Hajléktalanok Budapesttől Pekingig

A világ 15 nagyvárosának hajléktalanhelyzetéről adott ki körképet az MTI. Ezekből kiderül, hogy világszerte eltérően szabályozzák a fedél nélkül maradt emberek ügyét, legfőképp a közterületeken való kéregetést és az életvitelszerű berendezkedést. Magyarország nem szerepel jól.

Bécs, Brüsszel, Prága, Washington, Párizs, Zágráb, Jeruzsálem, Peking, London, Berlin, Róma, Moszkva, Bukarest, Pozsony és Kijev. A tizenöt ország nagyvárosaiban eltérő módon kezelik a hajléktalanhelyzetet, valahol tiltják, valahol megtűrik a köztereken való lakhatást. Ugyanígy változó az erőszakos, vagy passzív kéregetés szabálysértési besorolása is.

Az osztrák fővárosban leginkább a kelet-közép-európai bevándorló hajléktalanok kezelése nehezebb, ugyanis az önkormányzat a szálláshelyekre csak olyanokat enged be, akiknek már volt valaha állásuk, társadalombiztosításuk. Ezt egészíti kik ki az egyházi és más civil szervezetek által fenntartott menedékhelyek. Az önkormányzat átmeneti lakásokat biztosít a rászorulóknak, ahová csaknem ötezer ember fér el. Emellett az további, összesített befogadó hely 500-700 között van.

Belgiumban a civil szervezetek körülbelül 17 ezerre teszik a hajléktalanok számát, míg Csehországban 10-12 ezerre. Szociológiai kutatások szerint még ennyi ember él a hajléktalanság küszöbén, tehát kizárólag segélyből. A menhelyek napidíjasak, amit bár sokan nem engedhetnek meg maguknak, télen így is teltházzal lehet számolni.

Az Egyesült Államokban éves áttekintésben mintegy 3-3,5 millió embernek kell hosszabb-rövidebb időre szállást biztosítani. Napi bontásban 633 ezer hajléktalannal számolnak a hatóságok, akiknek majdnem a fele nagyvárosokban él. A települések mintegy 40 százalékában tilos az utcán aludni, 56 százalékában céltalanul, látható módon „hajléktalanként” sétálgatni, de a városok felében koldulni is tilos.

Franciaországban 200 ezerre teszik a hajléktalanok számát, ebből csupán 33 ezren élnek napi szinten az utcán, ők is elsősorban Párizsban. 2008-ban Nicolas Sarkozy miniszterelnök hat hónap elzárással és 3750 euró pénzbírsággal sújtotta volna a fedél nélkülieket, amennyiben az utcán élnek. Erre a politikai tiltakozások miatt nem került sor. Az új szocialista kormány óta pedig újra lehet koldulni is, ami elsősorban a Romániából betelepülő cigányokat érinti.

A horvátoknál kevés a hajléktalan

Hivatalos adatok nincsenek arról, hogy Horvátországban mennyi hajléktalan van, azonban a 4,3 milliós országban egy 2011-es felmérés szerint 294 személy tartózkodott átmeneti szálláson. Civil szervezetek ezer fősre becsülik az utcákon élők számát. Felhívják azonban a szakemberek arra a figyelmet, hogy míg a kilakoltatások száma ugrásszerűen nőtt az elmúlt években, a hajléktalanok száma nem változott. Ezt azzal magyarázzák, hogy a horvátok összetartóak, a családi kötelékek erősek, így a lakóhelyüket vesztett embereket túlnyomó többségben befogadja valamelyik családtag. A kéregetés tiltására vonatkozó törvényjavaslatot valószínűleg hamarosan meg fogják szavazni, ennek értelmében 1000-3000 kuna bírsággal számolhat majd az, aki idegenektől kér pénzt az utcán.

Jeruzsálemben az önkormányzatok erőszakosan léptek fel a hajléktalanokkal szemben. 2011 őszén lebontották a sátortáborokat, a lakók személyes tárgyait pedig elkobozták és megsemmisítették. Ezt később a tel-avivi körzeti bíróság elítélte és új szabályok kiírására kötelezte a városvezetéseket. Izraelben is kevésnek mondható a hajléktalanok száma, felmérések szerint 300-400 főről lehet szó, akikre 20 szállás jut. Ez elegendőnek is bizonyul.

Kínában egy 2011-es felmérés szerint 2,5 millió hajléktalan ember lehet, közülük 179 ezerre becsülték a kiskorúakat. Egyes városokból elszállítják máshova az utcán élőket, valahol menedékhelyeket hoznak létre a rászorulóknak. Ha a családjukhoz akarnak hazatérni az érintettek, akkor ingyen vonatjegyet kapnak.

A bevándorló munkavállalók kedvelt célpontja, London sem nyújt mindenkinek elég lehetőséget. Becslések szerint napi 10 ezer ember szállásolnak el a többségében adományokból fenntartott, 198 hajléktalanellátóban. A szaktárca adatai szerint ezeknek az embereknek több, mint a negyede bevándorló. Az utca életvitelszerű használatát a jog nem tiltja, a rendőrség nem lép fel ellenük.

