Oktalan kapzsiság - szemben a XXI. század kihívásaival

Ahogy az már közismert, az Orbán-kormány belekezdett az állami tulajdonban lévő termőföld kiárusításába, amely folyamat során hazánk megszabadul az egyik utolsó stratégiai természeti erőforrásától. Ugyanakkor, az értékesítés során sokkal többet vesztünk, mint a jelenlegi 90 ezer négyzetkilométerből 380 ezer hektárt.

Arra már lapunk is többször felhívta a figyelmet, hogy a közösségi földtulajdon kérdése sokkal messzebbre mutat, mint a pártok aktuális törekvései, sőt politikai megnyilvánulásoktól, vádaskodásoktól mentesen is meg lehet, sőt meg is kell fogalmazni az értékesítéssel szembeni kritikáinkat.

Mert ez nem egyszerűen

a Fidesz és a Jobbik, illetve a Fidesz és a szocialisták közötti parlamenti torzsalkodás,

hiszen a nemzetünk örökségének számító termőföld feletti ellenőrzés elvesztése súlyos következményekkel járhat.

S mielőtt továbbmennénk, két dologra muszáj felhívnunk a figyelmet.

Az egyik, hogy a miniszterelnök látványosan csúsztatott, amikor a hétfői parlamenti vita során kiemelte, hogy ez a 380 ezer hektár mindössze az állami tulajdonú földek 20 százaléka, hiszen a maradék terület erdő, vagy pedig olyan természetvédelmi oltalom alatt álló terület, amelynek eladását - egyelőre - törvény akadályozza meg; tehát ezzel a lépéssel Magyarország eladja az összes szántóföldjét és legelőjét.

A másik, hogy Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által október 15-én nyilvánosságra hozott, eladásra szánt területek között több Natura 2000 besorolású földrészletet is találhatunk

(az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához).

Szerdán, mivel aggályosnak tartják a Natura 2000 hálózathoz tartozó területek eladását, nyílt levelet küldött Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek a hazai természetvédelem megerősítéséért fellépő három szervezet:

a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország.

A nyílt levelet egy héttel ezelőtt már megelőzte egy hivatalos levél is, ám mivel az nem érte el a kívánt hatást (vö.: így is eladják el földeket), a három civilszervezet kénytelen volt a nyilvánosság felé fordulni.

Ugyanis, mint írták, a Natura 2000 védettség alá eső területek magántulajdonba adása veszélyezteti a természetvédelem érdekeit.

S mivel természeti értékeink, erőforrásaink, kincseink megvédése az egyetlen mód arra, hogy megfelelő választ tudjunk adni a XXI. század kihívásaira, az értékesítés több, mint hiba.

„A kormányrendelet azon pontja, amely a földek értékesítésének köréből kiemeli a természetvédelmi területeken elhelyezkedő termőföldeket, természetvédelmi szempontból nagy jelentőséggel bír. A határozat kimondja, hogy természetvédelmi területek és erdők esetében nem lehetséges az állami területek értékesítése, de sajnos nem definiálja ezt kellő pontossággal. Ezen területek közé tartoznak ugyanis az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű Natura 2000 területek is, amelyek esetében a már állami tulajdonban lévő földrészletek megtartása jelenti a legerősebb garanciát a nemzetközi természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére" – érvelt a három szervezet által közösen kiadott közleményben Halmos Gergő, a MME igazgatója.

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója szerint ugyanakkor a természetvédelem hazai és közösségi céljait a leghatékonyabban a termőföldek állami tulajdonban tartásával lehet elérni, mivel a magánkézben lévő területeken a természetvédelmi érdekérvényesítés eszközrendszere jóval korlátozottabb, mint az állami tulajdonú területek esetén. A környezetvédelmi szakember egyben emlékeztet arra is, hogy az állami tulajdon lehetőséget nyújt arra, hogy a társadalmi-gazdasági viszonyok és elvárások megváltozására – például a klímaváltozás miatt egyre erősebben felmerülő klímaalkalmazkodás kapcsán – a földhasználat térségi szinten átgondolt, nagyléptékű megváltoztatásával, vagy a földterületek kezelésébe bevont társadalmi csoportok módosításával reagáljon. Magántulajdon esetében ez a lehetőség megszűnik - mutat rá a veszélyekre Sipos Katalin.

„A természeti erőforrások közösségi birtoklása lenne az igazi megoldás a kormány által is jelzett problémákra. Az állami földek elsősorban közjólétet kell, hogy szolgáljanak, amely a védett területek esetén elsősorban a természetvédelmi funkciót jelenti. Ezért is fontos, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló állami tulajdonú területek kerüljenek a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésébe” - húzta alá Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke.

A civilek négy szempont megvilágításán keresztül próbálnak áttörést elérni a Földművelésügyi Minisztérium vezetőjénél.

1. Míg a haszonbérleti szerződések esetén feltüntethetőek például a Natura 2000 terület kedvező természeti állapotának elérése, megtartása érdekében szükséges előírások, míg a magántulajdon esetén az állam eme lehetősége megszűnik.

2. A Natura 2000 területeken az Európai Unió közösségi természetvédelmi céljainak megvalósítását kell előtérbe helyezni, ezért ezek állami tulajdonban tartása a közösségi célok és a magántulajdonos érdekeinek ellentétét oldja fel (mondjuk azért az Audi-gyár bővítése idején is szépen átléptek ezen - a szerk.)

3. A természetvédelmi beruházások, fajvédelmi programok megvalósításának esélye szinte kizárólag az állami területeken biztosított.

4. Elengedhetetlen egy stratégiai termőföld tartalék megőrzése, annak érdekében, hogy a természetvédelmi érdekből felmerülő, termőföldekkel kapcsolatos ügyletek (pl. magánkézben lévő védett természeti területek cserealapja, kompenzációs intézkedésekhez szükséges földterületek biztosítása) lebonyolíthatók legyenek.