Most épp Gyömrőn derült ki, hogy kiszolgáltatottak a települések

fotó: Greenpeace

A szennyező fizet. Ez az az alapelv, melynek politikai akarat híján továbbra is képtelenség érvényt szerezni Magyarországon. Most épp Gyömrő kapcsán derült ki, hogy a valóságban milyen sérülékeny is ez a rendszer, és hogy mennyire kiszolgáltatottak az önkormányzatok.

A Greenpeace Magyarország a hét elején fordult a nyilvánossághoz, mert értesülése szerint egy gyömrői ipartelepen és környékén még mindig fellelhetőek a veszélyes hulladékok.

Az átkos

A dallamos hangzású Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat (PEVDI) 1956-óta működött Gyömrőn, igaz akkoriban még a település határában, ám az azóta kiépülő város végül körülölelte az ipari területet. Az állami vállalatot 1992-ben privatizálták - így jött létre az azóta már megszűnt Pevdi Kft.. Már akkoriban rebesgették, hogy a szocialista korszellemnek megfelelően, az illetéktelen szemek kíváncsisága elől a föld alá temették a termelés után keletkezett vegyi hulladékot. Igaz, nemcsak 4-8 méter mélyen akadtak gondok, de "látható valóságban" is tapasztalhattak problémákat a gyömrői lakosok.

Emlékezetes, hogy 2004 júliusában kirepedt egy szabálytalanul tárolt 1000 (azaz ezer) literes hordó, melyből maró, irritáló hatású butil-akrilát gőz jutott ki a környezetbe. Kettőszázötven lakost kellett a környékről ideiglenesen kitelepíteni. Sőt, az akkori vizsgálatok a szomszédos lakókertek kútjaiban az emberi rákkeltő benzolnak a határérték 4,1-szeresét; a szintén rákkeltő, mérgező triklór-etilénnek a 12-szeresét mutatták ki.

Fojtogató szag, szivárgó hordók - így néz ki a szomszédban több mint 500 tonna veszélyes hulladék

Kiskunhalason a Bács-Reál Kft. telephelyén 2011 óta majd 600 tonna veszélyes hulladék halmozódott fel a szabad ég alatt, kitéve a különböző környezeti hatásoknak, így például a csapadéknak, és a hőmérséklet-változásnak. Ezek pedig jól láthatóan kikezdték a tárolóeszközöket.

A Pevdi Kft. csődje után a Revdex Kft. lett 2010-ben az ingatlan legnagyobb területének a tulajdonosa (egyébiránt az önkormányzat tájékoztatása szerint az ipartelepen kuszák a tulajdonviszonyok, a cégek jönnek-mennek), és igyekezett megtisztítani a területet. A kármentesítésre szerződtetett Saubermacher-Magyarország Kft. 2011. október 18-ig a telepről összesen

  • 1.097.460 kg veszélyes hulladékot, 
  • 11.140 kg folyékony nem veszélyes hulladékot,
  • 398.780 kg szennyezett talajt,
  • és 17.930 kg azbeszt tartalmú hulladékot szállítottak el.

Jellemző ugyanakkor, hogy Gyömrő ebben is közvetítőszerepet vállalt, míg a 2004-es szivárgás elhárításának költségeit is a város állta. Miközben a felettes- és társhatóságoknak lenne ez a feladata, hatásköre - és nyilvánvalóan az esetükben illetékes Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztályánál rendelkezésre is áll az ehhez megfelelő szakértő gárda. Az önkormányzat egyébként arról is tájékoztatott minket, hogy pont a hatáskör hiánya miatt az eljáró hatóság és a tulajdonos cég sok esetben ki is hagyta a várost a rekultivációs folyamat egyeztetéséből.

Ezt látszik megerősíteni a Saubermacher Kft. 2015-ben beadott tényfeltárási záródokumentumhoz csatolt kiegészítése is.

Kutatni kell még!

Ebben többek között arról tájékoztatták a megyei kormányhivatalt, hogy a kárenyhítés - a további szennyezőforrások felkutatása, feltárása, felszámolása - folytatását és a beavatkozást a Revdex Kft. önerőből nem tudja finanszírozni, az eddig elvégzett és eredményes kárenyhítést követően anyagi lehetőségei kimerültek, ezért külső forrásokra lenne szükség. A még meglevő szennyezőforrások felkutatását, felszámolását, illetőleg az elásott hulladékok utáni kutatás folytatását és az erősen szennyezett talaj elszállítást javasolták. Erre négy konkrét helyszínt is meghatározott a kármentesítésre felkért cég.

