Medvehagyma és pitypangszezon

Sajnos az egészségügy, gyógyszerek szempontjából is megtörtént a „kiűzetés a Paradicsomból”. Már nem természetes gyógyszerekkel, teákkal kezeljük nyavalyáinkat, hanem májirtó tablettákkal, amiknek mellékhatásaira más tablettákat kínálnak, amelyeknek pedig újabb mellékhatásai lehetnek, és így tovább… (Persze tisztelet a kivételnek, de egy biztos, hogy a mai egészségkezelés már messze nem nevezhető természetesnek.) Kiváltképp érvényes ez sajnos az idősek esetében, akik naponta maroknyi gyógyszert szednek, és megtévesztettségből gyakran még feleslegesen is! Ennek ellensúlyozásaképp mutatunk be jelen cikkben két növényt, amelyek hazánkban gyakorlatilag mindenhol beszerezhetők, és amelyek máj- és vértisztító hatásuk miatt csökkenthetik a modern gyógyszeripar káros hatásait is.

A medvehagyma

Mostanában felkapott, ismert növény lett. Nem csak erdőben jártunkban, de a piacon is találkozhatunk vele. Ha vadon szedjük, vigyáznunk kell, nehogy összekeverjük az őszi kikericcsel vagy a gyöngyvirág levelével, ami mérgező. Könnyen megállapítható a különbség: ha erdőben, árnyékos helyen fedezzük fel, akkor nem lehet kikerics (mivel a másik kettővel szöges ellentétben ő a napos réteket kedveli), és ha erős hagymaszaga van, akkor biztosan medvehagymával van dolgunk. Leveleit áprilisban, májusban kell szedni.
 
A medvehagyma jó hatással van a gyomorra és a bélrendszerre. Bizonyíték, nem ígéret: téli álmuk után a medvék is ezt keresik, hogy gyomrukat, beleiket megtisztítsák vele. Különösen javallott tavaszi salaktalanításra. Ajánlják továbbá a betegeskedőknek, pattanások, korpásodás ellen, mivel vértisztító, méregtelenítő hatása miatt csodákra képes azoknál, akik hosszú távon használják.

A gyermekláncfű

Általában gyomnövénynek tekintjük, és kertünkből kiirtani próbáljuk. Ezzel szemben egy kedves ismerősöm esküszik rá, hogy a pitypangnak köszönheti, hogy a nyirokrákjából kigyógyult. Ezért a modern, cseppet sem „tuti” rákkezelési eljárások helyett, vagy azok mellett feltétlen ajánlott.
 
A gyermekláncfű minden része hasznosítható, amíg virágzik. Szárával 3-4 hetes kúrát javasolnak vértisztításra (cukorbetegek számára kifejezetten). Levelét, amely rendkívül sok ásványi sót tartalmaz és segíti az emésztést, salátákba rakhatjuk (ettől gyógyult meg a fent említett középkorú úr). Gyökeréből teát csinálnak.
 
A pitypang virágából tavasszal szirupot szoktak készíteni, melynek receptjét alább olvashatjuk (Maria Treben jóvoltából):
 
Két összemarék pitypangvirágot egy liter hideg vízbe teszünk, és lassan főzzük. Amikor a víz bugyogni kezd, a tűzhelyről a fazekat levesszük, és éjszakára állni hagyjuk a főzetet. Másnap az egészet egy szitán átöntjük, jól kinyomkodjuk. A léhez egy kiló cukrot és egy fél citrom levét hozzáadjuk, majd fedő nélkül, legkisebb lángon melegítjük, hogy a vitaminok megmaradjanak benne. Vigyázni kell, nehogy felforrjon a főzet! Többször visszahűthetjük, hogy ellenőrizzük az állagát. Nem szabad túl sűrűnek, de túl hígnak sem lennie, a végén mézszerű állagot kell, hogy kapjunk. Ezt aztán vajas kenyérre kenve hallatlan ízletes és egészséges eledelben lehet részünk!
 
Most pedig menjünk, és szedjük le az összes pitypangot a kertünkből!