Perzsa tigris, orosz medve

Az ukrán krízis vajmi kevéssé szól a demokrácia és a szólásszabadság, vagy a Nyugathoz való tartozás megvédéséről. Mint a legtöbb politikai konfliktus esetében, itt is pénzügyi és hatalmi érdekek feszülnek össze; a szinte mindennapos evidenciaként kezelt Amerika és Európa, illetve a másik oldalon Oroszország között feszülő ellentétbe azonban egy harmadik gazdasági tényező szólt bele, mely eddig a legtöbb esetben Putyin támogatójaként lépett fel: Irán. Górcső alatt az iráni-orosz viszony.

Az ukrán parlament a hetekben vita alá vett egy törvényt, mely lehetővé teszi külföldi befektetők számára, hogy 49%-nyi részvényt vásárolhassanak az ukrán tranzit gázvezetékekből és földalatti gáztározó létesítményekből. A javaslat, mely korábban épp, hogy két szavazaton bukott meg, augusztus végén elfogadásra került, ami Kijev ígéretes integrálódásának jele lehet a nyugati neoliberális demokrácia felé: egy képviselőt nyilván megfenyegettek, egyet lefizettek, egyet meg lecseréltek, és immár meg is szavazták a törvényt, melyet az amerikai Obama-kormányzat és annak nyugat-európai szövetségesei egyértelmű sikerként kezelhetnek.

Az ukrán kormány természetesen nem titkolta, hogy ezzel célja „megszüntetni a" Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül Nyugat-Európa földgázt szállító „Déli Áramlat gázvezeték szükségességét, melyet az orosz Gazprom építene meg, Ukrajnát elkerülve." Ha a Déli Áramlat elkészül, megfosztja a súlyos válságot megélő ukrán állami költségvetést az orosz tranzitdíjaktól, melyeket azért kap, mert a gázvezetők Ukrajnán vezet keresztül Európába. Tudni kell, hogy az Európai Unió gázszükségleteinek 30%-át Oroszországon keresztül szerzi be, melynek közel fele Ukrajnán keresztül érkezik el hozzá, a maradék pedig az Északi Áramlaton keresztül.

A véres ukrajnai harcoknak vajmi kevés köze van a demokráciához, a politikai szuverenitáshoz, vagy Putyinhoz. Az egész gázról és gázvezetékekről szól. Az USA érdeke, hogy ne jöjjön létre szabadkereskedelem Európa és Oroszország között, és hogy saját kezében tarthassa a lényeges természeti erőforrások folyamát. Ebből következik, hogy a Déli Áramlat ötletének szabotálása pofonegyszerű és a napnál is világosabb amerikai érdek, hiszen így Oroszország megkerülhetnéUkrajnát, és egyenesen az európai országokkal kereskedhetne.

A Déli Áramlat terve jelenleg szünetel, és valószínűleg éveken át ingadozni fog, amíg oroszbarát erők harcban állnak Kelet-Ukrajnában. A legtöbb Európai Uniós állam eddig ingadozó véleményt formált a Déli Áramlattal szemben, ám a jelenlegi események hatására valószínűleg kénytelenek lesznek publikus tevékenységüket a tiltakozás irányába fordítani. Emily Stromquit, egy londoni eurázsiai gazdasági elemző úgy fogalmazott erről a Bloombergnek, hogy „esélytelen, hogy Európa újrakezdje a Déli Áramlatról való tárgyalásokat, amíg tart az ukrán krízis."

Az USA-nak tehát minden érdeke az ukrajnai krízis meghosszabbításához fűződik, hiszen nem akarhatja, hogy kimaradjon az üzletből.

