2013. 12. 24. 20:30

Jézus születése

Jézus Krisztus születésének pontos dátuma nem ismert. Meghatározásához az evangéliumokra támaszkodhatunk, melyek ismertebb eseményekhez, uralkodókhoz kötik születésének idejét. A különböző apostoli beszámolók nyomán azonban számos keresztény hitvita alakult ki az idők folyamán.

Jászol


Máté evangéliumában, Jézus, Heródes király idején született, aki a jól ismert bibliai történet szerint elrendelte a két év alatti kisgyermekek lemészárlását. A zsidó történetíró és hadvezér Iosephus Flavius (37-100) Kr. e. 4-re teszi Heródes halálát, mely előtt nem sokkal holdfogyatkozás volt, ennek alapján valószínűsíti, hogy Jézus Kr. e. 6-ban született.

Lukács evangéliuma alapján azonban egy másik dátum is szóba jöhet, hiszen az ő beszámolójában a szíriai Cirénius helytartósága alatt tartott népszámlálás idejére tehető Jézus születése. Iosephus Flavius szerint a népszámlálás Kr. u. 6-ban történhetett.

A modern csillagászat adatai szerint Kr. e. 6-ban hetven napig volt látható az égbolton a Halley-üstökös, melyet néhányan a Máté evangéliumában említett – napkeleti bölcsek iránymutatójával – a betlehemi csillaggal azonosítanak.
Betlehemi csillagKr. e. 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz együttállása volt megfigyelhető, mely csillagászati jelenséget szintén össze szokták mosni a betlehemi csillag történetével.

Mint látható, számos elmélet született az elmúlt évszázadokban Jézus születésének meghatározásával kapcsolatban, ám bizonyossággal a mai napig nem ellenőrizhető és nem állapítható meg a pontos dátum, melyet inkább a különböző hagyományokhoz, illetve a kereszténységbe átültetett pogány ünnepekhez igazítottak.

Mithrász kultuszát leváltja Jézus születésének ünnepe

Az idők során több dátumot is Jézus Krisztus születésnapjaként ünnepeltek meg. Egyes elméletek szerint december 20-án született, de vannak, akik április 18-19-re, ill. november 25-re teszik ezt a dátumot, más elméletek szerint pedig Vízkeresztkor, azaz január 6-án látta meg a napvilágot.

A katolikus egyház a IV. század előtt kezdte el megünnepelni Isten fiának, Jézus Krisztusnak a születésnapját. Kezdetben, a január 6-án tartott ünnepi lakoma az istenség láthatóvá válását ünnepelte és Epifániának (Jézus Krisztus megváltóként való megtestesülését illetve újraeljövetelét jelenti) hívták, de nevezik Vízkeresztségnek is, mely a Szentlélek galamb formájában való leereszkedését szimbolizálja Jézus megkeresztelésekor.

A római időkben az ősi pogány napisten, Mithrász fesztiválja (a nap visszatérése), a Julianus naptár szerint december 24-re esett, az év legrövidebb napjára (a téli napfordulóra), melyet a IV. század elején már Jézus születésnapjaként ünnepeltek. I.(Szent) Gyula pápa 350-ben december 25-ét nyilvánította Jézus „hivatalos” születésnapjává, hogy a "Sol Invictus"-nak (Győzedelmes Nap) nevezett pogány ünnepet új formában a keresztény ünnepnapok és szokások részévé tegyék. Így lett "Sol Invictus" napjából "Sol Salutis" (az üdvösség napja), a Megváltó születésnapja. A korábbi január 6-i dátum, a Vízkereszt pedig Jézus megkeresztelésének a napja lett.
A IV. század során a legtöbb keleti egyház átvette Jézus születésének ünnepi dátumát december 25-ét.

Felsőggallai bethehem

 

Jézus születése az evangéliumok szerint

Az evangéliumok szerint Jézus Krisztus a júdeai Betlehemben született. Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek, de mielőtt egybekeltek volna, kitűnt, hogy áldott állapotban van a Szentlélektől. Férje, József igaz ember volt, és nem akarta őt megszégyeníteni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el.

Az Úr angyala azonban megjelent neki álmában, és ezt mondta: "József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből." Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: "Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek" - ami azt jelenti: Velünk az Isten. József pedig felébredve álmából, úgy cselekedett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki és magához vette feleségét.

Később Betlehembe kellett utazniuk, Augusztus a római császár ugyanis népszámlálást rendelt el birodalmában és megparancsolta, hogy mindenki oda menjen, ahová való. József és Mária Dávid királytól Betlehemből származtak. Oda kellett tehát menniük. Betlehem azonban kis város volt, és mire odaértek, már minden házat elfoglaltak, csak egy istálló volt még üres. Itt született meg a kis Jézus, az Isten Fia. Mária pólyába takarta az isteni Kisdedet és jászolba fektette.

Amikor Jézus megszületett Betlehemben, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe Heródes király udvarába és ezt kérdezték tőle: "Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt."

Heródes királyt nyugtalanság fogta el és összehívatta a nép valamennyi főpapját, írástudóját, majd megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak. Azok pedig azt felelték neki: "A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta: Te pedig Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legjelentéktelenebb Júda fejedelmi városai között, mert fejedelem származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt."

Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megkérdezte tőlük a csillag feltűnésének idejét, majd elküldte őket Betlehembe: "Menjetek el, szerezzetek pontos értesüléseket a gyermekről; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt!”

A bölcsek ezután elindultak a betlehemi csillagot követve, amely pontosan a gyermek, a kis Jézus születésének pontos helye felett helyezkedett el. Mikor elérték céljukat és bebocsátást nyertek a jászolhoz, leborultak a pólyába takart kis Jézus előtt, imádva a Kisdedet, Isten fiát, a Megváltót.

NT – barikad.hu