Szeptembertől kötelező tantárgy lesz a holokauszt

A pázmányos diploma megszerzéséhez szeptembertől kötelezően el kell végezni egy féléves tantárgyat A holokauszt és emlékezete címmel - jelentette be Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora az Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövetével tartott közös sajtótájékoztatóján.

Biztonsági őrök között léphettünk be a sajtótájékoztatóra, amelyen a PPKE rektora és Izrael budapesti nagykövete a holokausztról szóló kötelező tantárgy elindítását jelentette be. Miután a regisztrációnál meglátták, hogy Alfahír, ezt hangosan jelezték az őröknek, akik előtt még a fényképezőgépünket is ki kellett próbálnunk, hogy beléphessünk a sajtótájékoztatónak helyet adó terembe a Pázmány jogi karán. A fényképező nem durrant, csak vakuzott, így rövid zseblámpázás után mehettünk is be. De ne akadjunk fent ezen, elvégre ugyanez az eljárás akkor is, ha a magyar miniszterelnök sajtótájékoztatójára megyünk. Ja, nem. 
 
Fotók: Béli Balázs
 
A lényeg azonban, hogy a holokausztról szóló tantárgy az "általánosan kötelező" tárgyak közé fog tartozni, és elvégzése minden karon és bármely képzésben, képzési szinten tanulmányokat folytató hallgató számára kötelező lesz. A katolikus egyetemen eddig ilyen volt például a Bevezetés a katolikus hit rendszerébe, amelyre Szuromi szerint egyfajta "folytatásként" épülhet rá 2015 szeptemberétől.
 
Azt, hogy a holokauszt megismertetését és az antiszemitizmus terjedését az oktatás-nevelés területén kell elkezdeni, a második vatikáni zsinat által elfogadott Nostra Aetate kezdetű nyilatkozatról rendezett tavalyi konferencián jelentette ki Ilan Mor, Magyarország izraeli nagykövete. Akkor úgy fogalmazott, hogy az
"emlékezések és a hivatalos állásfoglalások nagyon fontosak, de messze nem elégségesek".
A PPKE "komolyan megfontolta a kérdés súlyát", és emiatt döntött úgy, hogy kezdeményezi a "holokausztról és az antiszemitizmus minden formájának elutasításáról szóló, nemzetközi szinten is elsőnek nevezhető egyetemi kurzus" elindítását. 
 
 
A "történelmi jelentőségű" tantárgy tartalmát két tel-avivi professzor, Dina Porat és Raphael Vago alkotta meg, szem előtt tartva a "magyar sajátosságokat". A tantárgyfelelős dr. Fodor György BTK-s tanszékvezető lesz, a tárgy oktatói pedig valószínűsíthetően a karok korábbi oktatói - árulta el kérdésre a rektor. 
 
Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete a sajtótájékoztatón hosszan beszélt a tantárgy fontosságáról. Szerencsére angolul, amit megértettünk, mert a kirendelt tolmácsnak egyébként annyi hasznát vettük, mintha egy öntudatra ébredt Google Translate robotot ültettek volna oda. Az hagyján, hogy a felét se fordította az elhangzottaknak, de amit igen, azt viszont máshogy, és legalább olyat is mondott, amit a nagykövet nem. 
 
A nemrég az Eurovíziós Dalfesztiválon induló Csemer Boglárka színpadképe miatt az MTVA-hoz forduló Ilan Mor (akinek akkor az nem tetszett, hogy "2014 július – Gáza – az áldozatok kétharmada civil, köztük több mint 500 gyerek" felirat volt látható a háborúellenes dal alatt - amúgy a színpadképet meg is változtatták a hazai forduló után) mérföldkőnek nevezte a tantárgy bevezetését. 
 
Felidézte, hogy a magyarországi zsidóság történetét már oktatják az általános iskoláktól kezdve, és örömét fejezte ki, hogy mostantól a felsőoktatásban is megjelent kötelező tantárgy formájában. Szerinte az elindult folyamat ugyan "nem könnyű" és egyben "fájdalmas" is, de "szükséges" a magyar társadalomnak, hogy szembenézzen a múltjával, és egy még demokratikusabb és toleránsabb jövő várjon rá.
 
