Még mindig nem tudjuk, hány izraeli képviselő ül a Parlamentben

Gyöngyösi Márton sajtótákoztatón beszélNyolcvanöt napja nem tudjuk, hány kettős állampolgárságú politikus ül az Országgyűlésben. Közben Izraelben képviselőknek kellett lemondaniuk kettős állampolgárságukról ugyanezen ok miatt.

Tavaly november végén egy hecckampányt indítottak a Jobbik ellen, amiért felhívta a figyelmet a kettős állampolgárság okozta nemzetbiztonsági kockázatra, és ehhez a média is asszisztált. A legtöbb médium arról viszont „elfelejtett” beszámolni, hogy az izraeli választások után február elején az ottani képviselőket átvilágították, és hét izraeli képviselőnek le kellett mondania másik állampolgárságáról, mivel kettős állampolgár nem lehet a Knesszet, az ottani parlament tagja – tudatta Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón.

Ennek fényében még inkább jogukban áll az embereknek megtudni, hogy Ilan Mor Izrael állam magyarországi nagykövete miért lépte át a hatáskörét, és nyilvánított véleményt, amikor a Jobbik tavaly felvetette a kérdést, és miért nem válaszolt Vona Gábor, a nemzeti radikális párt elnökének nyílt levelére, melyben arról érdeklődött, hogy Izraelben mi a gyakorlat a kettős állampolgárság tekintetében és hogy náluk milyen politikai karriert futhatnak be a kettős állampolgárok. Mint Gyöngyösi hangsúlyozta, a hallgatás érthető, hiszen a jelek szerint az, ami Izraelben természetes, azt nálunk kérdés szintjén sem lehet feltenni.

De az Amerikai Egyesült Államok, a liberális demokrácia bölcsőjét illetően is találunk példát: ott a kongresszusi képviselők, szenátorok állampolgárságát, etnikai hovatartozását, vallási felekezethez tartozását is nyilvántartásba kell venni. (Az USA nagykövete szintén több belpolitikai kérdésbe beleszólt hazánkban, átlépve ezzel súlyosan a hatáskörét.) Minderre Magyarországon is lehetőség lenne, mint ahogy Jóri András korábbi és Péterfalvi Attila mostani adatvédelmi biztos is állásfoglalásában jelezte: a kormánytagok, országgyűlési képviselők, köztisztviselők állampolgárságáról szóló adatnak közérdekből nyilvános adatnak minősül.

Próbálják elterelni a figyelmet a nemzeti sorskérdésről

Ennek ellenére november 26-a óta, azaz 85 napja nem tudjuk, hány kettős állampolgárság ténykedik a magyar politikai közéletben és hány olyan kettős állampolgár van, aki az Országgyűlésben, a kormányban vagy köztisztviselőként tevékenykedik. A Jobbik politikusa úgy vélte, aggasztó, hogy miután a nemzeti párt ezt szóvá tette, a cionizmus szolgálatában állók egy hecckampány nyomán próbálják elterelni a figyelmet erről a fontos nemzeti sorskérdésről. Mint ahogy tették ezt nemzetközi erők december 2-án a Kossuth téren, február 15-én Veszprémben a Jobbik ellen tüntetve és ahogy ma este – amikor Gyöngyösi Márton ismét előadást tart Budapesten, a Testnevelési Főiskola aulájában - is  hasonló figyelemelterelés várható. A képviselő kiemelte, érthetetlen, hogy az MSZP, a DK, a Fidesz és a KDNP a Hit Gyülekezetével karöltve miért asszisztálnak mindehhez.

Újságírói felvetésre, amely során ismét a szlovákiai magyarok kettős állampolgárságát hozták fel példának, a politikus újfent elmondta: ezt nem lehet egy lapon említeni azzal, amiről a Jobbik beszél, és ezt is a figyelemelterelő hadművelet részének tekinti. Mint mondta, korábban pártja világosan megfogalmazta, az ellen emelik fel szavukat, hogy ne válhasson valóra Simon Peresz kijelentése, miszerint felvásárolják Magyarországot és hogy az izraeli üzletemberek érdekét ne helyezzék a magyar nemzeti érdekek elé.

Veszélyben a nemzeti szuverenitás: nagy az érdeklődés

Az alfahir.hu kérdésére, miszerint a képviselő országjárása során mit tapasztalt, valós igény-e az emberek részéről, hogy megtudhassák, az országgyűlési képviselők milyen állampolgársággal rendelkeznek, azt válaszolta: ma este a hetedik állomáshelyre érkezik, így már rendelkezésre áll egy reprezentatív minta, ami alapján elmondhatja, az emberekben nagy az érdeklődés a kérdés iránt, hiába próbálják elterelni arról a figyelmet. Mit hozzátette, sok fontos kérdésről lehetne beszélni, ami foglalkoztatja az embereket, például a nyugdíjakról, gazdaság állapotáról, de a nemzeti szuverenitás alapkérdés, ami mellett sok más eltörpülhet. Jogukban van tudni az embereknek, hogy kik, milyen irányban képviselik a magyar érdekeket, és ha az ez iránti hűség megkérdőjeleződik, akkor emellett minden más téma súlytalanná válik.

Kovács Zita

alfahir.hu