"Nem tudtam szabadulni a néphagyományunk, tudásunk varázsától!" - interjú Bónizs Róberttel

Bónizs Róbertet, A kőfaragó és a Szent László íja című könyvek szerzőjét már gyerekkorában elvarázsolta a magyar néphagyomány, művészet és tudás, amelynek hatása alól azóta sem tudott szabadulni. Persze miért is akart volna? A Bükk és az Aggteleki-karszt térségében aztán annyit túrázott, hogy elkezdték érdekelni a helyek történetei is, és alapos kutatómunka után nekilátott műszaki végzettsége dacára magyar történelmi regényeket írni. Hogy hogyan is történt ez pontosan, mit jelent ma neki a hagyományőrzés, milyen irodalmi művek inspirálták, mind kiderül ebből az interjúból, amelyet már az író sajátos, igazi ízes-magyaros szóhasználata miatt is öröm publikálni!

- Olvastam, hogy műszaki végzettsége van - pontosan mit tanult és dolgozik? Erre azért vagyok kíváncsi, mert érdekel, vajon a műszaki, matematikai gondolkodás segít-e például egy nagy terjedelmű prózai mű, adott esetben a regény szerkesztésében. Van-e köze a szerkezeteknek, mint olyannak egy szöveg szerkezetéhez, és hogyan?
 
- Kazincbarcikán, az Irinyi János Műszaki Középiskolában végeztem mint gépésztechnikus, és immár 23 éve egy vegyipari nagyvállalatnál dolgozom rendszerkezelőként. Hogy az elemző gondolkodásmód és a folyamatok átlátásának tapasztalása milyen mértékben segítenek regényeim szerkezeteinek felépítésében, arra nem tudok egyértelmű választ adni. Tény, hogy az irodalom és a munkám merőben távol állanak egymástól, ám ha azt tekintjük, hogy hitem szerint az emberfia sorsát illetőleg minden mindennel összefügg, bizonnyal van hatása egyiknek a másikra. 
 
- Az írás csak az elmúlt években vált az élete részévé, vagy korábban is az volt? Ha korábban is írt, miket, és miért választotta mégis a műszaki pályát?
 
- Csak az utóbbi néhány évben kezdtem el foglalkozni az írással - ellenben mióta az eszemet tudom, lelkes olvasó vagyok, számtalan könyvet „fogyasztottam el” éltem során. Úgy nyolc esztendővel ezelőtt történt, hogy rákaptam a túrázásra, és bejárván a Bükk, az Aggteleki-karszt hegy-völgyeit néhány olyan helyszínre bukkantam, melyek története felkeltette érdeklődésemet. Ilyen volt többek között a bükkszentléleki pálos kolostor romja, Dédes-, Csorbakő-, és Szád-vár maradéka, a középkori rudabányai ezüst- és rézbányák területe, vagy ippeg az Upponyi-sziklaszorosból eredő völgy, amely I. Károly (Róbert) és I. (Nagy) Lajos uralkodása idején udvari bivalyvadászatok színtere volt.
 
Kutakodni kezdtem eme helyek eredete, történetei után, kezdetben pusztán önnönmagam szórakoztatására, majd a meglelt ismeretek hatására megszületett A kőfaragó című regény alapötlete. Lokálpatriótaként szerettem volna a lehető legtöbb emberrel tudatni, hogy milyen történelmi vonatkozású és nem mellesleg mily rendkívül gyönyörű történelmi emlékeket rejt a vidék, kaptam hát magam, és kerekítettem a helyszínek köré egy kalandos mesét.
 
- Honnan ered a hagyományok, a történelem iránti érdeklődése? 
 
- A történelem, pontosabban annak bizonyos szakaszai, jelesül az ó- és a középkor mindig is lenyűgözött, amikor pedig mélyebben beleástam magam a magyar nemzet történelmébe, lehántván róla a sok badarságot, mit „rákentek a századok”, mikor megismertem néphagyományainkat, művészetünket, tudásunkat, való gyökereinket, többé nem tudtam szabadulni a varázslattól. Egyébként a magot anyai nagyapám - aki egy iskolázatlan, de rendkívül olvasott bányászember volt - vetette el lelkemben, mégpediglen azzal, hogy rengeteg népmesét, mondát mesélt nekem gyermekkoromban. 
 
- Olvastam, hogy az íjászkodás a hobbija - elmesélné, mit szeret a legjobban ebben a tevékenységben, mit jelent ez az Ön számára? 
 
