„Miért tüntettünk az internetadó ellen, ha azokat a CIA szervezte?”

Ami után szóvá tettük, hogy az Egyesült Államok nyomásgyakorló szervei megpróbálják az internetadó elleni tüntetéseket is meglovagolni, azután nagyon sokan tették fel a kérdést, ha valóban így gondoljuk, akkor minek vettünk részt a demonstrációkon. A kérdezők másik fele pedig már-már kormánypártisággal vádolnak minket, miért nem lépünk fel keményebben? Miért e zavart összeesküvés-elmélet?

Nézzük először az internetadót.

Az internetadóval elsődlegesen nem az a gond, hogy a világon így is az egyik legnagyobb adóterhet viseli (27%-os áfa), amit most még a magánfelhasználók számára egy 700 Ft-os plusz adóvonzat is fog terhelni, s emiatt hátráltatni fogja a letöltéseket illetve a fiatalok féltik a „facebookolás szabadságát” stb. Még csak talán nem is az, hogy, hogyan próbálja a Fidesz visszaszorítani a szabad véleménynyilvánítást, a viszonylag szabad tájékozódás lehetőségét. Itt nem csupán ezekről van szó, hiszen ez – a konzultációra átmenetileg visszavont adófajta – olyan hátrányosan érinti a magyar gazdaságot, amelynek rengeteg munkanélküli lehet a következménye. Gondoljuk csak bele a nálunk működő support cégekre, akik szinte minden tevékenységüket az interneten intézik, a magyar kis és közepes internetszolgáltatókra, akik most lehúzhatják a rolót, az adatforgalmukat mobilinterneten bonyolító céges infrastruktúrákba (pl.: riasztók stb.). Az elmaradó fejlesztésekbe, az internet penetráció lassításába, az e-közigazgatás kerékbetörésére, az e-oktatás visszafejlesztésére. Ez az intézkedés tehát több tízezer ember munkahelyének veszélyeztetésével jár, nem beszélve arról, hogy végképp lemaradunk a szomszédos ország gazdaságához képest.

Elmondhatjuk, hogy mára már az internet nem csupán a fiatalok esti elfoglaltsága, nem egy szubkulturális hobbiszerű kockaelfoglaltság, hanem a gazdaságunk szerves része, szólásszabadságunk egyetlen, megválogatható felülete, az emberiség által eddig felhalmozott tudásanyag gyűjtőhelye, az új ismereteket inspiráló hatalmas közösségi tér. Ezeket éppen, hogy támogatni kell, nem pedig egy adóval indirekten hátráltatni (s ne feledjük, hogy a Fidesznek nem ez volt az egyetlen támadása az internet ellen, gondoljunk az ACTA megállapodás aláírására vagy az internetcenzúra lehetőségének megteremtésébe). A megannyi adóteher után pedig most telt be a pohár az embereknél, ez is érthető, főleg az adóhatóság és a kormány vezetőinek korrupciós ügyei után. Igen, ezek miatt mi is részt vettünk a tüntetéseket, még akkor is, amikor már látszott, hogy a bizonyos körök rátelepednek az emberek jogos felháborodottságára.

Ekkor jött szimbolikusan és fizikailag is André Goodfriend, aki ügyvivőként az amerikai szenátusi jóváhagyásra várakozó lehetséges nagykövetet helyettesíti Budapesten (nem mellékesen, akkor nem szólalt meg, amikor kiderült, hogy a Szabadság téren lévő nagykövetségről lehallgatják a teljes magyar adatforgalmat).

Ez persze kevés „bizonyíték” lenne alátámasztani az amerikai titkosszolgálat erős, befolyásoló jelenlétét, de aki kicsit is tájékozódott a világban, az láthatja, hogy éppen mi folyik Ukrajnában, mely országot már nagyon régóta szokás egyfajta geopolitikai ugródeszkának hívni (mindkét, tehát keleti és nyugati irányba egyaránt).

