2014. 04. 09. 20:49

Ki lesz a második erő?

A választási kampány korántsem ért véget, hiszen az magyar Országgyűlésbe delegált képviselőkön kívül május 25-én Európa Parlamenti politikusokat is választunk. Szemben az április 6-i voksolással ezúttal a baloldali erők várhatóan nem egyesülnek, így az erőviszonyok is tisztábban láthatóvá válnak. A szavazás legnagyobb kérdése kétségkívül az lesz, hogy ki lesz a második erő.

A hazai politikai berendezkedés változását azonban jól jellemzi, hogy míg öt évvel ezelőtt a harc a Jobbik és az SZDSZ között zajlott, most a nemzeti párt már az MSZP-t szorongatja. A vasárnapi választás eredményeit tekintve elmondható, hogy jóval több jobbikos jelölt lett második helyezett az országban, mint szocialista, az egyéni győzelmek és a csaknem kétmilliós lakosságú főváros balratolódása miatt azonban az országos eredmény végül mást mutatott.

Apró darabokra esett szét az összefogás

A baloldal választási kudarca után gyakorlatilag azonnal széthullott a végül Kormányváltóknak nevezett összefogás. A pártok nem kérnek tovább egymásból, többjük úgy véli, hogy a közös lista csak hátráltatta szereplésüket. A jelenlegi állás szerint az EP-választáson nem indul a Fodor Gábor-féle Liberálisok (MLP) párt, de a Bajnai-féle Együtt-PM még igen. Bajnai Gordon viszont felajánlotta lemondását, a tisztújító ülés május 25. után lesz.

s

A választások után azonnal szétszéledtek, Bajnai még képviselő sem lesz

A szélsőbaloldalon helyet foglaló gyurcsányista Demokratikus Koalíció (DK) úgy tűnik, ha nem is összefogva a szocialista párttal, de megméreti magát az európai parlamenti helyekért. Az MSZP pedig első helyen indítja Szanyi Tibort, aki már azt is közölte, hogy a kampányban Jobbik lesz a sokadszorra bukott párt célpontjában. Mint az iszákosságával sűrűn támadott politikus kedden sajtótájékoztatón elmondta, kampányuk antifasiszta lesz, amit azzal magyarázott, hogy nemcsak Magyarországon, hanem több európai országban megerősödött a „szélsőjobboldal”. "Egyetlen mozgalom van, amellyel szemben határozottan politizálni fogunk: a Jobbik, úgy is mondhatnám, hogy a náci söpredék. Ezekkel szemben viszont határozottan fogunk politizálni, no meg mindazokkal szemben, akik ennek a náci söpredéknek a politikáját támogatják” - mondta.

Magyarán az is elképzelhető, hogy az MSZP egykori "parancsnokának", az SZDSZ-nek útját követi majd, és az uniós választási kampányban ellepik az utcákat a nácizó és egyben kényszeresen rettegő plakátok. Emlékezetes, a megszűnése után milliárdos adósságot felhalmozó liberális párt gárdistákkal, valamint imitált „jobbikos skinheadekkel” próbálta rávenni a szavazókat, hogy ők legyenek a harmadik erő. Nem jött össze, a Jobbik óriási áttörést tett, 14,77 százalékot vert rá a liberálisok 2,16 százalékára, de a nemzetiek már akkor is csak három százalékkal maradtak le a szocialistáktól.

s

Emlékeznek még? Ez jöhet most is, de immár a második hely a tét.

A helyzet azzal, hogy várhatóan az MSZP egyedül indít listát, tisztulni fog, és a Fidesz biztos győzelme mellett a kérdés az lesz, hogy ki lesz a második erő. Az április 6-i választási eredményekből ugyanis kitűnik, hogy a Jobbik rendre jobban teljesített a szocialistáknál, az öt baloldali párt azonban egyszerre már sok volt. A kérdés, hogy amennyiben a nemzeti párt képes megmozgatni immáron egymillió fősre tehető szavazótáborát, módosítja-e azt a képet, hogy az országos összesítésen vasárnap nem a második helyen szerepelt.

Érdekérvényesítés és kritika

A Jobbik ellentétben a Fidesszel és az MSZP-vel arról hírhedt, hogy különösen éles kritikával illeti Magyarország Európai Uniós tagságát. Álláspontjuk szerint ugyanis „mérlegen” nem győztesei, hanem vesztesei vagyunk az EU-nak, hiszen hiába a támogatás, ha az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem a gazdaság szempontjából erősen hátrányos korlátok közé került. A baloldal gyakori kritikája továbbá, hogy ha a Jobbik ki akar lépni az Unióból, akkor miért akar képviselőket delegálni Brüsszelbe. Valójában azonban egyáltalán nem kilépésről van szó, hanem a nemzeti párt olyan, eddig nem gyakorolt karakán tárgyalásokba bocsátkozna, amelyekkel az ország jobb alkupozícióba kerülhetne a szervezetben.

a

Amennyiben pedig ezek a törekvések nem járnak sikerrel, álláspontjuk szerint akkor lehet tárgyalási folyamatokat indítani az esetleges kiválásról – ami valójában már önmagában egy újabb komoly diplomáciai fegyverként kezelhető, hiszen az Uniónak is szüksége van Magyarországra, nem csak fordítva. A Jobbiknak tehát euroszkeptikus politikájával fontos szerepe lehet az EP-ben, mert így a negatívnak vélt politikai folyamatokat nem „csak” a magyar, hanem már a brüsszeli parlamentben is kellő kritikával tudja fogadni, ami stratégiai szempontból fontos tényező.

A pártok végleges választási listái egyelőre nem ismertek, annyi azonban bizonyos, hogy a Jobbik első helyen Dr. Morvai Krisztinát fogja jelölni.

alfahir.hu