2014. 03. 06. 21:27

Torkos csütörtök

A nagyböjt második napján különleges szokás volt divatban. Egy napra felfüggesztették az  éppen megkezdett böjtöt, hogy a megmaradt húsos ételeket elfogyasszák. Ezt a napot sok  helyen torkoscsütörtöknek, máshol zabálócsütörtöknek nevezik.

A torkoskodás vége

Ezen a napon a falvakban elfogyasztották a megmaradt húsos maradékokat, a fánkokat és az egyéb zsírban sült ételeket. Ezzel a nappal a farsang már végre kiadja minden erejét és átadja a helyét a békés elmélkedésnek és a testi-lelki megtisztulásnak. A hosszú, negyven napos böjti időszakot azonban csak a katolikusok tartják meg, a hazai protestánsoknak csupán egyetlenegy napon, nagypénteken kell tartózkodni a húsevéstől.

Böjti ételek

A negyvennapos időszak alatt a keresztény hívek különleges ételfajtákat fogyasztottak. Ma már szinte luxusnak számító hústalan ételeket kínálnak a szakácsok a magazinokban, elfelejtve, hogy a böjti időszak a szerénységről és az egyszerű ételek fogyasztásáról szól. Régen a legismertebb levest erjesztett korpa léből főzték, melyet vidékenként hol kiszinek, hol keszőcének, legismertebb nevén ciberének neveztek. Sok helyen pedig tejsavóból
készítettek ételeket, melyet csórénak hívták. A cibere név megihlette költőinket is, egyik jól  ismert történet a farsang és a nagyböjt fordulóján Konc király és Cibere vajda viaskodásáról szólt, mely az új és a régi ősi küzdelmét jelképezte. Bár a keresztény hagyomány megengedhetőnek tartotta a hal fogyasztását, de az leginkább a folyó menti falvak lakói számára volt finom csemege, nem minden jutott hozzá.

OB