2015. 02. 23. 16:55

Réka, ne zsidózz! Nem nyugszanak a kedélyek Ságvári-ügyben

Aki azt hitte, hogy negyed évszázaddal a pártállami rendszer megszűnése után legalább nagy vonalakban helyére került a magyar társadalomban a kommunista múlt, azt a szegedi Ságvári gimnázium átnevezése körüli balhé ráébreszthette a keserű valóságra.

A történet úgy indult, hogy Szávay István, a Jobbik alelnöke megkérdezte Balog Zoltántól: nem érzi-e időszerűnek végre a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium átnevezését? Az emberminiszter helyett államtitkára, Rétvári Bence válaszolt, aki elismerte, hogy törvénysértő állapotról van szó, amin még az idei nyári szünetben változtatni kell.  2014. január elseje óta sem közterület, sem közintézmény nem viselheti ugyanis kommunista történelmi alakok, vagy a diktatúrához köthető kifejezések nevét. Hogy mi esik a jogszabály hatálya alá, a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásban rögzítette. E dokumentum szerint 
Ságvári Endre neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, így közterület elnevezésére nem ajánljuk, mivel értelmezésünk szerint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése alapján XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartáshoz kapcsolható.
Jogilag tehát a helyzet tiszta. A zavar a fejekben van. A minisztérium átnevezési szándékának nyilvánosságra kerülése után komoly tiltakozási hullám bontakozott ki, előbb az iskola volt- és jelenlegi diákjai, illetve tanárai között, majd országos szinten is. Facebook-csoport is született "Ne nevezzék át a Ságvárit" néven. A tiltakozók azt mondják, nem a kommunista "mártír" személye, hanem az iskola múltja miatt ragaszkodnak a jelenlegi névhez. Azt írják:
(...) akik ott végeztünk nemigen gondolunk arra, ki is volt Ságvári Endre, sokkal többet magára az alma materre, és mindarra, amit nekünk jelentett és jelent ma.
Hogy egy intézmény múltja, vagy az ahhoz kapcsolódó kamaszkori élmények miért vesznének el, csak azért, mert más névtábla kerül a kapu fölé, az elég nehezen értelmezhető. Vajon a budaörsi, vagy a százhalombattai 1-es Számú Általános Iskola egykori diákjai is úgy éreznék, hogy elveszik boldog, gondtalan gyermekkoruk emlékeit,  ha átneveznék a sulit? Aligha. Már ekkor sejteni lehetett, hogy itt valami egészen másról van szó. 

Inkább tartsd titokban

Nem kellett sokat várni arra, hogy kiderüljön: az átnevezést sokan nem elsősorban az alma mater iránti hűségből fájlalják, hanem 2015-ben tényleg úgy vélik, hogy egy kommunista ellenálló méltó példakép a fiatalok számára. A sort Barok István, az iskola tanára nyitotta, aki szerint Orbán Viktor el karja venni nem csak az iskola nevét, de "egy kicsit" az ő életét is. A testnevelést oktató tanerő történelmi eszmefuttatásából az is megtudhatta, hogy Ságvári zsidó volt, aki eddig nem tudta. (Az átnevezést sürgetők részéről ugyanis egy félmondat erejéig sem hangzott el semmilyen utalás az egykori ifjúkommunista származására.) Barok agymenése szerint Ságvári
első és legsúlyosabb bűne, hogy zsidónak született, és ahelyett, hogy felszállt volna a magyar csendőrség díszkíséretében (akiket a magyarországi endlősunggal megbízott Eichmann is megdicsért szorgalmuk és alázatuk okán) birkaként az auschwitzi „kirándulásra” induló marhavagonok egyikébe (...) makkabeusként” harcolt és ellenállva halt meg. 
A ságváris tanár írásában az iskola több egykori, ma már felelős pozícióban levő diákját is megszólította. Köztük Répássy Róbert államtitkárt, aki nem maradt adós a kemény válasszal:
Komolyan azt gondolod, hogy ma a kormánnyal való szembenállásnak az a legjobb módja, ha felhergeled a 15-17 éves diákokat, hogy a “hatalom” el akarja venni az iskolájuk nevét? (...) Ha tényleg úgy gondolod, hogy Ságvári Endre a legjobb példakép a mai ifjúság számára, akkor azt inkább tartsd titokban. Legalább addig, amíg kilépnek az alma máterből. 
 - írja a a fideszes politikus. 

Réka, ne zsidózz!