Németországban 250 ezer hajléktalannal számolnak, az egyik legnagyobb ezzel foglalkozó szervezet szerint azonban 2015-re már 280 ezer főről lehet majd beszélni. A koldulás csak erőszakos esetben büntetett, de a kéregetés egyéb formái sem jellemzőek a német közterületekre.

Hivatalosan 50 ezer hajléktalan van Olaszországban, de egyes szervezetek szerint ennek akár a duplájáról is szó lehet. Számos itáliai városban sújtják pénzbírsággal az utcákon élőket: Bolognában a rendőrség 200 euróval, Padovában 50 euróval, de az Északi Liga vezette településeken akár 500 euróval is büntethetik a hajléktalanokat, ha kapualjakban, padokon alszanak. Az érintettek több, mint a fele külföldi bevándorló.

Oroszországban a feltételezések szerint 9 millió hajléktalan lehet, aminek a fele gyermek. Szakértők szerint Moszkvában jelenleg 120 ezer utcán élő ember lehet, a rendőrség nem zaklatja őket, aludhatnak az utcákon vagy elhagyatott épületekben is, ha nagyon hideg van, akkor pedig a metróaluljárókba is lemehetnek.

Romániában bűncselekmény, ha munkaképes felnőtt kéreget, de ilyesmiért nem szoktak bíróság elé állítani senkit. A közrendvédelmi törvényben kihágásként szerepel a koldulás, azonban mivel a hajléktalanok úgysem tudnák befizetni a bírságot, a költségvetés kozmetikázása érdekében csak azt a pénzt veszik el a szabálysértőktől, amennyi van náluk. A román hajléktalanok száma 10 ezer körüli, felük pedig Bukarestben él. A vallásos románok egyfajta bűnbocsánati segédeszköznek tekintik a hajléktalanok támogatását, ezért jellemzően napi szinten adnak aprópénzt a rászorultaknak.

Felvidéken szintén 10 ezren élhetnek az utcán, felük pedig Pozsonyban. Körülbelül hatvan menedékhelyet tart fenn az állam a civil és egyházi szervezetekkel együtt, de a problémával a kormányzat nem foglalkozik túlzottan. A menhelyek túlzsúfoltak, a rendeleti szabályozások eltérőek, ám kimondott tiltásoktól nem kell félniük a hajléktalanoknak.

Ukrajnában haltak meg a legtöbben a téli hidegben, csak Kijevben akár 30 ezer hajléktalan is lehet. A kéregetést alapvetően nem büntetik, de ha arra gyermekeket kényszerítenek, azt igen. A téli hónapokban a katasztrófavédelem legalább 10 melegedősátrat állított fel, ahol csak székek és padok vannak, viszont szendvicseket és teát is kapnak a rászorulók.

A liberális szemlélet nem szolgálja a hajléktalan-kérdés megoldását

Hazánkban egy 2010-es adat szerint 30 ezer hajléktalan él, ennek egyharmada Budapesten. A KSH adatai szerint országosan körülbelül ugyan ennyien vannak hajléktalanszállókon is, a fővárosban folyamatosan utcákon élők száma nagyjából 1500 fő lehet.

A hajléktalan-kérdés az országban nyilvánvalóan Budapesten jelenti a legnagyobb problémát. Ennek ellenére az ügy kezelése csak tüneti, és úgy gondolom, fővárosunk egyik szégyenfoltja, hogy több mint húsz év alatt nem tudták megoldani - mondta portálunknak Szabó György, a Jobbik fővárosi képviselője.

Az Alkotmánybíróság döntése - mellyel megsemmisítette az életvitelszerű közterületen tartózkodás tiltását - káoszt és rendezetlenséget teremtett a többségi társadalom kárára. Magukat jogvédőnek valló szervezetek szerint az a megoldás, hogy a hajéktalanokat nem szabad szankcionálni, békén kell őket hagyni. Ezáltal az emberhez méltatlan körülmények között hagyják őket, olykor saját ürülékükben fetrengeni.

A jobbikos politikus hangsúlyozta, ez a liberális szemlélet bizonyosan nem szolgálja a hajléktalan-kérdés megoldását. Szabó Máté ombudsman azt nyilatkozta, hogy „időt és energiát követelő módszerekkel”v lehetne megoldani a hajléktalan-problémát. Meg kell azonban érteni, hogy az idő már régen elfogyott! A hajléktalanoké és az adófizető állampolgároké is, akiknek a pénzéből évről-évre súlyos százmilliókat költenek a tüneti kezelésekre, és különböző hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek fenntartására. A hajléktalan-probléma mára odáig fajult, amit csak határozott, gyors intézkedésekkel kell megoldani.

Alkalmazható és valódi megoldást jelentő programja – ismerve a helyzetet – csak a Jobbiknak van, mely többek között a tartós munkanélküliek, így a hajléktalanok részére is tartalmaz visszakapaszkodásra alkalmas, ugyanakkor hasznot jelentő közmunka-programot képzéssel párosítva. A munkában-képzésben részvevők számára, azaz a rászorultaknak bérlakás- lehetőséget kell biztosítani. Ezen programok megvalósulása pedig mindannyiunk érdeke.

MTI nyomán – alfahir.hu