2014. 09. 11. 19:55

Tasszisták - avagy egy kis belvárosi rasszizmus

Bár egyre halkuló hangjuk már csak időnként éri el a magyar társadalom ingerküszöbét, néha azért érdemes elidőzni a magyarországi liberálisok egynémely írása fölött, főleg, ha meg szeretnénk érteni, miért is nem veszi komolyan őket senki ebben az országban.


dfsMert időnként szeretnek jó nagy ostobaságokat mondani, természetesen a szakmaiság, európaiság és tolerancia jegyében.

"Miért kell menniük a cigányoknak Miskolcról?

Mert a magyar társadalom nagy része nem akarja őket látni." - írja a Társaság a Szabadságjogokért bloggere.

Így. Pont. Egyszerű kérdés, egyszerű válasz.

Vicces, hiszen a nemzeti oldalt lassan tíz éve vádolják azzal, hogy "leegyszerűsíti" a cigány-magyar együttélés problémáját, miközben úgy tűnik, a TASZ szélbalról előzve, egy rendkívül kifinomult, rafinált húzással a magyar társadalom nagy részét - ha nem is kimondva, de sugallva - rasszistázza le, persze a szokott módon: finomkodva.

Értik ugye? A miskolciak gonosz emberek, akik minden ok nélkül egyszerűen nem akarják látni a velük együtt élő, a társadalom hasznos tagjává vált, integrálódott cigányokat. Pedig élhetnének, dolgozhatnának, építhetnék a várost együtt, de hát a kirekesztés és intolerancia mételye megfertőzte őket (meg ugye a politika), így valami érthetetlen oknál fogva elrasszistásodtak, és most kiutálják a békés honpolgárokat a városból.

Legalábbis így látják, láttatják odaát az országot. Ez is egy világkép, jól is hangzik egy nyugodt pesti kávéházból mélabúsan kitekintve, kár, hogy köze nincs a valósághoz.

A TASZ-os szerző itt persze nem áll meg. A magyar társadalom mélyből bugyogó idegellenességére utalva egy 1624-es (!!) statútumot ráncigált elő (Szepes vármegye rendelete kitiltotta a vándorló cigányokat a megye területéről), mintegy bizonyítva, itt kérem már a 17. században kiiratkoztunk a felvilágosult nemzetek közül (hogy érezzük a történelem lehelletét: a fejlett Nyugat ebben az időben épp egymás kiirtásával volt elfoglalva a harmincéves háborúban során).

Hozhatnánk ezer és egy példát megcáfolva ezt a sületlenséget, vitatkozhatnánk velük a saját életünkből vett példákkal, de pontosan az elmúlt évek tapasztalatából kiindulva csak legyintünk: minek?

Unalomig ismétlik a mantrát: a magyar társadalom rasszista, cigányellenes érzületű - természetesen minden ok nélkül. Mivel ugye a rasszizmus csak úgy van. Nincs ok, csak okozat.

A valóság ezzel szemben az, hogy amint ez az utóbbi pár évben bebizonyosodott: a magyar társadalom egyvalamit nem akar látni a maga közelében. Titeket.

alfahir.hu