Tudathasadás a fáklya fényénél

"Élvezzétek az olimpiát, nagy árat fizetünk érte!" - hangzott el egy Rio de Janeiro-i tiltakozó gyűlésen egy brazil politikus szájából. Szavait a téren álldogáló, a játékokra érkező turistákhoz intézte. Miközben Rio állam csődbe jutott, a brazilok többsége elutasítja a rendezést, a rendőrök azokat a tüntetőket verik meg, fújják le gázspray-jel, akik azért (is) demonstrálnak, mert a közalkalmazottak, így a rendőrök sem kapnak fizetést. Tudathasadás, nem kétség.
 

Miközben a távoli Európából azon izgulunk, hogy milyen egészségügyi kihívásokkal kell megküzdenie a sportolóinknak, addig Rio egészségügyi helyzetének javítása csak azért marad el, hogy a XXXI. nyári olimpiai játékok több mint 10 milliárd eurós költségét fedezni tudja a brazil állam; az infrastrukturális kiadások több mint 50 százaléka országos, állami és helyi önkormányzati forrásokból származik, sőt a 12 milliárd dolláros költség harmadát Rio de Janeiro szövetségi államnak kellene fedeznie.

Ki a következő?

Egy normálisabb gazdasági kultúrával rendelkező BRICS-tag Brazília minden bizonnyal élhetőbb ország lehetne a szélesebb társadalmi tömegek számára is, azonban így valószínűleg nem is kapta volna meg a rendezés jogát. Ha figyelembe vesszük, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség leváltott elnöke, Michel Platini sem vett részt az általa megálmodott 24 csapatos kontinens tornán, így igazán azon sem kell meglepődnünk, hogy sem Dilma Rousseff, a bizalmatlansági eljárás miatt felfüggesztett brazil elnök, sem elődje, a 2016-os Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok megrendezésére a jogosultságot megszerző Luis Inácio Lula da Silva nem lesz jelen a sportesemény augusztus 5-i, pénteki megnyitóján. Jobb híján az államfői feladatokat ellátó Michel Temer alelnök vezényli le az olimpiai játékok megnyitóját, és mindössze egy rövid beszédet mond majd.

 

Persze a politikai válság okozói/szereplői minden bizonnyal komoly tőkét kovácsoltak a rendezés elnyeréséből. Sok esetben például csak azért csúsztak az építkezésekkel, mert a szerződéseket nem szakmai, hanem korrupciós szempontok figyelembe vételével kötötték meg. A pénz folyamatos elfolyása pedig szükségszerűen tovább növelte a kiadásokat. Óvatos becslések szerint is harmadával lesz drágább a rendezés, amint azt korábban feltételezték.

A nehézségeket csak tovább fokozta, hogy Brazília gazdasága 2012 óta csak zsugorodott, 2014-ről 2015-re 3,85 százalékkal csökkent a GDP. A brazil állam ráadásul el is adósodott, a tavalyi évet 8 százalékos deficittel zárták.

50 millió ember

Nyilván 2009-ben, hét esztendővel ezelőtt, a győztes pályázat kihirdetése pillanatában még senki nem láthatta előre a jövőt, így arra sem készülhettek fel, hogy az Oroszországgal szembeni olajfegyver bevetése, az olaj árának mesterségesen alacsonyan tartása a braziloknak ugyanúgy fájt, sőt talán még jobban is, mint az oroszoknak. Ez azért is következhetett be, mert óriásira nyílt a társadalmi rétegek közti olló, a leggazdagabb 10 százalék birtokolja a brazil nemzeti vagyon 49,3 százalékát, míg az alsó egyharmadnak mindössze 1,2 százalék jut. Márpedig az országban több mint 206 millióan élnek; azaz Magyarország lakosságának ötszöröséről van szó.

A Karióka Arénák a Rio de Janeiró-i Olimpiai Parkban (MTI)

Ennek a milliós tömegnek azonban egyre nehezebb megmagyarázni, hogy miért is olyan jó, ha az országba a világ minden tájáról érkeznek (gazdag) turisták, hogy olyan rendezvényekre jussanak be, amelyekre nekik nincs pénzük jegyet venni. (Egyébként ugyanez volt a helyzet a 2014-es labdarúgó világbajnokságon is, amely végül még sárba is tiporta a brazilok nemzeti önérzetét a későbbi bajnok németektől elszenvedett 7-1-es vereséggel).

Elszegényedni pedig nem nehéz, több mint 111 ezer embernek szüntették meg a szociális ellátását Rio-ban, akadozik a nyugdíjak fizetése, sztrájkolnak a tanárok, tüntetnek a rendőrök; aztán büszkén felhúzva gázálarcot és a bakancsot az elégedetlenkedők ellen fordulnak.

Napi kettő

S ha már rendőrség, a legnagyobb brazil város mélypontja a faveláknak nevezett nyomornegyedek közt keresendő. A fegyveres - katonai jellegű - bűnöző bandákról több remek film is készült, ugyanakkor kétségtelen, hogy a valóságban egyáltalán nem olyan szórakoztatóak. A háború viszont valóságos: tavaly 645 embert, az elmúlt évtizedben pedig több mint 8000 embert ölt meg a brazil rendőrség Rio de Janeiro államban, olvasható a Human Rights Watch beszámolójában. Rio de Janeiro városában tavaly minden ötödik emberölést a rendőrség tagjai követték el, akik minden esetben önvédelemre hivatkoznak, azonban a jogvédők szerint ez nem állja ki minden esetben az igazság próbáját.

 

Idén már több mint 300 embert öltek meg a rendőrök, ez azt jelenti, hogy legalább minden egyes nap 2 bűnözővel(?) végeznek. Az viszont a szakemberek szerint is csak olaj lesz a tűzre, hogy a versenyek biztonságát 65 ezer rendőr és 20 ezer katona szavatolja majd, akinek egy része a favelák közt felügyel a rendre.

Ferenc pápa az olimpia kapcsán arról beszélt, hogy

"a világ szomjazik a szolidaritásra, a toleranciára és a megbékélésre. Mindannyian az emberek nagy családjának tagjai vagyunk, kultúrától, bőrszíntől és vallástól függetlenül".

Nem biztos, hogy ezt 2016-ban, Rio de Janeiro-ban meg is találjuk.

De ha már megfizetik a brazilok az árát, élvezzük az olimpiát!

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Tari Tamás

Friss

Van ugyanis mit megtéríteniük az országnak. Vélemény.
Olyan súlyos az utasok helyzete, hogy azonnal ki kellene kötniük.