A részletes tényfeltárásra a Revdex Kft.-t a kormányhivatal 2015. szeptember 30-ai határidővel a Kormányhivatal határozatban kötelezte.

Ez azért is érdekes, mert lapunkat arról tájékoztatta a Környezetvédelmi Főosztály, hogy 2011. november 30-án tartott helyszíni ellenőrzés során megállapították, hogy a veszélyes hulladékok (engedéllyel rendelkező cégek által) elszállításra kerültek.

A Kormányhivatal szakhatósága legutóbb 2016. szeptember 23-án tartott előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzést az ingatlanon, az ellenőrök mindössze épületek bontásából származó, vélhetően egy éven túl tárolt, nem veszélyes építési-bontási hulladékokat találtak, melyek elszállítására a hatóság kötelezte a céget.

Egy ország, ahol biztosan nem a szennyező fizet

"Véget ért a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) szomszédságában lévő veszélyeshulladék-tároló felszámolása Balmazújváros-Lászlóháza térségében, illetve a debreceni Határ úti telephelyen - jelentette be a hajdú-bihari kormánymegbízott kedden sajtótájékoztatón. Rácz Róbert emlékeztetett: a kormány egyedi döntéssel 400 millió forintot biztosított a két telep felszámolására.

Idetartozik, hogy a Greenpeace Magyarország 2016. szeptember 13-án jelentette az értesüléseit a Kormányhivatalnak, igaz, ezt valamiért nem vették figyelembe (legalábbis lapunkat arról tájékoztatták, hogy nem kaptak a környezetvédőktől értesítést), mindenesetre a zöld szervezet már sürgette a területen kívül esetlegesen elásott hulladékok megkeresését szorgalmaztuk, és a mielőbbi részletes feltárást.

Még mindig van valahol valami

Érdekes, hogy amíg szeptemberben megelégedtek a szakhatóság munkatársai azzal, amit a szemükkel láttak, addig 2016. július 19-én még jobban aggódtak a szennyeződések környezetbe jutása miatt. Tarnai Richárd kormánybiztos aznap ismét felszólította a Rentex Kft.-t, kiemelve, hogy a potenciális szennyezőforrásokat, beleértve az esetleges utánpótlódás forrásait, fel kell kutatni és azonosítani kell.

Határidőnek 2016. október 31-ét határozták meg, míg 2017-től rendszeresen negyedévente kell benyújtania előrehaladási jelentéseket az ingatlan tulajdonosának.

Eközben a gyömrőiek a sajtóból értesültek minderről kedd este, az önkormányzat tájékoztatása szerint Gyenes Levente polgármester szerda reggel már a Kormányhivatalba ment egyeztetésre a további lépésekkel kapcsolatban.

Kitört ablakok, rozsda és omladozó kémények - megmutatjuk az Illatos utat

Rendet tettek a Budapesti Vegyiművek (BVM) Illatos úti vegyi telepén. Legalábbis a felszínen. Ennek örömére, a IX. kerületi önkormányzat és az üzem felszámolója bejárást engedélyezett az utóbbi években elhíresült létesítménybe. Természetesen, az Alfahír is részt vett a csütörtöki sajtó-nyilvános eseményen.

Ugyanis az önkormányzat keze az ilyen esetekben kötve van (jó példa erre az Illatos út is), másrészről azt is lehetetlen elvárni egy-egy településtől, hogy a több száz milliós, akár milliárdos kárrendezés költségeit finanszírozni tudja.

Azt ugyanakkor hangsúlyozta a polgármesteri hivatal, hogy Gyömrő ivóvízbázisa nincs veszélyben, mert kilométerekre van a PEVDI teleptől, ugyanakkor az is épp elég veszélyes, ha a talajvízbe kerülnek vegyi anyagok.

Elmondták, próbáltak beruházót is hozni a telephelyre, de a rekultivációra fordítandó óriási költségek elriasztják a vevőket.

Gyömrő azt szeretné, ha még csak a lehetősége sem állna fenn annak, hogy az ilyen ipari területek évtizedekkel a működésük után is szennyezhessék a környezetet.

A szennyező fizet?

Ehhez viszont hatékony, a megelőzést célzó jelzőrendszerre, és pénzügyi garanciaalap létrehozására lenne szükség. Ám amíg nem érvényesíti hazánkban a kormányzat a szennyező fizet elvét, továbbra is ketyegő bombákon ül az ország.