Magyar gazdák – a társadalomból kirekesztve

Miközben az Orbán-kormány keresztül erőszakolta a parlamenten a földtörvény módosítását, a kötelezően átvett kormányzati propaganda folyamatosan azt sulykolta, hogy az NFA egységes földvagyonkezelése megfelelő módon működik. Azonban ez, sajnos távolról sem igaz. A kockázatokra hívta fel a figyelmet Rezes Gábor, a hortobágyi gazdák képviselője, valamint Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa a földalapkezelő budapesti székháza előtt tartott sajtótájékoztatón.

A nemzeti párt szakpolitikusa szerint kedden végre lehullt a lepel a Fidesz-kormány agrárpolitikájáról, és egyértelműen kiderült, hogy a hatalomnak nem célja a hazai állattartás támogatása – jelentette ki Magyar Zoltán, majd ígéretet tett arra, hogy az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának alelnökeként továbbra is minden lehetséges parlamenti eszközt megragad annak érdekében, hogy a kisemmizett gazdáknak segítséget nyújtson.

Tisztességes, átlátható földszerződéseket

Magyar Zoltán arra is emlékeztetett, a Jobbik számtalan alkalommal figyelmeztetett arra, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) működését, illetve az állami földpályázatok gyakorlatát botrányok egész sora jellemzi. Ennek egyik látványos eredménye, hogy olyan családok (vállalkozások) nyertek el haszonbérbe állami tulajdonú földeket, amelyek korábban sem rendelkeztek állatokkal, és eszük ágában sincs a legeltetés. Ezzel szemben a helybeli gazdák, akik évtizedek óta ezzel foglalkoznak, föld nélkül maradtak.

Hangsúlyozta: a nemzeti erő már az elmúlt héten kezdeményezte egy ellenőrző bizottság felállítását, amelynek az lenne a kifejezett feladata, hogy felülvizsgálja az eddigi hortobágyi pályázatokat. Ennek kapcsán arról beszélt,

ehhez legalább 50 képviselő támogató aláírása szükséges, azaz megkerülhetetlen egy ellenzéki együttműködés a siker érdekében.

Újságírói kérdésre egyelőre csak annyi információval szolgálhatott, hogy eddig csak az LMP képviselői írták alá a Jobbik kezdeményezését.

Egyébként aláhúzta azt is, hogy természetesen nincs szó arról, hogy az összes eljárás gyanús lenne, azonban azt is ki kell jelenteni, hogy a rendszer keretet biztosít a visszaélésekhez.

A jobbikos honatya a földtörvény módosítása kapcsán rámutatott egy pozitívumra is. Mint elmondta, az egységes vagyonkezelésnek köszönhetően jogi lehetőség nyílik arra, hogy a hortobágyi földszerződéseket átnézzék, és a valótlanságokat kiemeljék. Bár nem tekintünk ebből a szempontból optimistán a jövőbe – adott hangot kételyeinek a politikus.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

A politikus és a gazda (Fotó: Kovács Tamás / MTI)

Szent György napján

A gazdák képviseletében felszólaló Rezes Gábor kénytelen volt elismerni, hogy az idei Szent György napja eltért az eddigiektől.

A hagyomány szerint április 24-én az állatokat kihajtják a téli szálláshelyükről a földekre. Azonban 2015-ben ez a gyakorlat megszakadt, azon egyszerű oknál fogva, hogy az egykori legelők új bérlők kezére kerültek.

Elmondta, hogy a megyében 35-40 ezer anyajuh és 4-5 ezer szarvasmarha maradt legelő nélkül, egyben 60 család megélhetése és további 150-200 ember munkahelye került veszélybe. S az csak tovább árnyalja a képet, hogy ezen a területen amúgy is nagy a munkanélküliség.

Rezes Gábor szerint a hatalom kirekesztette őket a társadalomból.

Ezt azzal magyarázta, hogy 15 hónap telt már el anélkül, hogy bármilyen kormányzati szereplő érdemben szóba állt volna a földnélküli gazdákkal. Pedig ezek a kormányzati intézkedések a tulajdonhoz való alapvető állampolgári jogunkat sérti – szögezte le.