- Az íjászatra az utóbbi időben az írás és a cseperedő csemeték végett kevesebb időt tudok szánni, mint régebben, de bizonyos vagyok benne, hogy mindig az életem része marad. Az íjászat nem puszta sport, kedvtelés, hanem egyben egy különleges tudatállapot is. Ha az ember íjjal lő, ki kell ürítenie elméjét, hagynia kell, hogy vére lobot vessen, hagynia kell, hogy ősi ösztönei a felszínre törjenek. Íjat feszíteni a létnek egy oly sajátságos állapota, ahol megtisztul, felszabadul a lélek. Mindemellett felemelő közösségi élmény bölcsője is lehet - jómagam számos értékes barátságra tettem szert azáltal, hogy íjat ragadtam. 
 
- Szintén olvastam, hogy a hagyományőrzésben is kedvét leli - de az Ön esetében pontosan mit kell hagyományőrzésen érteni? 
 
- Igyekszem hét valamint két és fél esztendős leányaimnak átadni azt, amit értéknek ítélek. Zille népi táncol, lovagol, Boróka népzenén, népi mondókákon nevelkedik. Előszeretettel járunk hagyományőrző rendezvényekre - Magyarok Országos Gyűlése, Kurultaj, Ősök Sarjai Ünnepe, Földgyógyító Dobünnep - ahol feltöltődhetünk pozitív energiákkal, és hozzánk hasonlatosan gondolkodó, érző emberekkel találkozhatunk. Továbbá súlyt fektetek arra is, hogy könyveim ne csak szórakoztassanak, de tanítsanak is - elrejtem bennük eleink legendáit, szólok művészetükről, megemlítem regéiket, ábrázolom életmódjukat, hitüket, emberségüket. 
 
- Milyen irodalmi művek, szerzők inspirálták? 
 
- Gyerekfejjel - még jóval azelőtt, hogy kötelező lett volna - olvastam el az Egri csillagokat, majd rögvest utána A láthatatlan embert, úgyhogy bizton állíthatom, Gárdonyi hatással van rám. Kamaszkoromban Ken Follett: A katedrális című műve nyűgözött le, máig az az egyik kedvenc könyvem, bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a történelmi regényeket. Kötetről kötetre „faltam” Wilbur Smith és Bernard Cornwell könyveit, Fonyódi Tibor Isten ostorai című regénye olvastán pedig azt mondottam magamban: teringettét, ez igen, ez aztán nem semmi! Nagy rajongója vagyok Bán Mór Hunyadi sorozatának - alig győzöm kivárni, hogy megjelenjen a soron következő rész.
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
sss
2019. december 08. | 20:46
Sneider Tamás és Steinmetz Ádám jobbikos képviselők is elhozták saját kisfiaikat arra a Mikulás-ünnepségre, melyet a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítvány szervezett. A nehezebb anyagi helyzetben élő családok gyermekeit ugyanis egy parlamenti szeretetlakoma és körséta után ajándékokkal lepte meg a piros ruhás öregúr, a jobb körülmények közt nevelkedő gyerekek pedig együtt lehettek szegényebb kortársaikkal.
1
sss
2019. december 08. | 12:25
Elektronikával megtámogatott, komor melo-death/modern metal.
1
1
sss
2019. december 07. | 16:22
A Borkai-féle orgiapárt frakcióvezetője szerint a „Gothár-féle zaklatószínházak” követelik a pénzt, amit egyébként még Orbán Viktor ígért meg a kormány–Budapest megállapodás keretében. A szakmai szervezetek tiltakoznak, a Fidesz látatlanban bólogat, a bűnbaknak kikiáltott Katona József Színház pedig hétfő estére tüntetést szervez.
Sneider Tamás és Steinmetz Ádám jobbikos képviselők is elhozták saját kisfiaikat arra a Mikulás-ünnepségre, melyet a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítvány szervezett. A nehezebb anyagi helyzetben élő családok gyermekeit ugyanis egy parlamenti szeretetlakoma és körséta után ajándékokkal lepte meg a piros ruhás öregúr, a jobb körülmények közt nevelkedő gyerekek pedig együtt lehettek szegényebb kortársaikkal.
Elektronikával megtámogatott, komor melo-death/modern metal.
A Borkai-féle orgiapárt frakcióvezetője szerint a „Gothár-féle zaklatószínházak” követelik a pénzt, amit egyébként még Orbán Viktor ígért meg a kormány–Budapest megállapodás keretében. A szakmai szervezetek tiltakoznak, a Fidesz látatlanban bólogat, a bűnbaknak kikiáltott Katona József Színház pedig hétfő estére tüntetést szervez.
A Momentum mást képvisel, Brenner Koloman pedig hiteles.
„Utat török a sötétségben / A rockkal vagyok összenőve”