2014. 03. 12. 16:10

Julia Timosenko titkos font-milliói

Nemzetközi sajtószemle
2014-03-12

İHLAS HABER AJANSI
www.iha.com.tr

Körülbelül ezer demonstráló gyűlt össze a budapesti Hősök terén, hogy az egymilliós székelységnek autonómiát követeljen – írja a török hírportál. A jobboldali magyarok zenés programot és versolvasást szerveztek, majd gyertyákat gyújtottak a román nagykövetség előtt. Hegedűs Tamás jobbikos képviselő, a Magyar Országgyűlés Magyar–Török Baráti Társaságának elnöke a hírügynökség tudósítóinak elmondta: pár napja a székelyek török barátai Románia isztambuli főkonzulátusa előtt tartottak hasonló demonstrációt. A székely autonómia melletti támogatását fejezte ki Fadıl Başar, a Török–Magyar Kereskedelmi Iroda titkára is.

WIENER ZEITUNG
www.wienerzeitung.at

A három balti állam – Észtország, Lettország, Litvánia – elítélték a Krím-félsziget orosz megszállását. Szerintük ami történt, az agresszió, és megváltoztatja Európa biztonsági helyzetét is. A három balti állam történelmi okokból kifolyólag különösen óvakodik az orosz terjeszkedéstől. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter azonban biztosította az északkeleti kisállamokat, hogy mindez nem csak Észtország, Lettország és Litvánia, hanem egész Európa és a NATO problémája. Ha egy NATO tagállamot támadás érne, akkor a többi tagállamnak kötelessége lenne a segítségére sietni Hasonló védelmi záradékot iktattak be a Lisszaboni Szerződésbe is, amely – több más elem, például a közös harccsoportok mellett – arra utal, hogy az Európai Unió a katonai dimenzióra is ki akarja terjeszteni hatáskörét.

ITAR-TASS
www.itar-tass.com

Ha a krími nép úgy dönt, hogy egyesül Oroszországgal, akkor a köztársaság minden föderális státusszal járó jogot és lehetőséget megkap, így a krími tatároknak is joga lesz, hogy létrehozzanak egy nemzeti és kulturális autonómiát. Erről az Oroszországi Föderáció Föderális Tanácsának elnöke, Valentina Matvienko beszélt. Azt is hozzátette, hogy Oroszországban ezek a jogok sokkal szélesebb körűek, mint Ukrajnában, így nagyobb mozgásteret kapnának a krími tatárok is. A fentebb említett autonómiáknak joguk van nemzeti nyelvű iskolák alapítására, a nemzeti kultúra, nyelv, hagyomány támogatására. A korábban a krími tatárokkal kapcsolatban megfogalmazot aggályokat, amelyek szerinte  ukrán politikusoktól indultak, olyan provokációnak nevezte, melynek célja az volt, hogy megosszák ezzel a félsziget lakóit.

THE KIEV TIMES
www.thekievtimes.ua

Nagy-Britanniában hatalmas port kavart az a pénzügyi botrány, melyet az Independent újságírói nyomoztak ki Julia Timosenko, volt ukrán miniszterelnök rejtett vagyonával kapcsolatban. Timosenko, az új ukrán kormány üdvöskéje és családja a brit bankokban nem kevesebb, mint 85 bankszámlán tartja a pénzét, mely több millió fontos vagyont jelent. Az ügy kibontakozása folyamán, az egész világon összesen 276 olyan számlát találtak, amelyekhez a Timosenko családnak köze van. A nyomozást egy évvel ezelőtt kezdték el az akkori ukrán vezetés utasítására. Timosenko jelenleg Németországban tartózkodik, ahova azután érkezett, hogy az új – a korábbi ellenzékből szervezett – kijevi kormány kiengedtette a börtönből, ahol Ukrajna pénzügyi megkárosítása miatt töltötte büntetését.
 
SABAH
www.sabah.com.tr

Azt üzenem a török népnek, hogy azt szeretnék, ha a Törökország és Izrael közötti kapcsolatok olyan jók lennének, mint régen – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy Eilatban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón. A kormányfő egyúttal reményét fejezte ki, hogy a két ország hamarosan ki tud egyezni. Az izraeli diplomácia az utóbbi időben komoly erőfeszítéseket tesz, hogy a korábban kiváló, ám az agresszív izraeli politika miatt pár éve megromlott kapcsolatokat helyreállítsa. Teszi ezt annak ellenére, hogy a török miniszterelnök többször is élesen kirohant Izrael ellen, és fejezte ki támogatását a palesztin nép felé.  

LOS ANGELES TIMES
www.latimes.com

Támadással fenyegetik a tálibok az afgán elnökválasztást. Felszólították az embereket, hogy maradjanak távol az eseményektől, így nem esik bajuk – írta levelében az Afganisztáni Iszlám Emirátus,ahogyan a tálibok nevezik magukat. Az április 5-én esedékes választáson döntenek Hamid Kharzai utódjáról, aki nem vállalhat a jogszabályok miatt harmadik ciklust. Habár a felhívás nem volt meglepetés, mégis ez az első alkalom, hogy a szervezet nyílt erőszakkal fenyeget egy afgán választást. Szeptemberben már megöltek egy választási tisztségviselőt tálib fegyveresek, februárban pedig Abdullah Abdullah elnökjelölt két emberét lőtték le. A választás esélyese egyébként Abdullah, fő kihívója pedig Ashraf Ghani korábbi pénzügyminiszter. Az USA nem akar beavatkozni az elnökválasztásba, ugyanis 2009-ben azzal vádolták, hogy Karzai ellenfeleit támogatta.

Készítette az Ordosz műhely

(Felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, hogy szemlénkben a dőlt betűkkel megjelent részek kommentárt jelentenek.)

alfahir.hu