Összefogással a megosztó politika ellen - Nyugdíj-konferenciát tartott az EME

Budapesten, az V. kerületi Aranytíz Művelődési Központban tartott szakmai konferenciát az Egységes Munkavállalói Egyesület (EME), melynek fővédnöke Sneider Tamás, a Jobbik, és az Országgyűlés alelnöke volt. A rendezvényen civil szakemberek és a különböző szakszervezetek képviselői fejtették ki álláspontjukat a magyar nyugdíjrendszer lehetőségeiről, a Férfi 40 programról, és a korkedvezményes nyugdíjak szükségességéről.

Köszöntő beszédében Tajti Csaba EME-elnök hangsúlyozta, hogy Magyarországon  jelenleg csak összefogással képzelhető el a hatékony dolgozói érdekképviselet, amihez összhangot kell teremteni a több mint 1000, kisebb-nagyobb szakszervezet között. Emellett szükséges, hogy a különféle szervezetek a mindenkori kormányoktól anyagilag függetlenül tudjanak tevékenykedni, hiszen ez teremti meg az érdekképviselet valódi alapját. Kijelentette, hogy az EME ehhez kíván segítséget nyújtani az együttműködő partnerek számára.

Ezt követően Sneider Tamás, az Országgyűlés jobbikos alelnöke röviden összefoglalta, milyen támadások érték a magyar nyugdíjrendszert az elmúlt 6-8 évben, és miért került veszélybe a nyugdíjbiztonság. Az MSZP-Fidesz-kormányokon átívelő folyamat vége az lett, hogy a jelenlegi rendszerben, bár látszólag pozitív mérleggel működik, valójában nincsenek tartalékok, mert a szabályozási kiskapuknak hála, a kormány rendeleti úton teljesen másra költheti ezeket a pénzeket, mint amire az emberek befizették őket.

Felszólalásában egy felhalmozó, tartalékoló szisztéma mellett tört lándzsát a jelenlegi, felosztó-kirovó metódussal szemben. Kiemelte, hogy a Jobbik is támogatandó elképzelésnek tartotta, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek, ám az ezzel járó társadalmi feszültségek kezeletlenségét és a férfiak halálra dolgoztatását már nem nézi jó szemmel.

A legnagyobb ellenzéki erő célja, hogy a Férfi 40 programmal a másik nemre is kiterjessze a hölgyeknek már járó előnyöket, újra, de megreformált formában visszavezesse a korkedvezményes nyugdíj intézményét, lehetővé tegye a fokozatos nyugdíjba vonulás lehetőségét és eltörölje a szociális hozzájárulási adót, ami a mostani gyakorlat egyik legnagyobb rákfenéje.

Rugalmasabb, élhetőbb modellre van szükség

A civil szféra képviselői több szempontból közelítettek a nyugdíjrendszer különféle elemeihez.

Németh György közgazdász a nyugdíjjal kapcsolatos alapfogalmakról és a legújabb tendenciákról beszélt előadásában. Kifejtette, hogy a gyors emberi élettartam-növekedés sem a gazdaság, sem a politika számára nem egy kényelmes jelenség, annak ellenére, hogy 2-4 emberöltőn belül az emberek átlagéletkora elérheti a 100 esztendőt. Szerinte a legfontosabb politikai feladat a társadalom közgazdasági értelemben vett elöregedésének visszafordítása lenne, és véget kéne vetni a nyugdíjrendszer rejtett megadóztatásának. Javaslata szerint ehhez a négy, vagy több gyerekes szülőknek meg kell adni a lehetőséget, hogy kiléphessenek az előnytelen nyugdíjkonstrukcióból, amíg gyermekeik kiskorúak, megkaphassák a szociális hozzájárulási adót, és cserébe mondjanak le a nyugdíjjogosultságukról.

Varga Zsolt szociálpolitikai szakértő szerint a társadalmi előtakarékosságot kell lehetővé tenni és ösztönözni. Ezt véleménye szerint viszont csak rugalmasabb és családbarátabb szisztéma keretein belül lehet megvalósítani, ami az önkéntesség faktorát is integrálja a lehetőségek közé. Ehhez a Férfi 40 programnak is meg kell valósulnia, hiszen jelenleg 15-16 év is eltelhet a házastársak nyugdíjba vonulása között.

A korkedvezményes nyugdíjban érintettek képviselője, Őri István szerint megfigyelhető, hogy a rendszerből központilag koordinált, bújtatott pénzkivonás zajlik. Kiemelte, hogy a megfelelő nyugdíjhoz megfelelő bérekre van szükség, a korkedvezményes nyugdíj megszüntetéséért pedig valahogy kompenzálni kell azokat, akiket ez érint. Ő is fontos szempontként emelte ki az önkéntesség lehetőségének bevezetését, illetve az egyéni számlavezetést és a számlák magtekinthetőségét, ellenőrizhetőségét. Orbán Viktor és Varga Mihály számára azt üzente, ha az emberektől mindent elvesznek, csődbe megy az ország és a vezetők alkalmatlansága mindenki számára nyilvánvaló lesz.

Ember Zoltán, az Iránytű Intézet vezető kutatója Magyarország kelet-nyugat irányban differenciált, a perifériák felé csökkenő mutatókat produkáló egészségtérképét vázolta föl a jelenlévőknek. Kiemelte, hogy a munkaerő-piaci helyzet, az egészség, az életmód, a környezet, valamint a várható élettartam mind-mind összefüggnek egymással, a munkanélküliség növekedése pedig drasztikusan rontja az emberek életesélyeit. Hozzátette, hogy a magyarok 60-65 százaléka szerint az elmúlt években drasztikusan romlott az egészségügyi ellátás színvonala.