A kialakult patthelyzet miatt a gazdák Brüsszelhez fordultak, egyben felkérték Magyar Zoltánt arra, képviselje az ügyüket a magyar parlamentben. A képviselő erre úgy reagált, hogy a Jobbiknak bár nem szokása a magyar ügyek külföldi kitárgyalása, azonban tényleg olyan drasztikus helyzetben vannak ezek az emberek, hogy minden potenciális lehetőséget ki kell használni az érdekükben.

Pantallós úriemberek és kosztümös kislányok biznisze

Rezes Gábor szerint az lenne a legjobb megoldás, hogy a kormány vizsgálja felül a bérleti szerződéseket, és az auditálás alatt függessze fel a földalapú támogatások kifizetését. Mert ez az egész hortobágyi történet a pénzről szól.

S hogy mekkora összegről?

Hektáronként 70.000 forint jár alapból, ehhez jön a Natura jelzésű terület, a kedvezőtlen fekvés és a  védett ökológiai rendszer után további támogatás – így körülbelül már százezer forintra rúg ez az összeg a hortobágyi földterületek esetében.

Ez azért már igen vonzó ajánlat a fideszes baráti kör számára, főleg úgy, hogy hatósági ellenőrzéssel gyakorlatilag nem kell számolniuk.

Így fordulhat elő, hogy 3 (azaz három) darab kecske után 30 hektárnyi földet osztott ki az NFA, sőt olyan esetről is tudni, amikor 14 tehén után jutott a szerencsés kiválasztott 500 hektárnyi földhöz.

Ne felejtsék ezeket a számokat 100.000 forinttal megszorozni...

Rezes Gábor a rosszindulatú felvetéseknek elejét véve leszögezte, a Hortobágyon legeltető állattartók már 30-40 éve ott élnek, ezzel foglalkoznak, a támogatások előtt is ebből éltek, és most is csak annyit kérnek az Orbán-kormánytól, hogy ne vegye el a kenyérkereseti lehetőséget előlük.

Az Alfahír kérdésére megerősítette: a nemzeti parkok földjeivel kapcsolatos biznisz az EU-s támogatások megjelenésével hágott a tetőfokára. Azóta „pantallós úriemberek és kosztümös kislányok” jutnak olyan legelőkhöz, amelyekre korábban a helyi gazdák hajtották ki a jószágot.

Figyelmeztetett arra is, hogy mivel jószerével nem folyik semmilyen mezőgazdasági, tájvédelmi munka ezeken a földeken, ezzel nemcsak hazánk természetvédelmi értékeit veszélyeztetik, de konkrét kárt okoznak a magyar agráriumnak.

"A magyar álattartó gazda nem hagyja éhen dögleni a jószágot" - az NFA-székház előtt

Kitaszítva

Ugyanakkor szánalmas próbálkozásnak nevezte azt a lejárató kampányt, amit a Fidesz-kormány a hajdú-bihari gazdák ellen folytatott. Emlékezhetünk Fazekas Sándor elképesztő közleményére, amiből világossá vált, hogy a tárcának fogalma sincs arról, hogy mennyi kecskét és juhot tartanak a gazdálkodók, illetve Bitay Márton Örs államtitkár arra a módfelett visszataszító érvelésére, hogy a föld nélkül maradt gazdák nem is nyújtottak be pályázatot.

Némiképp feldúltan válaszolt a jövőt firtató kérdésünkre is.

Leszögezte: a magyar állattartó gazda nem hagyja éhen dögleni a jószágot! S mivel nincs más lehetőség, kihajtjuk a tiltott, közös legelőkre, amiket a korábbi években még használhattunk – tette hozzá.

A legelképesztőbb azonban, hogy a hortobágyi gazdák ellen az illetékesek jegyzők birtokháborítási eljárásokat kezdeményeztek.

Zárásképpen csak annyit tehetünk hozzá, hogy a gazdák küzdelmének itt egyáltalán nincs még vége, sőt reményeik szerint újabb frontokat nyitottak.