2014. 03. 14. 09:36

Ókori aranyláz

Az amerikai kontinens kifosztása előtt a „nyugati civilizáció” hajósai a Kaukázus aranykincseire akartak szert tenni és a Fekete-tengeren vezettek hajós felfedezőutakat. Egyik célpontjuk Kolka, a Kaukázus nyugati partján elterülő gazdag királyság volt.

aranySokan olvastuk a görög mitológiában Jászon történetét, aki az argonautákkal elindult, hogy elhozza a híres aranygyapjút. A thesszáliai hajósok a Fekete-tenger keleti partvidékének aranykincseire pályáztak, amit a monda szerint egy griffmadár őrzött.

A görögökről viszonylag sok adat maradt fent, viszont máig keveset tudunk Kolka birodalomról, görögösen Kolkiszról.

Helyi műveltség

A 19. századtól kezdődően a történészek hajlamosak voltak arra gondolni, hogy a legtöbb helyre a görögök vitték el a civilizációt. A régészeti ásatásoknak köszönhetően azonban kiderült, hogy a Fekete-tenger keleti partvidékét nem a görögök fejlesztették, hanem az már nagyon régóta lakott vidék volt és ott egy nagyon fejlett, önálló civilizáció alakult ki, amelyre a bronzkortól a sztyeppei lovasnépek nagy befolyást gyakoroltak. Az egyik legjobban ismert régészeti kultúra a kimmerekhez köthető Koban-kultúra volt, amely éppen Kolka mellett virágzott. A Kaukázus nyugati nyúlványánál, a Fekete-tenger keleti partvidékén már a Kr. e. 2. évezred végétől kimutatható a fejlett városi kultúra létrejötte, ezek önállóan, görögök nélkül fejlődtek és szoros kapcsolatot ápoltak más, tengerparti népekkel, kultúrákkal. Szinte tökélyre fejlesztették a fémmegmunkálás művészetét, termékeik messzi földön híresek voltak. Valószínűleg ezért figyeltek fel rájuk a görögök, akik elhatározták a terület megszerzését és kirablását.

Kolka ereje

A korabeli források beszámolnak, hogy a kolkaiak nagyon erősek voltak, még az egyiptomiak is tartottak tőlük. A két hatalom szoros gazdasági és kulturális kapcsolatot ápolt, állítólag sok kolkai szokást tanultk meg az egyiptomiak. Sőt, maguk az egyiptomiak állítják, hogy néhány fáraó a Kaukázusból származott. A kolkai törzsek emlékét a régi mezopotámiai iratokból összeállított Biblia is megőrizte, amelyben feltűnnek a rettegett északi lovas kolkai törzsek. A görög invázió nem járt túl nagy sikerrel, ugyan hoztak onnan mintát (aranygyapjú), de nem tudták legyőzni a tőlük jóval erősebb birodalmat. A kutatók szerint a térség egyik legerősebb hatalma, a lovas hurri ősökkel büszkélkedő urartuiak is kiterjesztették fennhatóságukat a mai Grúzia nyugati partjára és ők adták a Kolka vagy Kulka nevet. A Kr. e. 8. században megjelentek a kimmerek majd a szkíták. Mindegyik lovas nép otthagyta művészetének nyomát, az általuk készített mesés aranykincsek máig megtekinthetők a Grúz Nemzeti Múzeum tárlóiban.

OB