A valódi eredményekhez összefogás és a közöny legyűrése kell

A szakszervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy mindenképp szükség van a Férfi 40 koncepció keresztülvitelére ahhoz, hogy egy igazságos, rugalmasabb rendszer jöhessen létre, ami működőképes életpályamodelleket kínál a dolgozók számára. Ehhez az is szükséges, hogy a törvényalkotók ne erőpozícióból tárgyaljanak az érdekvédelmi szervezetekkel és ne akarják mondvacsinált okokkal, politikai célokból egymásnak ugrasztani a társadalom különböző rétegeit. Hangsúlyozták, hogy az elmúlt 25 év kormányainak mind felelőssége van abban, hogy idáig fajultak a dolgok, és az emberek mellett a munkavállalók képviselőit is kiszolgáltatottá tették.

Úgy vélték, hogy a kormány a korkedvezményes nyugdíj egyik pillanatról a másikra való megszüntetésével és a kompenzáció teljes hiányával több ágazat működését és a dolgozókat is veszélybe sodorta. Többen is beszéltek arról a jelenségről, hogy azokat a dolgozókat, akik fizikailag alkalmatlanná válnak a szakmájukban való további munkavégzésre, a korai nyugdíj helyett a munkanélküliség, vagy egy szép karrier dicstelen megkoronázásaként a közmunkaprogram keserű kenyere várja.

Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének képviselője a Férfi 40 népszavazás történetét és céljait ismertette, és kihangsúlyozta: 110 ezer szignót sikerült összegyűjteniük, amitől a hatalom megijedt, és politikai utasításra az Alkotmánybírósággal elkaszáltatta a kezdeményezést. Hangsúlyozta, hogy a kezdeményezést a szakszervezetek többsége aktívan támogatta és a női tagozatok is kiálltak amellett, hogy a férfiak hasonló kedvezményeket kaphassanak, mint ők. Elmondta, a nyugdíjrendszer rugalmassá tételéhez csak politikai akaratra van szükség.

Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke a rendvédelmi szervezetek nehézségeiről beszélt. Elmondta, hogy az ágazatok érdekvédelmét az alapszabály-módosítással és anyagilag is teljesen ellehetetlenítette a kormányzat, konkrétan kivéreztették az egyesületeket. A nyugdíjak tényleges értékét 16 százalékkal csökkentették és az új szisztéma azt eredményezte, hogy az állományokból teljesen eltűnt egy jól képzett szakembernemzedék, aminek a hiánya egyre fájóbban jelentkezik.

A Mozdonyvezetők Szakszervezetétől Kiss László beszélt a korkedvezményes nyugdíjak kérdéséről. Elmondta, hogy a problémával egyenesen Orbán Viktorhoz fordultak, de kéréseik süket fülekre találtak. Hozzátette, nem tudni, kormányzati szinten mire költötték a már befizetett járulékokat.

Czinkóczi Pál, a Szociális Dolgozók Munkástanácsának szociális referense az ágazatban dolgozók siralmas anyagi helyzetéről számolt be. A szociális dolgozók sokszor maguk is legalább olyan rossz körülmények között élnek, mint azok, akiken segíteni próbálnak. Ez nem csak anyagi, de pszichés leterheltséggel is jár, amit a rekreáció teljes hiánya sokszor az elviselhetetlenségig fokoz. A visszhangtalan demonstrációk és a meddő bértárgyalások pedig nem segítettek a helyzeten.

Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta, nem szabad engedni a jelenlegi politika "oszd meg, és uralkodj" taktikájának, és felül kell emelkedni azon a társadalmat eluraló közömbösségen, ami megbénítja és cselekvésképtelenné teszi az embereket, akik egyre érzéketlenebbek mások sorsa, küzdelme iránt. Szerinte amíg az országot egy informális elit irányítja, és a politikában lassan egypártrendszer épül, nem kell csodálkozni, hogy a közöny diktatúrája van kialakulóban, ami a közöny generációját termeli ki. Ez ellen csak bizalommal és a célok összehangolásával lehet védekezni.

A harc közös, a segítség rendelkezésre áll

Sneider Tamás záróbeszédében úgy fogalmazott, hogy a problémák szinte minden munkavállalót érintenek, és a szakszervezetek törekvései abszolút támogathatóak, ezért a Jobbik továbbra is ki fog állni a munkavállalók és érdekképviseleteik mellett. Hozzátette, hogy a nemzeti párt az elmúlt 25 évhez képest új mentalitást képvisel, amit tavaly az Önkéntesség Évének meghirdetésével, most pedig a Valódi Nemzeti Konzultációval akar minél aktívabban meghonosítani a hazai közéletben.

Elmondta, a párt vezetése máshogy szocializálódott, mint a XX. század alakulatainak politikusai, ezért valódi, arroganciától mentes tárgyalásokat folytatnak a szakmai szervezetekkel, és ezt az emberségüket azután is meg akarják őrizni, hogy leváltották a kormányt.

Kihangsúlyozta, hogy a Jobbik május 1-i rendezvényén is igyekeznek majd minél többekhez eljuttatni a szakszervezetek üzenetét, és továbbra is partnerek lesznek a közös harcban.