Nemzetárulásért nincs bocsánat!

Hogy milyen vastag bőrt növeszthetnek egyes pártok politikusai némely esetekben, különösen, ha választások közelednek, sajnos a jelenlegi magyar belpolitikai viszonylatokban, már nem is lehet meglepődni. De azért az ember felkapja a fejét, mikor egy politikus, vagy egy párt megpróbálkozik a kutyából nem lesz szalonna elvét megcáfolni.

Valami ilyesmibe fogott most az MSZP is, amely kolozsvári kihelyezett ülésén fogadta el nemzetpolitikai programját. Lehet ízlelgetni az MSZP hogy jön össze a nemzetpolitika fogalmával és Kolozsvárral, de gyorsan a torkunkon akad, pedig a cupákos rész még csak most jön: a kihelyezetett elnökség ülés után az MSZP elnöke, Mesterházy Attila bocsánatot (!) kért a határon túli magyaroktól, mert az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-i népszavazáson "egy rosszul feltett kérdésre rossz választ" adtak. Itt már azért alig kap levegőt az ember és az arca is vörösre színeződik. De mikor az a rész következik, hogy Mesterházy a nemzetpolitikában szükséges szimbolikus gesztusokról beszélt a pragmatizmus mellett, akkor öklendezve jön ki mindaz, amit eddig megpróbáltak lenyomni a magyar ember torkán és a lehető legkulturáltabban fogalmazva csak egyetlen kérdést tud ordítani: MI VAN?

Idézzük fel, hogy mi is történt pontosan 2004-ben és hogyan bukott el akkor a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. A kérdés így szólt: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti ’Magyar igazolvánnyal’ vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”

A szavazáson a részvételi arány országos szinten csupán 37,5 százalék volt, szemben az előzetesen várt 45-50 százalékkal. A kettős állampolgárságra a szavazáson résztvevők 51,5 százalék voksolt igennel. Tehát a szavazók többsége bár a kettős állampolgárságra szavazott, azonban a szégyenteljes alacsony részvételi arány miatt a kezdeményezés elbukott, ebben pedig „kitüntető” szerepe volt – az SZDSZ segítsége és a Fidesz erőtlen kiállása mellett – az MSZP gyalázatos kampányának, amely az elutasítást szorgalmazta.

szoci

Nem-re buzdító MSZP-s szórólap a népszavazási kampány hajrájában

Az MSZP arra buzdította a magyar lakosságot: a népszavazáson a nem szavazatokat támogassák, a szocialisták azzal érveltek, hogy a kettős állampolgárság megadása a szülőföldről való tömeges elvándorláshoz vezetne. A Népszabadság – lényegében az MSZP magyarellenes kampányát támasztva alá – még egy „hatástanulmánnyal” is előállt, amelyben azt fejtegették, hogy a magyarigazolvánnyal rendelkezők áttelepülése 95 milliárd forintos szociális többletköltséget okozna Magyarországnak.

gyurcsany

gyurcsany2

Az eredménytelen kettős állampolgárságról szóló népszavazás után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy fogalmazott: a választók a „felelős hazafiságot” választották. Gyurcsány még 2010-ben is következetes maradt álláspontjához és akkor is nemmel szavazott a kettős állampolgárságra, de ugyanígy voksolt Szanyi Tibor szocialista képviselő, illetve a most már független képviselő – de akkor még szocialista - Molnár Csaba is.

eredmenyek

Szavazási összesítő az OVB honlapján

Ezek után nehezen nyelhető le és emészthető meg, hogy a szocialisták most bocsánatot kérnek azért a bűnért, amely miatt hosszú időre - soha meg nem bocsátható - tátongó sebet ütöttek az anyaországi és határon túli magyarság között. De azt sem szabad elfelejteni, hogy az MSZP még a parlament 2010-es alakuló ülésén is többségében kivonult a Székely Himnusz eléneklésénél és a mai napig láthatóan kényelmetlenül érzi magát, ha énekelni kell. Még gyomorforgatóbb, hogy az MSZP többször is éles kirohanást intézett a magyar irodalom erdélyi nagyjai ellen, mint Nyirő József, Wass Albert és Szabó Dezső. Többször kifogásolták és elfogadhatatlannak minősítették, hogy az írók munkássága helyet kapjon a Nemzeti Alaptantervben. Ezt mind számba véve cinikusan hangzik, hogy az MSZP céljának tekinti a határon túli magyarság támogatását, illetve a szülőföldön való boldogulás segítését, miközben számít a határon túli szavazatokra (!).

A sors furcsa fintora, hogy mindezek ellenére van olyan határon túli magyar szervezet, amely nem csak képes szóba állni az MSZP-vel, de még le is pacsizik azokkal (a Magyar Szocialista Párt Táncsics Mihály Alapítványa, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői által alapított Kós Károly Akadémia Alapítvány együttműködési megállapodást írt alá), akik éveken át gátjai voltak az egységes Kárpát-medencei nemzetpolitikának.

