2011. 11. 10. 18:56

Történelmi bűn volt a MÁV Cargo privatizációja

A MÁV egyetlen nyereséges ágának eladása olyan bűn, amelyet a közlekedési vállalatban dolgozók utódainak még sokáig tanítani fognak a különféle szakmai előadásokon.

A magukat „szakértőnek” álcázott politikai döntéshozók a már régen megbukott neoliberális gazdaságpolitika jegyében, - majmolva a globális uniót - tudatos hazaárulást követtek el, amikor a közösségi közlekedésnek ezt a nyereséges árufuvarozási részét kiszervezték és júdáspénzért idegenek kezére, juttatták.

A folyamatból egyértelműen kitűnik, hogy a cél nem más, mint az ország utolsó nagy, állami vállalatának a tönkretétele oly módon, hogy még egyszer ne legyen képes normális funkcióinak ellátására.

De nézzük, hogy mi is történt valójában. Kezdjük az elején. A magyar vasút, földrajzi elhelyezkedés, geopolitikai és stratégiai szempontból kiemelkedő helyzetben volt, és ezt a szakma nagy vezetői is felismerték. 1913-ban már 22.623 km közforgalmú vasúthálózattal rendelkezett. Trianon után ez 8705 km-re csökkent. Az „új” országhatár 49 vasútvonalat metszett és 42 vonalat a nyílt pályán vágott el.

Az időben ugorva eljutunk az 1970-es évek elejére, amikor a keskeny nyomközű vasutak nagy részét felszámolták – amely jelentős ráhordó szerepet töltött be a nagyvasút irányába. Ebben az időszakban, intenzív áruszállítás indult be a KGST országok között. A már említett kedvező fekvésünknek köszönhetően észak-dél valamint kelet – nyugat között jelentős tranzitszállítások bonyolódtak le.

A MÁV fejlesztette a vasúti pályát és tartozékait, korszerűsítette a technikai- és a biztosítóberendezéseket, az elegyrendező pályaudvarokon és az ipari körzetekben egyaránt. A fejlesztések között említhetjük az iparvágányok kialakítását és azok egyre magasabb szinten történő kiszolgálását, a konténer daruk beszerzését és alkalmazását, a villamosítást, a régi vasúti pályák korszerűsítését, a záhonyi átrakó állomás kialakítását stb.

1989-ben az árufuvarozási piac a már ismert okok miatt hanyatlásnak indult. A vasút vezetőit, pedig a politikai irányítás kénye-kedve szerint váltogatta, cserélgette, majd a 2000-es évek elején a liberalizációnak köszönhetően létrejöttek a magánvasutak.

Az első nagy csapás az árufuvarozásra akkor méretett, amikor 2002-2003-ban több vasúti vezető közreműködésével 2240 db vasúti teherkocsit ócskavas áron eladtak, illetve szétdaraboltattak. Az elmúlt időszak híradásaiból tudható, hogy a tehervagonok közül sok az alakuló magánvasutakhoz, egy része Lengyelországba illetve a diósgyőri kohóba került. Ezek között természetesen voltak érvényes fő-vizsgával rendelkező tehervagonok, valamint kisebb javításra szorulók és rossz kocsik is, amelyet több száz fényképfelvétel is bizonyít. Az ügyben, 2008-ban indult meg a nyomozás, mely információnk szerint bírósági szakban van. A kár kb. 1 Mrd Ft, a vasúti fuvaroktól való elesés bevételei, pedig felbecsülhetetlen nagyságúak.

Ezzel egy időben a MÁV Cargo áruforgalmi korlátozást vezetett be Magyarország legnagyobb átrakó rendező-pályaudvarán Záhonyban. A korlátozás azt jelentette, hogy szinte kitiltottuk a magyar vasúti pályáról, a keleti irányból érkező zsíros fuvarokat. Így a bevételt Szlovákia, Lengyelország és Románia tehette zsebre.

A MÁV valamennyi szakmai területén beindították az átszervezéseket, a kiszervezéseket illetve a leányvállalatok létrehozását. A szakágak között, pedig kialakították az úgynevezett megrendelő-teljesítő viszonyt, amely a „főszervezők” szerint, kimutathatóvá és átláthatóvá teszi a gazdálkodást.

Ezt követően az árufuvarozási üzletágból MÁV Cargo lett, majd eljött a 2008. év. Közben alakulgattak a magánvasutak, jórészt külföldi tőkével. 2008. január 2-án a RAIL Cargo Austria (RCA) 100%-os tulajdont szerzett a MÁV Cargo felett. Az akkori adatok szerint Európa harmadik legnagyobb fuvarozó társaságává lépett elő. A társaság egységesített, közös teherkocsi parkja 30.000 db, amely saját mozdonyparkkal és személyzettel is rendelkezett.

A MÁV Cargo eladása idehaza óriási felháborodást keltett, mivel felszámolták a jelentős bevételt hozó, addig állami kézben lévő árufuvarozást, és ennek fejében egyesek még milliárdos nagyságrendű sikerdíjban is részesülhettek. Ma már elmondhatjuk, hogy se pénz, se állami kézben lévő árufuvarozás. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz az alábbi nyilatkozatott tette:

„Kinek állt érdekében a MÁV Cargo eladása?

A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja ki a MÁV Cargo privatizációs folyamatát, és adjon választ arra, kinek állt érdekében a nyereséges állami vállalat eladása - mondta Fónagy János, az ellenzéki párt szakpolitikusa pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, annak kapcsán, hogy a rendőrség vizsgálatot indított a privatizáció ügyében…”

A vasutas szakszervezetek közül a VDSzSz álságos sztrájkhullámba kezdett amiatt, hogy a vasutasok részesedjenek a 102,5 milliárd Ft eladási árból, de nem emlékszünk arra, hogy a világraszóló gazemberség – azaz a privatizáció ellen – érdemben felemelték volna a hangjukat.

 „Stratégiai hiba volt a MÁV Cargo, a teherszállítást végző MÁV cég eladása. Egyebek mellett ezt állapította meg a vasúttársaság helyzetét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése. A bizottság kezdeményezi, hogy Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos terjessze ki a vizsgálatát a bizottság tudomására jutott ügyekre is. (2011. július 22.)”

(folytatjuk)

Korondi Miklós
a Jobbik országgyűlési képviselője