 
Beszélt arról is, hogy sajnos látható az elmúlt néhány évben Európában az antiszemita és Izrael-ellenes hangok megerősödése, ami aggodalommal tölti el, akárcsak a homofóbia vagy bármilyen más intolerancia. Ezek ellen szerinte fel kell lépni, és hangosan nemet kell mondani ezekre a folyamatokra. 
 
Majd visszakanyarodott a tantárgyhoz, és rendkívül eredeti módon azt mondta, hogy három dolog kell, hogy hatásosan fel lehessen lépni az antiszemitizmus és rasszizmus ellen: 
"the first very important element is oktatás, the second very important element is oktatás, the third very important element is oktatás". 
Itt most megállhatunk egy picit, mert a sokat látott sajtó rezzenéstelenül üldögélő képviselői között is ennél a pontnál csak néhány légy zümmögött el bánatosan. Bár a tolmácsnak ez is nagyon tetszett.
 
Ha már az oktatás fontosságánál tartunk, akkor érdeklődtünk az egyetem rektoránál, hogy tervezik-e más tantárgyak beindítását is, egészen konkrétan egyéb tragédiák emlékezetét is tartják-e legalább ilyen fontosnak. Arra, hogy várható-e például a magyar egyetemen a délvidéki vagy felvidéki magyarok megpróbáltatásairól, a svábok kitelepítéséről, a trianoni tragédiáról vagy bármi másról szóló kötelező tantárgy, egyértelmű választ nem kaptunk. A mi példáinkkal szemben ő az örményeket és a cigányságot ért szenvedésekről beszélt elsősorban, de később kiemelte, hogy a magyarokat ért tragédiákra is vonatkoztatva "az egyetem nyitott arra, hogy tovább bővítse a közismereti kurzusoknak a sorát". Úgyhogy ezt majd egy év múlva újra megkérdezzük. A remény hal meg utoljára.
 
 
Arra a kérdésre, hogy nem félnek-e attól, hogy kontraproduktív lesz a hallgatók körében, tehát a kötelező jellege miatt pont ellenkező hatást érnek el (már most lehet látni hallgatói fórumokon, közösségi csoportokban az értetlenkedést, hogy finoman fogalmazzunk), Szuromi azt felelte, hogy pont ezért fontos az oktatás, mert a legtöbb negatív kijelentés nem feltétlenül rossz szándékból születik, hanem félretájékozottságból. Le kell tehát rakni az alapokat az oktatásban, hogy a fiatalok megismerjék a valóságot.
 
Az izraeli nagykövettől is kérdeztünk, tőle azt szerettük volna megtudni, hogy az Izraelről szóló nyugati híradásokban oly' sokat hangoztatott törekvés jegyében, miszerint szükséges egy zsidó-palesztin megbékélés, valamint annak jegyében, amelyről a holokauszt kapcsán ő is beszélt, hogy szembe kell nézni a múlttal, vannak-e az izraeli egyetemeken olyan kötelező képzések, amelyek a több millió elüldözött palesztin sorsát mutatják be. A kérdés közben a "palesztin" szónál nagyon mosolygott, így joggal hittük, hogy örömteli választ kapunk, de inkább a nesze semmi fogd meg jól elvét tapasztalhattuk meg. Ilyen képzés nyilván nincs, erre ügyesen tehát nem is tért ki, viszont beszélt egy kicsit arról, hogy sokat foglalkoznak a palesztinok sorsával, és tisztában vannak azzal is, hogy az övékétől eltérő narratíva is van a kérdésben, de hát ők azért mégis csak a zsidó állam. Azért pánikra semmi ok, próbálnak őszintén beszélni a kérdésről, és nagyon büszkék a mea culpára, amit azzal kapcsolatban fejeztek ki, amit tettek 1948-ban. Megnyugodtunk.
 
 
A holokausztról szóló tantárgy elsőként tehát 2015 szeptemberétől lesz kötelező a Pázmány Péter Katolikus Egyetem összes karán. Ugyanakkor, ahogy a sajtótájékoztatón is elhangzott, Ilan Mor bízik benne, hogy minél több intézményben bevezetik majd.
 
[[nid:169053]]