A World Bulletin hírei szerint azonban egy harmadik fél is lecsapott a krízisben rejlő üzleti lehetőségekre. „Míg az ukrajnai helyzet feszültté teszi az orosz-európai viszonyt," írja a lap, „Európának nincs más választása, mint alternatív földgázforrások után kutat. Európa szükségleteit egyelőre Irán látszik betölteni. Irán helyettes olajipari minisztere, Ali Medzsidi arra utalt, hogy a Nabucco projekt, mely az orosz gázzal szembeni alternatívát képviseli," s mely a török-bolgár határtól szállítana részben iraki, azeri, iráni és egyiptomi eredetű földgázt Európába, „ismét sínre került. Medzsidi arról beszélt, hogy márkét különálló delegációt is Európába küldtek. ’A Nabuccóval Irán elláthatná gázzal Európát. Mi vagyunk a legjobb alternatíva Oroszországgal szemben’ – mondta." Medzsidi azt is hozzátette, hogy noha számos út felmerült a gázvezetékek felépítésére, „Törökország lesz a helyes irányt."

A Nabucco-terv megfelelt volna az amerikai érdekeknek, és Irán most, Oroszországgal szemben, e mellett tette le a voksát. Ha azonban nem lát az olvasó kapcsolatot a szíriai Iszlám Állam borzalmas tevékenysége és az ukrajnai válság között, akkor a Reuters a segítségünkre siet alábbi elemzésével:

„2009-ben a katari emír," azaz Amerika szövetségese a szíriai „Damaszkuszba látogatott, hogy Basar Al-Asszad elnökkel egyezményt kössön egy katari gázvezetékről, mely... katari gázt vitt volna Szírián keresztül Törökországba," és onnan Európába. „Asszad nemet mondott rá, Szíria közeli orosz energiakapcsolataival érvelve. 2011 tavaszánpedig Aszad inkább egy másik gázvezeték mellett szavazatott, melyet a szunniKatar főellensége, a síita Irán vetett fel... Az iráni gázvezeték a Perzsa-öblön keresztül haladt volna Irakba és Szíriába. S alig, hogy megszáradt a tinta a szerződésen, a Katar által több milliárd dollárral támogatott terroristák ellepték Szíriát, és egy azóta is tartó véres konfliktust kezdtek... Katar célja, hogy megdöntsék az Asszad-kormányt," és egy olyan rezsimre cseréljék le, mely üzletet köt velük.

Az Iránnal szembeni nyugati szankciók enyhülésének okaként az atomprogram megregulázását nevezték meg, azonban számos forrásból tudni lehet, hogy az iráni atomprogram teljeséggel ártalmatlan. Ezt minden bizonnyal az USA is így tudja. Az atomprogram terve Mike Whitney amerikai író megfogalmazásában csupán egy nádpálca, amivel Obama fenyíteni próbálja Iránt, ha a kedve úgy tartja. Ezek után valószínűbb, hogy az iráni-amerikai kapcsolatok felmelegedéséről szóló alku valahogy így szólhatott: ha Irán feladja az Irán-Irak-Szíria gázvezeték tervét, Washington enged a szankciókból. Irán engedése érthető, tekintve, hogy az amerikai szankciók egyre élesebben vágtak az ország húsába.

Szíria példája pedig ékesen mutatja, hogy az Obama-kormánynak sincs emberségesebb hozzáállása a Közel-Kelet ügyeihez, mint elődjeinek. Valahogy így: „Ha nem írod alá a mi gázvezeték-tervünket, a világ által eddig sosem látott szélsőséges dzsihádista borzalmat szabadítunk rád; keresztények fejével lesz körbetűzdelve Moszul; nőket metélnek körül és egész falvakat lőneka folyóba; mi pedig semmilyen épkézláb megoldást nem fogunk nyújtani sem az ukrán válságra, sem az Iszlám Állam pusztítására."

László Bernát

alfahir.hu

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
sss
2019. május 27. | 09:44
Újraaszfaltoztak és eltüntették a bódékat. Az épülethez nem nyúltak.
sss
2019. május 26. | 14:05
Az izraeli államelnök sokkot kapott.
sss
2019. május 26. | 13:46
Vizsgálják az üzleti kapcsolat fenntartásának értelmét a kínai telekommunikációs vállalattal.