Hoppá! Liberland után ezért tarthatna igényt területekre Magyarország is

Szerbia és Horvátország határvitája nehezen teszi lehetővé, hogy a két állam közül az egyik vagy a másik beleavatkozzon abba, ami Liberlandban zajlik. Szerbia szerint Liberland nem az ő területén fekszik, csakhogy a nemzetközi jog szerint pedig igen. Ezt pedig könnyen kihasználhatja elméletileg bárki, gyakorlatilag csak az, aki megtud küzdeni a szerb és a horvát határőrséggel.

Múlt hónapban nagy vihart kavart, hogy egy csehországi euroszkeptikus párt tagja Liberland néven független tréfaállamot kiáltott ki a szerb–horvát határon. Természetesen a nemzetközi sajtó az egészet egy médiahekknek állítja be, amit a hekker kicsit túltolt. Csakhogy az ország alapítója kényes pontra tapintott rá: a szerb–horvát határ rendezetlenségére, a láthatatlan káoszban akár újabb országokat lehetne létrehozni, de elvileg akármelyik régi állam, így Magyarország is annektálhatna néhány egyébként lakatlan, ártéri földdarabot. Liberlandnak azonban a gyakorlatban ez egyelőre nem sikerült. Meghiúsult az első partraszállás a horvát és szerb hatóságok ellenállása miatt, akik az életszerűséget előbbre vették, mint az elhúzódó határvitát.

Szerbia és Horvátország: semmi közünk Liberlandhoz

„Komolytalan a Szerbia és Horvátország közötti új állam, Liberland megalapítása. Az egész ügy szóra sem érdemes” – mondják a szerb külügyminisztériumnál a Pannon RTV szerint, de ennek ellenére mégis kommentálták az esetet. A tárcánál kiemelik, a Vít Jedlička cseh politikus által kikiáltott miniországhoz Szerbiának semmi köze. A határvonal a Dunán, pontosabban a hajóút közepén húzódik, így az új állam nem a mi területünkön fekszik – nyilatkozták a szerbiai külügyminisztériumnál.

Liberland elnöke és Zombor alpolgármestere

A horvát illetékesek úgyszintén elhatárolódnak az esettől, azt mondják, nincs hivatalos álláspontjuk. Ennek ellenére az ő kommentárjuk sem maradt el: „A virtuális ötletek – akármilyen érdekesek is – csupán virtuális ötletek maradnak.” Jedlička egyébként nemrég bejelentette, a közeljövőben megkezdődik Liberland betelepítése.

Így néz ki a földrajzi pont

Liberland a horvátok között Siga néven ismert a területen, Vörösmart és Monostorszeg között, egy kvázi szigeten, egy érintetlen vidéken, az ártérben helyezkedik el, ahova a terepviszonyok miatt sem lehet csak úgy behajtani. Két fontos szomszéd van. A jelenleg horvátországi Vörösmart lakosságának többsége magyar. Monostorszeg pedig egy főként horvátok, pontosabban sokácok által lakott település a szerbiai közigazgatás alatt álló Délvidéken.

Liberland területére igényt tartani csatavesztés lenne

A Dunai Szigetek elnevezésű blog szakszerűen összefoglalta a lényeget, érdekes módon még kevéssel Liberland létrejötte előtt. Eszerint Horvátország és Szerbia nem mindenhol tudott megegyezni abban, hogy hol húzódik a két állam közötti határ. Ráadásául mindkét félnek megvan a maga igazsága. Olyan ritkán van, hogy két állam egy adott területen nem azért vitatkozik, mert birtokolni akarja, hanem mert le akar arról mondani. Liberlanddal viszont pontosan ez a helyzet.

A szerb álláspont az, hogy a követhetetlen közigazgatási határokkal szemben a Duna jelenlegi középvonalát szeretnék hivatalos határként elismertetni. A folyamatosan változó határ nem ismeretlen a nemzetközi jogban, magyar példának ott van a Maros, ahol a magyar és a román fél –  figyelembe véve a Maros időközbeni mederváltozásait – 10 évente újrarajzolja a határt. Körülbelül ugyanezt szeretnék elérni a szerbek is, így elvesztenének 10 négyzetkilométert (a térképen zöld színnel jelezve), de megnyernék a maradék 90-et (a térképen sárga). Liberland pont a 10 négyzetkilométeren fekszik. Egyszerűen ami a Duna jobboldalán van az horvát, ami baloldalon van az pedig szerb föld lenne.

