2014. 09. 11. 08:12

Ki a barbár?

Tanulmányaink során számtalanszor találkozunk azzal a tudósi dogmával, miszerint a görögök voltak a fejlett és művelt népek, szkíta őseink pedig barbárok és vadak voltak.

Régiek véleménye

Az ókorban még máshogyan gondolkoztak a szkítákról és hunokról azok a görögök és rómaiak, akik kapcsolatba léptek a sztyeppei lovas világgal. Emlékezzünk Priszkosz rhétor leírására. Ő maga találkozott Attila udvarában élő göröggel, aki hun fogságba esett és megtelepedett a királyi udvarban. Elmondta a követnek, hogy a hunok sokkal igazságosabbak és őszintébbek, mint a rómaiak, és megbecsülik a tanult embereket. A római világban nevelkedett ember jobbnak találta a lovas népek életmódját, mint az antik civilizációt.

Lucian műve

Az ókori görög forrásokban néhányszor maguk a görögök hasonítják össze a kétféle életmódot és erkölcsöt, a lovas és a városokban élőkét. Lucian művében például filozófiai vitába bocsátkozott a görög Mnesipp a szkíta Toxarisz-szal. A párbeszédből kiderül, hogy mi sem igaz a fennkölt görög beszédekből és eszmefuttatásokból, a valóságban ezeket az eszméket a görögök nem tartják be. Ellenben a szkíták a legtöbbre becsülik a barátságot, a hősöket és a nagy tettet végrehajtó embereket nagy tiszteletben részesítik. Az ókori művekben maguk a görögök méltatják a szkíták életmódját, eszerint a Fekete-tenger mentén élt szkíták igazságosak, törvénytisztelők, példás módon élnek. Egyáltalán nem tartották őket műveletlennek és barbárnak.  

A görög hatás

A Fekete-tenger partján hosszú ideig érintkeztek a görögök és a szkíták. A régészek és a történészek szerint a görögök nagy hatást gyakoroltak a szkítákra. Ők ezt a lovas őseink számára nagy előnynek tartották, gyakran emlegetik, hogy a görög művészet milyen hatást gyakorolt a sztyeppei népekre. Ismerkedjünk meg a híres görög hatás valódi arcával, amit nem egy szkíta, hanem a térségben született tudós, Strabon jegyzett fel. Az alábbi részből kiderül, hogy a görögök csak megrontották a szkítákat, semmi jót nem tanultak tőlük.

„Mert a legegyszerűbbnek tartjuk őket, a legkevésbé ármányosoknak, és sokkal takarékosabbnak nálunknál s önelégültebbnek, dacára annak, hogy korunk életmódja majdnem néphez elterjesztette a rosszabbra való változást, behozván a dőzsölést, kéjeket s azonkívül fondorkodásokat számtalan bírvágyra. Ezen gonoszságnak nagy része tehát behatolt a barbárokhoz is, úgy a többiekhez mint a nomádokhoz. Mert a tengerészethez fogván rosszabbakká lettek, rabolva s idegeneket megölve, és minthogy sokkal közlekednek, részt vesznek amazoknak fényűzésében és szatócskodásban, mik a szelidüléshez látszanak ugyan hozzájárulni, de még is elrontják az erkölcsöket és az imént említett egyszerűség helyett különféleséget hoztak be.”  

A fenti leírás alapján eldönthetjük, kiket tekintünk fejlett és civilizált népnek, és kiket barbaroknak.


OB

alfahir.hu