Hat lépésben megvédhetőek Magyarország természeti erőforrásai

A hétfői nap során bizonyossá vált, hogy a magyar termőföld kiárusításának kérdése véglegesen, és elkerülhetetlenül beleragadt a hazai belpolitika posványába, és félő, hogy e fontos témában a közéletet követő emberek véleménye politikai hovatartozás mentén születik meg. Azonban a közösségi földtulajdon kérdése sokkal messzebbre mutat, mint a pártok aktuális törekvései, sőt politikai megnyilvánulásoktól, vádaskodásoktól mentesen is meg lehet fogalmazni az értékesítéssel szembeni kritikákat.

A fentieknek megfelelően a Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország (MTVSZ), mint a fenntartható fejlődés megvalósulásáért dolgozó országos civil szervezet például arra figyelmeztet, hogy a XXI. század egyre érzékelhetőbb kihívásaira a termőföldek közösségi tulajdonban tartásával, illetve helyezésével tud választ adni a magyarság.

Nekünk is, a nemzeti oldalon kötelességünk megérteni, megértetni, hogy

a természeti erőforrások (víz, termőföld, ásványkincsek, biológiai sokféleség) az emberiség közös öröksége,

ezért birtoklásuk, felügyeletük is csak közösségi lehet, ahogy a haszonnak is őket kell szolgálnia.

Az erőforrások hosszú távú fenntartható használata ugyanis nem kivitelezhető,

ha azok az egyéni vagy csoportos haszonszerzés eszközét képezik,

és nem állnak a helyi közösség ellenőrzése alatt - érvel az MTVSZ.

Való igaz, erre történelmi példával szolgálnak az úgynevezett harmadik világ országai,

ahol a gyarmatosítók, és azok a jogutódjai,

most is különösebb erkölcsi fenntartás nélkül szivattyúzzák ki a helyiek erőforrásait. S ebben az esetben nem túl nehéz párhuzamot találni hazánk jelenlegi gazdasági helyzetével sem.

Ahogy az MTVSZ ezzel kapcsolatban fogalmaz:

egyedül a közösségi tulajdonlás és ellenőrzés biztosíthatja a megújuló képesség szerinti használatot, az egyes személyek egyenlő esélyét az erőforrásokhoz való hozzáféréshez, továbbá a használatból származó hasznok méltányos megosztását.

Az MTVSZ a magyar termőföldre nem pusztán a magyar történelem és kultúra szerves részeként, illetve a Szent Korona-tanban is megjelölt értékként tekint, hanem a 2011-ben elfogadott Alaptörvényben leírtakra is utal.

A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége (P. cikkely),

míg a 38. cikk kimondja:

Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele.

Ez alapján kijelenthető, hogy sem fenntarthatósági, sem pedig nemzetstratégiai szempontból

nem kívánatos a közösségi földtulajdon csökkentése, értékesítése.

S az már csak hab a tortán, hogy ha az Európai Unió valóban elkaszálja a Földforgalmi törvényünket (amire nagy esély van), abban az esetben teljesen védtelenné válna a külföldiekkel és a cégekkel szemben az a földvagyon, amely nincs állami (vö.: közösségi) tulajdonban.

A Magyar Természetvédők Szövetsége a fenti megfontolások alapján a következő hat pontot javasolja a kormány felé:

1. Vásárlással és kisajátítással folyamatosan gyarapítsa az állami termőföld tulajdont! Emellett törekedjen a további törvényileg védett, természetvédelmi oltalom alatt álló területeket állami tulajdonba vételére.

 

2. A Nemzeti Földalapkezelő (NFA) természetvédelmi célok érvényesítése érdekében adja át a nemzeti parkok vagyonkezelésébe a fokozottan védett és közösségi jelentőségű értékeket, területeket!

 

3. Vizsgálja felül az egyes földterületek funkciót, és aszerint osztályozza azokat! Ha például honvédelmi, kutatás-fejlesztési vagy épp ökológiai (mintagazdaság) célok azt indokolják, akkor helyezzék az illetékes minisztériumok, szervek vagyonkezelésébe. A fennmaradó területeket pedig az önkormányzatok ellenőrzése alá kell juttatni, így haszonbérleti szerződésekről a helyi gazdaközösség dönthetnek (egyben így támogathatóak lennének demográfiai, szociális földprogramok is).

 

4. Módosítsa a nemzeti vagyonról szóló törvényt, hogy az állam és az önkormányzat földtulajdona forgalomképtelen kincstári vagyon legyen! Így maradhat köztulajdonban a termőföld.

 

5. A kormány hozzon létre egy önálló, a gazdasági ágazatoktól független természeti erőforrás minisztériumot! A jelenlegi széttagoltság ugyanis nem segíti elő a hazánk természeti erőforrásainak összehangolt törvényi, jogszabályi védelmét.

 

6. Alakítson ki olyan hatékony szabályokat, ösztönzőket, hogy a zsebszerződéseken keresztül külföldiek és spekulánsok kezére került földterületek a helyi gazdálkodók birtokába kerüljenek! Ezzel is növelve a kínálatot a magyar földpiacon.