Annak, aki ismeri az idevágó szakirodalmat nem jelent újdonságot, hogy az amerikai-orosz nagyhatalmai sakkjátszmának több színtere is van, amelyek az elmúlt években csak szélesedtek, s nagyon úgy néz ki, hogy N.J. Spykman, az amerikai geopolitikai és geostratégiaidoktrínák alapjait letevő gondolkodó elmélete (mely természetesen Mackinder elméleteire alapszanak), amelyet Zbigniew Brzezinski, korábbi amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, geopolitikus tovább fejlesztett, ma éppen ugyanolyan aktuálisak, mint a hidegháború alatt (ha éppen nem, hogy aktuálisabbak), s meghatározzák még ma is az amerikai gondolkodást térségünkről. Ezen gondolatok, doktrínák, elméletek azt boncolgatják, hogy az Egyesült Államok miképpen lehet szert világhatalmi státuszra, majd azt hogyan is őrizheti meg, azzal, hogy „kordában” tartja, korlátok közé szorítja Oroszországot (Rimland–Heartland elmélet, szívtájék elmélet). Lényegében meghatározták azokat a területeket (Rimland, azaz peremkerületeket), amelyek gazdasági, társadalmi, politikai vagy éppen katonai függőségébe hozásával az Egyesült Államok biztosítani tudja világelsőségét, azzal, hogy a Heartland területet (lényegében Oroszország) „sakkban tartja”.

Ahogy a térképeken is látszik (az első Spykman könyvéből, a második Mackinder elméletének a mai határok szerinti ábrázolása) pontosan beleesünk azokba a „függő területekbe”, amelyek elsődleges fontosságúak az Egyesült Államok geopolitikája számára. És persze ne felejtsük el azt, amit az USA 10. nemzetbiztonsági főtanácsadójának, még ma is aktív geopolitikusának könyvében olvashatunk:

„Aki Kelet-Európát uralja, uralja a Szívtájékot;
Aki a Szívtájékot uralja, uralja a Világ-szigetet is;
Aki uralja a Világ-szigetet, uralja a világot”

Mackinder (lényegében a politikai földrajz, a geopolitika megalkotója) e klasszikus mondataiban a szívtájékot (Pivotaera) Oroszországként értelmezzük, a Világ-szigetet pedig Eurázsiaként kell, hogy lássuk, ahogy az ábrán is látszik.

Ezeknek a tényeknek ismeretében pedig már nem is olyan elrugaszkodott elképzelés azt gondolni, hogy az Oroszország felé még csak pár bátortalan kacsingatást megeresztő Magyarországot amerikai nyomás alatt kell tartani, egy ilyen, kiélezett geopolitikai sakkjátszmában.

Ekkor teszik fel sokan a kérdést nekünk, hogy ha az amerikai titkosszolgálat áll a tüntetések mögött, akkor mi, jobbikosok, miért vettünk azokon részt?

Egyrészt, azt nem állítottuk, hogy az amerikai szolgálatok állnak első perctől tüntetések mögött, nem jelent meg egy idegen napszemüveges fickó CIA igazolvánnyal a kezében, hogy itt van XY ezer dollár, gyerünk tüntetni. Kezdetben a jogos felháborodásból adódó demonstrációk voltak, amelyeken (a baloldali érdekeltségeken kívül) gyorsan megjelent – példátlanul egyébként – pont az az állam képviselője, akinek geopolitikai törekvésükben egy előkelő földrajzi helyet foglalunk el. Az általa képviselt amerikai érdekek pedig úgy gondolták, hogy meglovagolják ezt a népszerű témát, hogy az emberek elkeseredettségét saját nagyhatalmi törekvéseik szolgálatába állítsák. Ha körülnézünk a világban vagy a történelemben, akkor ezt egyáltalán nem nevezhetjük példanélkülinek.

Ez viszont nem menti fel a Fideszt, s mindkezektől függetlenül jól látszik, hogy a „fiatal demokraták” nem képesek felfogni az internet által nyújtott lehetőségeket, a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt pozitív hatását, de egyben az is kikristályosodik, ha egy ilyen fegyvert képesek -a mostani helyzetben - az „ellenérdekelt” félnek adni, hogy a külpolitikához sem konyítanak túl sokat.Képtelenek kezelni azt a kérdést, hogy mit kezdjünk egy erősödő (potenciálisan hatalmas piacot is jelentő) kelettel, miközben itt fekszünk kelet és nyugat találkozási pontján.

Németh Zsolt, a Jobbik informatikai kabinetének elnöke

alfahir.hu

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss

Az ingatlanárak növekedésével szemben a leghatékonyabb védekezés az ingatlanállomány bővülése lenne.
A magyar kormányfő kényszeresen tesz a török államfő kedvére, miközben negyedennyi gesztusért már a bevándorláspártiak poklába küldte volna el a fideszes propagandasajtó bármelyik ellenzéki politikust. Vélemény.