítette mintegy 1,6 milliárd eurós fizetési kötelezettségét a Nemzetközi Valutaalap felé, halasztást kért a fizetésre.

13:48
Az eurózóna „mentőalapja” csődeseményt lát
A Görögországnak folyósított hitelek jelentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSF) álláspontja szerint csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben az IMF-nek. Az eurózóna „mentőalapjaként” létrehozott EFSF azt is tudatta, hogy ha az IMF igazgatótanácsa megerősíti a törlesztés elmaradását, az az IMF-fel közösen folyósított EFSF-hitelekre nézve is csődeseménynek számít.
 
Az EFSF vezérigazgatója erről még szerdán tájékoztatni fogja az eurózóna pénzügyminisztereit, s három lehetséges lépés közül tesz majd javaslatot valamelyikre. Vagy felmondják Athénnal a hitelszerződést, és azonnal követelik a teljes tartozást, vagy ebben a konkrét esetben visszavonhatatlanul lemondanak erről a jogukról, vagy elhalasztják a döntést.
 

13:28
Az „igen” mellett kampányol a turisztikai szövetség
A görög turisztikai szövetség (Sete) arra buzdítja a görög lakosságot, hogy szavazzanak igennel a július ötödikére kitűzött, a nemzetközi hitelezőknek a Görögországgal szemben támasztott követelményekről szóló referendumon. Céljuk, hogy Görögország továbbra is az eurózónában maradjon.
 
A Sete által szerdán közzétett „Mondjunk igent Görögországra, mondjunk igent az euróra” című kampányfelhívásból kiderül, hogy az akcióban 25 magán- és állami szervezet vesz részt, amelyek „több százezer, keményen dolgozó görög állampolgárt képviselnek”. A szövetség leszögezte, függetlenek a politikától, és elsősorban a „Görögország jövőjével kapcsolatos félelmek és bizonytalanság” köti őket össze, valamint az a szilárd meggyőződés, hogy az országnak „Európa erős oszlopához és az eurózónához kell tartoznia”.
 
A turisztikai szövetség 14 szervezetet foglal magába, amelyek szállodákat, utazási irodákat, légitársaságokat és egyéb idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat képviselnek. A Sete összesen több mint 50 ezer vállalkozást képvisel, amelyek több mint 400 ezer embert foglalkoztatnak.
 

12:36
Mégis elfogadja Athén a hitelezők utolsó javaslatait?
Brit lapértesülések szerint Görögország kisebb módosításokkal kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó javaslatait, hogy megállapodásra tudjanak jutni a görög adósságválságról. A Financial Times című londoni gazdasági napilap úgy tudja, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök kedden este levélben tájékoztatta a hitelezőket, miszerint kész elfogadni feltételeiket, csak kisebb változtatásokat kér.
 
A hír hatására Európában megugrottak a vezető tőzsdeindexek, a perifériás euróövezeti kötvényhozamok csökkentek, az euró árfolyama pedig erősödött a dollárhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon. A frankfurti DAX-index 2,10, a párizsi CAC 2,36, a londoni FTSE100 pedig 1,47 százalékos pluszban állt háromnegyed 12 körül.
 
Egy névtelenül nyilatkozó euróövezeti tisztségviselő azonban arra figyelmeztetett, hogy a görög miniszterelnök levelében vannak olyan elemek, amelyeket nehéz lenne keresztülvinni az euróövezeti pénzügyminisztereken.
 

11:03
A hitelezőknek lenne rossz a csőd
Jogi értelemben vett államcsődre nem, hanem elhúzódó válságra számít Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. A közgazdász az M1 szerda reggeli műsorában azt mondta, akár Athén, akár valamely hitelezője bejelenthetné a csődöt, de ha ez megtörténik, akkor az a leírások miatt Görögország hitelezőinek 240 milliárd euró azonnali veszteséget jelentene, miközben a görög államnak megkönnyebbülés volna.
 
A szakember szerint a visszafizethetetlen mértékű hitelek és adósságszolgálat nélkül zökkenőmentes lenne az állam működése, hiszen Görögország az elmúlt években elérte, hogy kiadásait fedezzék a bevételek. Lentner Csaba szerint „Görögországot nem hagyják csődbe menni”, hiszen az ország –  szemben Argentínával – euróövezeti tagként „csapatban játszik”, ezért a felek majd „élnek egymás mellett és minden megy a végtelenségig tovább”.
 
Megjegyezte, hogy Görögországot – amely korábban már hétszer ment csődbe – az hozta a mostani helyzetbe, hogy az Európai Központi Bank és az IMF túlhitelezte.
 

10:52
Később tárgyal az Eurócsoport
Hat órával, szerda délután fél hatra halasztották el az Eurócsoport, az euróövezeti pénzügyminiszterek telefonkonferenciáját. A csoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter szóvivője útján csak annyit közölt, hogy a döntés „több pénzügyminiszter kívánságára” született.
 
Az Eurócsoport kedden elutasította Athén kérését, hogy két évvel hosszabbítsák meg a segélyprogramot, de a miniszterek tárgyalnak egy új, 2010 óta már a harmadik segélycsomagról, hogy Görögország ne sodródjon ki az euróövezetből.
 

10:28
Tizenöt év, számokban

Így alakult Görögország államadóssága 1999 és 2014 között.