Ezt azért persze Kolozsváron nem mindenki felejtette el és ennek megfelelően Mesterházy Attilát MSZP-ellenes, tiltakozó fiatalok, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egy csoportja fogadta.

Így fogadták Mesterházyt Kolozsváron

Távozásakor sem úszta meg...


Az EMI közleménye:

Ismét bebizonyosodott: Erdély nem kér a magyart a magyar ellen uszító politikusokból

Úgy tűnik, az MSZP és az RMDSZ azt hiszi, az ifjúság memóriája is olyan véges, mint a szavazóiké, s elég néhány év ahhoz, hogy elfelejtsék, milyen bűnöket követtek el nemzetünk ellen néhány évvel korábban. 2005-ben Eckstein-Kovács Péter próbálkozott Eörsi Mátyással Kolozsváron, most pedig, több év elteltével Markó Béla hívta az őt nemrég kitüntető elvtársát Mátyás király városába.

Az ifjúság azonban nem felejt, s nem dől be az immár nemzeti érzelemre hangolt kampányfogásoknak sem: az RMDSZ politikusai testükkel megvédve, rendőrök segítségével kísérték be a tüntetőkkel szóba állni gyávának bizonyuló Mesterházy Attilát az előadóterembe.

emi

Az Erdélyi Magyar Ifjak aktivistái nem felejtettek - MTI Fotó: Biró István

Az RMDSZ ugyanakkor leszerepelt a demokrácia és a szólásszabadság tiszteletben tartásából is: sajtóban és plakátokon meghirdetett eseményre a szervezők nem engedték be azokat az EMI-s fiatalokat és más, általuk nem ismert személyeket, akik véleményüket szerették volna kifejteni. Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége ujjal mutogatva jelezte, kik azok, akik bemehetnek, és kik azok, akik nem. Így nem szembenézésre és véleményütköztetésre, hanem odarendelt RMDSZ-es pártkatonák előtti összeborulásra került sor.

Azokat a fiatalokat, akiket nem szúrtak ki, és mégis bekerültek, nem hagyták szóhoz jutni a kérdések során, tehát az előadóteremben is tovább folyt az RMDSZ és az MSZP által diktált cenzúra.

emi2

Így fogadták Mesterházyt - MTI Fotó: Biró István

Egyértelműnek tartjuk, hogy az MSZP "új politikáját" nem a megbánás vezérli, hanem az elszakított területeken lévő magyar állampolgárok szavazatának megszerzése, hiszen 2004 óta közel tíz év állt a rendelkezésükre bocsánatot kérni vagy a politikájukon változtatni. Nem tették, és nem is fogják soha, mert képtelenek nemzetben gondolkodni. Az MSZP velünk kapcsolatos legőszintébb megnyilvánulása az volt, amikor a Kempinskiben Erdély elcsatolására koccintottak vezető román politikusokkal. Ne feledjük, akkor is ott volt az RMDSZ...

Szeretnénk tudatni Mesterházy Attilával és párttársaival, és mindenkivel, aki az egységes magyar nemzet ellen bűnt követ el, hogy ezután sem lesznek Erdélyben megtűrt személyek.

A barikad.hu szavazást indított a témában: Ön szerint megbocsátható az MSZP-nek, hogy 2004-ben a kettős állampolgárság ellen kampányolt? Kattintson IDE!

barikad.hu

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
sss
2019. április 18. | 12:35
A táncegyüttes menedzsmentje cáfolja a sajtóértesüléseket.
sss
2019. április 18. | 09:34
Az utolsó percig kérdéses volt a továbbjutás sorsa.

Érdekes, amióta bevezették a videobírót, mintha kiegyensúlyozottabb lenne a labdarúgás. Évek óta tendencia, hogy a (marketing és piaci szempontból) jobban csengő csapatok javára gyakrabban tévednek a játékvezetők. Amióta viszont a VAR (video assistant referee) létezik, azóta az ún. kiscsapatoknak is több esélye van labdába rúgni. Az e heti Bajnokok Ligája mérkőzések után, ha nem lett volna a technológiai segítség, akkor most, nem Ajax - Tottenham, hanem Manchester City - Juventus elődöntőt rendeznének a Bajnokok Ligájában. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy a Foci-Vb-n is már alkalmazott videobírónak köszönhetően Horvátország is el tudott jutni a döntőig, míg ha a bírón múlott volna, akkor nem horvát-francia, hanem angol-francia döntőt rendeztek volna.

Lehet mégis csak jobb, ha a technológiára bízzuk a futballt, és nem az emberi szubjektivitásra, ha igazságos döntéseket akarunk.