Nincs átverés - nem engedtek semmiből a gyarmatosítóink


Nem nyugodhatunk meg az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezménnyel (CETA) kapcsolatban, az Európai Bizottság által a kiszivárogtatott magyarázó nyilatkozat végső szövegtervezete ugyanis nem tesz említést az Európában használt elővigyázatosság elvéről.

Miután az Európai Bizottság már nem kívánta újra megnyitni a 2009 májusa és 2014 augusztusa között tárgyalt egyezménytervezet szövegét, az Európai Tanács és az Európai Parlament tagjai lényegében a Bizottság és Kanada által véglegesnek gondolt szövegre tudnak igent vagy nemet mondani. Németország, Szlovénia, Belgium és több más tagállam is jelezte fenntartásait a CETA szövegének egyes részeivel, ezért azt ígérték a kritikus tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, hogy ez a különálló nyilatkozat majd enyhíti az egyezménnyel kapcsolatos aggályokat.

„A külügyminisztérium képviselői az elmúlt napokban azt kommunikálták, hogy a beharangozott tisztázó nyilatkozat orvosolni fogja a CETA-val kapcsolatban felmerült civil és tagállami aggályokat. A tervezett nyilatkozat kiszivárgott szövege alapján azonban kiderült: ez csupán az Európai Bizottság kísérlete arra, hogy megnyerje a tagállamok támogatását. Az előzetes ígéretekkel szemben nem szerepel a dokumentumban az elővigyázatosság elvének a megerősítése sem. A magyar kormánynak nemet kell mondania a CETA tervezetére. Csak így tarthatjuk meg az Alaptörvényben rögzített GMO-mentességünket, valamint az egészségvédelem, a klímavédelem már elért szintjét”

– mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.

A Fideszből hiányzik az akarat, hogy szembeszegüljön az Európai Bizottsággal

A nemzeti környezetvédelmi szervezet közleményben reagált Kósa Lajos bejelentésére, miszerint a Fidesz felruházza Orbán Viktort, hogy a miniszterelnök aláírásával kezdődjön meg a CETA ratifikációs szakasza. Az egyesület megdöbbenéssel tapasztalta, hogy„az Orbán-kormány végül mégis vállalja a kockázatot",és kitart az egyezmény mellett.

„A javasolt nyilatkozat egyáltalán nem orvosolja az egyezmény alapvető hibáit, nem oszlatja el a tagállamok aggályait. A CETA továbbra is tartalmazza az egyoldalú, diszkriminatív befektetésvédelmi fejezetet, továbbra is indokolatlan előjogokat biztosít a külföldi befektetők számára. A cégek így elsöpörhetik az elővigyázatosság elvét, és át fognak tudni gázolni a közjót védő kormányokon és a parlamenteken”

– tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

Politikai termék lett a magyar szuverenitás kérdése is

Akár egy Berlinnel, Brüsszellel megkötött alku is állhat az EU-Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) kormányzati támogatása mögött, vélekedik Schiffer András, aki üzenettel is szolgált a jövő generációt és a nemzeti érdekeket képviselő parlamenti ellenzéknek: nem engedhetik, hogy a mindenkori magyar kormány olyan politikát képviseljen, ahol a profit előzi az embert.

„Egy valóban előremutató, 21. századi kereskedelmi egyezmény a törvényhozóktól radikális gondolkodásbeli változást követelne. Az egyezményeknek elsősorban a közérdeket kéne szolgálniuk, az emberi egészség és a környezet védelme nem rendelhető alá nagyvállalatok profitérdekeinek. A kormányoknak és az Európai Parlamentnek el kell utasítaniuk a CETA-t. Ez a mostani nyilatkozat csak egy PR-fogás, mely nem oldja meg az egyezménytervezettel fennálló alapvető és súlyos problémáikat”

– fűzte hozzá Újszászi Györgyi, a Védegylet főtitkára.

Mi a helyzet hazánkkal?

Kedden jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz felhatalmazza a miniszterelnököt arra, hogy aláírásával megkezdődjön a CETA ratifikációs folyamata, a kormánypárt frakcióvezetője szerint nem lépnek hatályba olyan átmeneti rendelkezések, amelyekről Magyarországnak önállóan kellene rendelkeznie, ezért lehet támogatni az egyezményt.

Ezt a fideszes szándékot erősítette meg csütörtökön az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága is. A parlament elé zárószavazásra kerülő egységes javaslat értelmében a CETA támogatandó, azzal a kitétellel, hogy a megállapodás tagállami hatáskörben megállapított rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazását nem hagyható jóvá. (Ide tartozik, hogy a sokat kritizált vitarendezési mechanizmus az Európai Bizottság szerint csak azután aktivizálódhat, ha a CETA-t az összes tagállam parlamentje megszavazza).

Október 18-án Luxemburgban egy soron kívüli külkereskedelmi bizottsági ülésen kell a tagállamoknak a végleges álláspontjukat közölni. Október 20-21-én az Európai Tanács ülésén az államfők, miniszterelnökök egyeztetnek az egyezményről. Október 27-én, az uniós- kanadai csúcstalálkozón írhatják alá a CETA-t.