2014. 03. 19. 15:16

Törökország nem ismeri el a krími népszavazás eredményét

szemleNemzetközi sajtószemle

2014-03-19

 

INTERFAX

www.interfax.ru

Oroszország és a Krími Köztársaság aláírta Moszkvában azt a dokumentumot, mellyel hivatalosan is Oroszországhoz csatolták a félszigetet, mint új föderációs alanyt. A szerződés aláírásában részt vett az orosz elnök, Vladimir Putyin, a krími köztársaság miniszteri tanácsának elnöke, Szergej Aksenov és Szevasztopol népi kormányzója, Alekszej Csalij. A dokumentum szerint az Oroszországi Föderációhoz két új terület csatlakozott az aláírás pillanatától, a Krími Köztársaság és a föderális jelentőséggel bíró Szevasztopol városa. Állami nyelvként az oroszt, ukránt és a krími tatár nyelvet jelölték meg. Az egyesítés átmeneti ideje 2015. január 1-ig tart, de már most az orosz törvényhozás lépett életbe a félszigeten. A Krímen élő ukrán állampolgárok, ha egy hónapon belül nem jelzik egyéb szándékukat, akkor automatikusan orosz állampolgárokká válnak. A Krím és Ukrajna közötti határ, immáron az Oroszországi Föderáció Ukrajnával közös határává vált.

 

LIFENEWS

www.lifenews.ru

Több mint százezer ember gyűlt össze Moszkvában a Vörös téren, hogy köszöntsék Krím és Szevasztopol Oroszországgal való egyesülését. A rendezvény közepén nagy meglepetésre az orosz elnök, Vladimir Putyin lépett a színpadra, ahol a Krím miniszterelnökével, legfelsőbb tanácsának elnökével és Szevasztopol kormányzójával köszöntötte az összegyűlteket. Moszkva mellett több más orosz nagyvárosban is szerveztek ünnepséget a Krím köszöntésére.

 

ITAR-TASS

www.itar-tass.com

Az orosz parlament képviselői egyöntetűen elfogadták azt a nyilatkozatot, melyben arra kérik Barack Obamát az USA elnökét, illetve az Európai Unió politikusait, hogy terjesszék ki mindannyijukra a szankcióikat, melyeket március 17-én hoztak néhány orosz magas beosztású képviselő ellen.

 

GEOPOLITIKA

www.geopolitika.ru

Moszkvában elemezték az élelmiszerellátás helyzetét, esetleges gazdasági szankciók esetére. Moszkva abban bízik, hogy intenzívebb lesz az együttműködés a BRICS országokkal. Ha a Nyugat szankciókat vezet be, akkor még erőteljesebben Dél-Amerika felé fognak orientálódni.

 

AL JAZEERA BALKAN

balkans.aljazeera.net

Elfogadhatatlannak tartja a koszovói vezetés, hogy Krím függetlenségének kikiáltását Koszovóéhoz hasonlítsák. Pristina álláspontja szerint az önállósodás hosszú folyamat eredménye volt, amely a nemzetközi közösség beavatkozása után kikiáltott függetlenséggel zárult. Továbbá, míg Koszovó ügyében Szerbia nem tudta meggyőzni a nemzetközi közösséget arról, hogy jogait garantálná, és a függetlenséget éppen ezért kellett és lehetett kikiáltani, az ukrán vezetés semmi olyat nem tett, mely megkérdőjelezné szándékait a Krím jogainak tiszteletben tartására. (Műhelyünk azért emlékszik még az orosz nyelvhasználat tiltásának szándékára.) Különösen furának tartják, hogy éppen az az Oroszország hivatkozzon az ő példájukra, mely Koszovót mai napig nem ismeri el független államként, kikiáltását jogsértőnek tartja, az ENSZ-be való felvételüket pedig blokkolja.

 

DAILY SABAH

www.dailysabah.com

Nem ismeri el a krími népszavazás eredményét Törökország – jelentette ki Ahmet Davutoğlu török külügyminiszter. A török diplomácia vezetője szerint a referendum nem legitim és megsérti Ukrajna területi integritását. A nyugati állásponttal megegyezően érvelő mellett Mustafa Abdülcemil Kırımoğlu krími tatár politikus is megszólalt, hangsúlyozva, hogy a Krím jövője Ukrajnában van. Törökország egyébként az új kijevi vezetés egyik legelszántabb támogatója, és Davutoğlu volt az első külföldi miniszter, aki látogatást tett az új kijevi kormánynál.

 

SABAH

www.sabah.com.tr

A nemzet egységének fontosságára hívta fel a figyelmet Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök a gallipoli csata kilencvenkilencedik évfordulója alkalmából. Az egykori harcok helyszínéhez közeli Çanakkale városában a miniszterelnök nagyívű gazdasági terveit is kifejtette hallgatóságának. A Gallipoli és a Dardanellák környékén folyó első világháborús harcok különleges helyet foglalnak el a török nemzeti emlékezetben, hiszen az oszmán hadsereg katonái hatalmas véráldozat árán tudták csak megakadályozni az antant csapatainak átjutását a szorosokon. Ebben a csatában tűnt fel és vált népszerűvé Mustafa Kemal pasa is, aki később Atatürk néven a modern Törökország államfője lett.

*

Kínos pillanatokat élt át kampánykörútján a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke, Kemal Kılıçdaroğlu. Kılıçdaroğlu egy kelet-törökországi kisvárosban tartott rendezvényére mindössze húsz fő volt kíváncsi – írja a kormánypárti Sabah. A pártelnök ráadásul összekeverte a város nevét a helyi jelölt családnevével is. Hogy az ügy még kínosabbá váljon, a CHP helyi jelöltje egy fejkendőt viselő asszony. Törökországban Atatürk és az akkori egyetlen politikai párt, a CHP reformjai nyomán a húszas években kezdődött az iszlámhoz kötődődő ruhadarabok üldözése. A nők fejkendője politikai szimbólummá vált, melynek közintézményekben való viselését éppen a jelenlegi kormánypárt – a CHP legnagyobb riválisa – engedélyezte újra.

 

AGERPRES

www.agerpres.ro

Székelyföld kérdése Románia belügye, és reméljük, hogy a Belügyminisztérium által kitiltott magyar állampolgárok – a Jobbik két képviselője és HVIM-tagok – példája megmutatja, hogy Románia nem tűri, hogy mások mondják meg, mit tegyen – nyilatkozta Traian Băsescu román elnök.

 

TRT HABER

www.trthaber.com

Ismeretlen fegyveresek agyonlőttek egy iraki türkmén politikust. Az Iraki Türkmén Front helyi politikusára háza előtt zúdítottak golyózáport. Az iraki türkmének helyzete kritikus, magát pártelnököt is ötször próbálták már megölni, az iraki kormány pedig semmit nem tesz a tettesek elfogásának érdekében. Szerinte szervezett akciókról van szó, aminek célja a türkmének elűzése szülőföldjükről.

 

ZERI

www.zeri.info

A jelenleg is Szíriában harcoló koszovóiakat még nem szankcionálja az új törvény, mely tiltja, hogy koszovói állampolgárok külföldi konfliktusokban vállaljanak szerepet. A büntetéseket a törvény hatálybalépése után kezdik el alkalmazni, ami akár 15 év szabadságvesztés is lehet. A törvényre azért volt szüksége a koszovói törvényhozásnak, mert muszlin fundamentalisták egyre több fiatalt toboroztak a szíriai polgárháborúba Koszovóból.

 

Készítette az Ordosz műhely

(Felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, hogy szemlénkben a dőlt betűkkel megjelent részek kommentárt jelentenek.)

alfahir.hu