2014. 03. 11. 17:54

Ne legyél naiv, mert annyi a pénzednek!

xNigériai csalók pályáznak magyar apróhirdetők értékeire. A naiv áldozatokat súlyos összegekkel károsíthatják meg, hamis banki leveleket, vagy épp szívszorító történeteket előadva. A legfontosabb: Soha, senkinek ne utaljunk előre pénzt, és fizetés előtt se adjunk postára csomagot!

Az úgynevezett „Nigériai csalások” már az évezredforduló előtt ellepték az internetet, és úgy tűnik, a bűnözők sikere azóta is töretlen. Sőt: ma már kifejezetten Magyarországot is célba vették, a közkedvelt apróhirdetési oldalakon jelentkeznek értékes árucikkeinkért. De hogy is megy ez?

A csalók nem pusztán annyit kérnek, hogy fizetés előtt adjuk fel címükre a terméket. Az átverést némi trükkel követik el, hogy a másik fél még jó ideig abban a tudatban éljen, egy tisztességes üzlet részese. Az interneten számos beszámolót találni erről, sokszor sajnos olyanok írtak, akik súlyos tízezreket buktak naivitásuk miatt.

A csalás menete a következő:

- a vevő egy nigériai címre kéri postázni a terméket, amelyet állítása szerint előre ki is fizetett egy –gondolnánk, hogy csak számunkra- ismeretlen bankban

- a banki befizetésről egy levelet is kapunk, melyben azt írják, a befizetett összeget a bank csak akkor továbbítja számunkra, ha bizonyítjuk, hogy a csomagot postára adtuk

- ehhez azt kérik, hogy a postai feladáskor kapott szállítóazonosítót küldjük el számukra

A folyamathoz a csaló vevő lelkesen asszisztál, mintha az teljesen bevett szokás lenne. Természetesen a bank nem létezik, ahogy pénzt sem fizettek be sehova. Mégis, sok embernek ez már elég hitelesnek tűnik ahhoz, hogy postára adják a csomagot, majd a kód megadása után 2-3 munkanapot várjanak a banki utalásra. Ez nyilván nem fog megtörténni, viszont ekkor már buktuk a terméket, amit hirdettünk.

s

Célpontban a fotós cuccok: kicsik, de drágák, ráadásul élénk a használt piacuk is

Internetes fórumokon olvasható tapasztalatok szerint a nigériai csalók manapság a fotós holmikra, például objektívekre, gépvázakra, vakukra specializálódtak, de még kisebb bútorokkal kapcsolatban is találni eseteket. A nigériai csalók egyébként nem csak ilyen módszert használnak. Sok emberrel elhitettek olyan átlátszó történeteket is, mint, hogy valamilyen állami vagyon kimenekítéséhez kellene asszisztálni, persze busás jutalék fejében. Ehhez néhány levélváltás után már kisebb-nagyobb összegeket kérnek (vesztegetéshez, ügyvédi díjakhoz, stb.), ami persze már a lehúzás része. Van olyan is, amikor hosszú hónapok folyamatos levelezései alatt szerelmi kapcsolatot építenek ki egy –többnyire európai vagy amerikai- áldozattal, hamis személyazonosság alatt. A beetetett szerelmest aztán betegségekre, vagy egyéb problémákra való hivatkozással bírja rá a „párja”, hogy utaljon pénzt.

Ne higgyünk el semmit!

Az internetes csalások célpontjában elsősorban a naiv, a világháló anonimitását kevésbé megértő emberek állnak. A támadások legtöbbször spam-levelek formájában jönnek, de mint a fentebb említett nigériai példa mutatja, hazai apróhirdetési oldalakon is kaphatunk már angol nyelvű leveleket. A súlyos anyagi veszteségeket elkerülendő legfontosabb szabály: Vásárláskor soha, senkinek ne utaljunk előre pénzt, mert a termék jó eséllyel soha nem kerül postára, talán nem is létezik. Eladáskor pedig a csomagot ne adjuk addig postára, amíg nem bizonyosodunk meg a fizetési szándékról. Legjobb a személyes találkozók kérése, hiszen így a név- és arctalanságba burkolózó csalókat rögtön kiszűrhetjük.

Az egyik legjobb eljárás, ha mindent ellenőrzünk a Google-ben. Az eladó/vásárló e-mail címét, esetleg telefonszámát, vagy akár nevét is. Az ezernyi fórumon így hamar megtalálhatjuk, ha valakit már csőbe húzott korábban az illető, így eleve elkerülhetjük a személyével járó bonyodalmakat is.

alfahir.hu