Ságvári lezsidózása nem maradhatott ki Papp Réka Kingának a Kettős Mérce blogra írt bejegyzéséből sem. Ő azonban inkább az "antifasiszta ellenálló" virtuális mauzóleumát építi:
"Sokféle szerveződésben vett részt. 1937-ben egyike volt a Tompa utcai nyilasház ostromlóinak, amiért 8 hónap fogházra ítélték - ezzel nyilván nem lopta be magát a Jobbikosok szívébe."
Nos, ami azt illeti ez az akció egyetlen, magát komolyan vevő demokrata rajongását sem válthatná ki. A dicső hőstett ugyanis valójában azt jelentette, hogy Ságváriék 200-an megrohantak egy 80-100 fős szélsőjobbos irodalmi estet, ahol össze-vissza verték a jelen levőket. Ne feledjük: 1937-et írunk. Ekkor a nyilasok, és a többi nemzetiszocialista párt ellenzékben voltak, sokszor ugyanolyan üldöztetéseknek kitéve, mint a kommunisták. (Fél évvel a támadás előtt tiltották be Szálasi első pártját, fél évvel utána csukták le magát Szálasit is.) Vagyis Ságváriék egyáltalán nem a hatalom ellen lázadó vagány csávók voltak. Csak egy raklapra való agresszív bolsi, akik pusztán azért kenték el egy csomó ember száját, mert azok másként gondolkodtak, mint ők. Ennél jobban semmi sem jelezte előre, hogyan készülnek majd kormányozni, ha hatalomra kerülnek.  (Nota bene: agresszióért a nyilasok sem mentek a szomszédba, de róluk, ugye nem is nevezünk el iskolákat.)
 
Szávay István a Facebook-on kikérte magának az antiszemitizmus vádját:
Réka, ne zsidózz! Mi sem tettük. Még véletlenül sem! Nem erről szól az ügy ugyanis, ne próbáld másnak beállítani, mint ami! Ságvári Endre kommunista volt és meggyilkolt egy embert. Ezzel se kell persze egyetérteni, meg lehet másképpen magyarázni, nincs ezzel gond, de akkor is erről vitatkozzunk, és ne másról!
Szávay korábban azt írta a közösségi oldalon: "felkészülhet a Károlyi Mihály Kollégium". Gondoltam, megkérdem, tőle mire gondol. A jobbikos képviselő elmondta: az SZTE kollégiumának névadójáról az MTA állásfoglalása azt írja, hogy "vitatott történelmi szerepénél fogva nem javasolt, hogy róla közterületet, közintézményt nevezzenek el". Így szándékában áll, hogy ebben az ügyben is sürgesse a változást. Hozzátette: azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy Budapesten Rajk Lászlóról szakkollégium, Lukács Györgyről pedig archívum van elnevezve, holott "e két személy szerepe a pártállami diktatúra kiépítésében és fenntartásában abszolút vitathatatlan.
 
Egyébként Szávay kételkedik benne, hogy valóban akkora egység van a diákok, tanárok és szülők között:
Nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy egy ekkora intézményben kivétel nélkül mindenki ugyanúgy gondolkozzon egy ilyen kérdésről. Valószínű, hogy azok, akik nem értenek egyet a hisztériakeltéssel, nem merik felvállalni az álláspontjukat. Én azonban várom,  akár név nélkül is, azoknak a véleményét, aki szerint inkább az iskola javát szolgálná, ha végre nem egy kommunista nevét kellene viselnie.

Antifa kommunisták, antikomcsi fasiszták

A Ságvári körüli vitában huszonöt éve visszatérő érv, hogy 1944-ben "az ország német megszállása ellen küzdött." Ez igaz is. Csakhogy nem csak az számít, mi ellen harcolt, hanem az is, miért. Nem egy demokratikus, szabad Magyarországért - hanem a proletárdiktatúráért. Hogy ezt nem úgy képzelte el, ahogyan végül megvalósult? Lehet. Lehet, hogy pont úgy. Az illegális kommunisták közül a legtöbben  '45 után engedelmes kiszolgálói lettek a sztálinista terrornak. (Akik üldöztetést szenvedtek közülük, azok sem azért kerültek börtönbe, vagy akasztófára, mert szembe mentek Rákosiékkal - hanem, mert Rákosiék mentek szembe velük, hiszen senkiben sem bíztak, aki a két világháború közötti időszakot nem moszkvai wellness-en töltötte.)  
 
Ságvári természetesen valóban antifasiszta ellenálló volt. Kommunistaként más nem is lehetett volna.  A nyilasok is antikommunista ellenállók voltak, sokan életüket is áldozták a Vörös Hadsereg elleni harcban. De ettől még nem lesz igazuk, ahogyan Ságvárinak sem. 
 
Hogy Ságvári neve mennyire összeforrt a kommunista diktatúrával, azt jól mutatja, hogy 1956 októberében a forradalom egyik első szegedi intézkedése volt, hogy az iskolát átnevezték "Hunyadira" - ahogyan aztán a szabadságharc vérbe fojtói is siettek visszaszerelni a korábbi névtáblát.