Horvátország azonban ragaszkodik a térképen rögzített, mostanában GPS pontokkal letűzött történelmileg kialakult határhoz, ami nagyrészt a Duna régi folyását követi.  Úgy alakult, hogy az egykori folyamszabályozás után a Duna jelentősen megváltoztatta a futását, medre nem volt tekintettel a közigazgatási határokra és ez különleges helyzetet teremtett - többnyire Horvátország kárára. Zágráb érvelését támasztja alá a nemzetközileg elfogadott Badinter döntőbizottság határozata, mely a jugoszláv tagköztársaságok határát tekinti nemzetközi határoknak. Az 1967-es jugoszláv népköztársasági katonai térképek ugyancsak ezt a határt rögzítik, a kacskaringós vonalhoz a horvát fél végletekig ragaszkodik.

Nevető harmadik

Vít Jedlička zseniálisan töltötte be a tátongó űrt Liberland létrehozásával. Ez a terület a nemzetközi közösség szerint Szerbia (Monostorszeg település) része, de a szerbek szerint Horvátországé, ugyanis a folyó jobb partján helyezkedik el. Horvátország azonban a földrajzi pontot nem akarja elismerni, mint saját területet. Hiszen ha ezt Zágráb megteszi, akkor azzal elismeri a szerbek igazságát, mármint azt, hogy a Duna jobbparti területe az ő fennhatósága alatt áll, a balparti pedig Belgrád tulajdona. Horvátország ugye nem természetes, hanem történelmi határt akar. Érdekesség, hogy ennek ellenére egyébként a horvátországi erdőgazdaság kezeli a területrészt, amit Zágráb és a Google maps Szerbia részeként tart nyilván.

Ugyanakkor a szerbek sem tarthatnak igényt Liberland területére, mert azzal borulna a Duna középvonalát államhatárnak tekintő álláspontjuk, amellyel lemondtak a területről. Önkéntes államalapítóknak jó hír, a Duna jobb partján még van 3 másik „zseb” ahol esetleg próbálkozhatnak, bár a legnagyobb területű rész, a Sziga-sziget már elkelt.

Gyakorlatilag

Az államalapítási turizmus azonban egyelőre akadályokba ütközik. Liberland elnöke kiosztott mintegy tíz útlevet a hétvégén, egy monostorszegi étteremben, azoknak, akik a fiktív ország első állampolgárai. Liberlandnak saját törvényei szerint immáron tehát vannak lakosai azonban földrajzi értelemben nem tudtak behatolni új hazájukba. A horvát rendőrség előzetesen riasztást kapott a határátkélési kísérletről, figyelmeztette az erre készülő újságírókat, hogy ezért 3 év börtönt és 1500 euró büntetést is kaphatnak.

Liberland: hivatalosan Szerbia része

Később Vit Jedlička, Liberland elnöke is partra szállt volna hazájában, a népével együtt, ezért arra kérte a szerb határőröket, hogy mutassák meg neki azt a törvényt, ami nem engedi őket csónakba szállni. De a rendőrök ezt nem tették csak egyszerűen nem engedték őket a vízre. Majd az elnök elhívta a rendőröket egy étterembe egy kis beszélgetésre, ebbe a rendőrség azzal a feltétellel ment bele, ha a liberlandiak kiverik a fejükből azt, hogy a Dunán áteveznek.

Liberland elnöke azonban később eljutott Szerbiába, ahol találkozott Zombor alpolgármesterével, Vit Jedlička állítása szerint azért, hogy megvitassák a határon átnyúló kapcsolatokat és a gazdasági együttműködést.

Magyarország

A Dunai Szigetek blog felhívja a figyelmet arra is, hogy az ötlet ragadós lehet, és ami azt illeti Magyarország is gond nélkül megszállhatná a Mohácsi-sziget déli részét Bezdánig ugyanezen rendezetlen helyzetre hivatkozva. Mondjuk ezzel a területtel nem az a gond, hogy senki nem akarja a sajátjának elismerni. Éppen ellenkezőleg: mindkét félnek kell. Hiszen a nemzetközi megállapodások szerint hivatalosan Horvátország része, de mivel a Duna bal partján van, így a szerbek is magukénak tartják. A Mohácsi-sziget legdélebbi csúcsa a jog szerint (de jure) Horvátországé, gyakorlatban (de facto) Szerbiáé. Mi tartja tehát vissza a magyarokat? A horvát vagy a szerb állam esetleg egyszerűen az ártér?

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor

Friss