Találják ki, megszorítás közben mire van pénz...

Mintegy 100 milliárd forintnyi összeget zárol a kormányzat. Megnéztük, mely területeket érint érzékenyen, melyeket nem. Kitalálják: stadionra van és lesz is pénz.

A Varga Mihály által csütörtökön bejelentett megszorító csomag részeként a minisztériumoknak és egyéb államigazgatási szerveknek mintegy 110 milliárd forinttól kell megválniuk.

Több jele volt annak, hogy a kormányzati kommunikációval szemben a költségvetéssel valami nagyon nincs rendben. Ahogyan már tavaly, úgy idén is a legnagyobb bajt az alacsony infláció okozza, hiszen a fogyasztási típusú adóbevetelek jelentősen elmaradnak a várttól, lévén a kormány 2014-re 2,4 százalékos pénzromlással kalkulált, ehelyett jelenleg mindössze 1 százalékot sikerül "teljesíteni".

hjk

Bevételi oldalon főleg az ÁFA-bevételek, kiadási oldalon pedig túlköltekezés figyelhető meg néhány tétel esetén. A tartalék egy részének bevonásával persze ez még kezelhető mértékű lenne, csakhogy Varga Mihály korábbi nyilatkozatából az derül ki: a kormány komolyan számol uniós bírsággal, vagy forrásvesztéssel. Mint ismert, az útépítési pályázatok miatti "tisztázatlanságok" miatt akár 90 milliárd forintos uniós bírságot kaphatunk, valamint a KEOP programoknál tapasztalható lassúság miatt is szükséges az állami forrásbevonás.

Mivel az alacsony inflációra a tartalékok révén eddig is felkészült a kormányzat, az év közbeni nem várt kockázatra már nem volt elég tartalék, ezért jöhetett most a zárolás.

Ki, mennyit spórol?

A mai Magyar Közlönyből néhány részlet is kiderül, mely minisztériumnak mennyit kell spórolnia. A legnagyobb zárolási kötelezettség az Emberi Erőforrások Minisztéiumát érinti, mintegy 9,671 milliárd forintot kell nélkülözniük. Nem sokkal járt jobban a Nemzetgazdasági tárca, nekik 8,378 milliárdot, a Földművelésügyi Minisztérium 5,552 milliárdot, a Honvédelmi Minisztériumnak 3,253 milliárdot kell spórolniuk. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2,881 milliárd, a Belügyminisztérium 2,726 milliárd, a Miniszterelnökség pedig 1,446 milliárd, a Külgazdasági és Külügyminisztérium 536,2 millió, az Igazságügyi Minisztérium pedig 271,1 millió forintot dob be a közösbe.

A minisztériumokon kívül több államigazgatási szervnél is meghúzzák a nadrágszíjat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 779,8 millió, a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek 50 millió, az egészségbiztosítási szervek 49 millió, a Központi Statisztikai Hivatal 109 millió, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 3,8 millió forintról kénytelen lemondani. Jelentősebb tétel az uniós fejlesztési fejezetnél van, ott 3,785 milliárd forintot jelent a zárolás.

A Miniszterelnökségnél a rendkívüli kormányzati intézkedések című kiadási előirányzatából 20 milliárd forintot zárolnak a kormányhatározat szerint.
     
A Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól 8 milliárd forintot, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól 6 milliárd forintot, a Nemzeti Kulturális Alaptól 800 millió forintot vonnak el. A Nemzeti Földalapnál és a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál 500-500 millió forintot zárolnak.
    
A Portfolio.hu megvizsgálta, a kormányhatározat által 4 oldalon sorolt mentesített előirányzatokon mely, Beruházási Alapba sorolt beruházások nincsenek rajta a mentesített listán. Vagyis ezek alapján valószínűsíthető, hogy ezeket a beruházásokat zárolja, elhalasztja a kormány. A portál szerint ezek a célok következők:

- Pest megyei bíróság épület rekonstrukció 4,47 milliárd forint értékben
- Bölcsészet és Társadalomtudományok Kutatóháza 3,6 milliárd forint értékben
- Igazságszolgáltatás beruházásai 3,39 milliárd forint értékben
- Nemzeti Lovarda fejlesztése 600 millió forint értékben
- A Miskolctapolcai Strandfürdő és környezete fejlesztés támogatása 500 millió forint értékben
- A Győri Evangélikus Egyházközség Insula Lutherana fejlesztésének támogatása 420 millió forint értékben
- A Károlyi Gáspár program 350 millió forint értékben
- A Kárpát-medencei Református Fiatalok Háza fejlesztés támogatása 300 millió forint értékben

A zárolás alól nem mentesített beruházások összesen 13,63 milliárd forintra rúgnak.

Tegnap még számos sajtóorgánum írta: a kormány valószínűleg beáldozza, vagy legalább részben korlátozza a közvéleményt leginkább hergelő stadionépítkezéseket, felújításokat. Nem így lett, ugyanis az összes stadionnal kapcsolatos előirányzat mentesült a zárolás alól. Ez összesen 62 milliárd forintot jelent. Orbán álma tehát ismét előrébb való volt.

A zárolás alól persze nem csak sportcélú beruházások mentesültek: ilyen például a rendkívül fontosságú kormányfői protokoll, a kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok (vagyis a propaganda), az Autópálya rendelkezésre állási díjak, egyes közlekedési beruházások, vagy például az európai uniós befizetések. A teljes listát itt tekintheti meg.

Most már csak az a kérdés, a mostani zárolással megmenthető-e a háromszázalékos hiánycél, vagy további megszorítás is szükséges lesz még az idén. És persze az is kérdés, mi kell még ahhoz a kormányzatnak, hogy látványos, de szükségtelen stadionépítkezések helyett a valódi problémákkal foglalkozzanak...

alfahir.hu

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Nagy Béla Ádám