2014. 09. 05. 16:34

Új eljárás jöhet a szklerózis multiplex gyógyítására

A Bristoli Egyetem kutatóinak reményei szerint kifejleszthető olyan gyógyszer, amely "átprogramozva" az immunrendszert "kikapcsolja" a szklerózis multiplex kialakulásához vezető autoimmun folyamatokat.

A kutatásokról a Nature Communications folyóiratban jelent meg tanulmány. Autoimmun betegségek esetén az immunrendszer a szervezetben normálisan megtalálható szövetek, struktúrák ellen indít támadást. Megkülönböztetnek szerv-specifikus betegségeket, amikor a kóros folyamat valamilyen szervre, vagy szövetféleségre korlátozódik, valamint szisztémás kórképeket, amelyeknél különböző szervek érintettek. Az első kategóriába sorolható például az I. típusú diabétesz, amelyet a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek pusztulása vált ki, vagy a pajzsmirigy túlműködését eredményező Graves-Basedow-kór. A szisztémás lupus erythematosus viszont olyan krónikus autoimmun betegség, amely a bőr és az ízületek mellett a vesét, a szívet, a vérképző szerveket is érinti.

A szklerózis multiplex a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun jbetegség, amely károsítja az idegsejtek védőburkát. A velőshüvely (myelin-hüvely) szétesése miatt zavar támad az idegrendszer kommunikációs rendszerében: lelassul, vagy blokkolódik az ingerület-átvitel, látási, mozgási és érzékelési zavarokat okozva. Becslések szerint világszerte 2,5 millió ember szenved szklerózis multiplexben - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.

A Bristoli Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az immunrendszer "átprogramozható", "leszoktatható" arról, hogy a szervezet sejtjeit, szöveteit veszélyes betolakodókként kezelje. A tudósok a szklerózis multiplex kezelésére az allergiás betegségek gyógyításában már bevált, úgynevezett allergén-specifikus terápiát alkalmazták. A velőshüvely szintetikusan előállított fehérjéit növekvő dózisokban intravénásan juttatták be a szervezetbe, mindaddig, míg az immunrendszer "rájött" arra, hogy ezek a vegyületek "biztonságosak".

Browen Barton, a tanulmány vezető szerzője áttörésnek nevezte az eljárás alkalmazását az autóimmun betegségek kezelésében.

"Az immunrendszer, amely a fertőzést okozó antigének felismerésére hivatott, az allergia esetében a különböző polleneket, a dióféléket sorolja tévesen az +ellenségek+, közé, s lendül támadásba. Az autoimmun betegségeknél viszont a szervezet a saját szöveteit kezdi támadni. Vizsgálataink során arra jöttünk rá, hogy a szintetikusan előállított, vízben oldódó fehérjéket növekvő dózisban alkalmazva deszenzibilizálhatjuk az immunrendszert, azaz csökkenthetjük érzékenységét az általa antigénként kezelt szövetek iránt" - magyarázta Browen Barton.

A kutatócsoport reményei szerint a módszer áttörést hozhat nemcsak a szklerózis multiplex, hanem más autoimmunbetegségek kezelésében is. A jelenleg alkalmazott immunszupresszív gyógyszereknek ugyanis sok a mellékhatása: csökkentik az immunrendszer aktivitását, növelve ezzel a fertőzés veszélyét, a daganatképződés rizikóját.

Allergéneknek az immunválaszt kiváltó anyagokat nevezik. Az allergén-specifikus immunterápia során a betegek standardizált, nagy tisztaságú specifikus allergén-vakcinát meghatározott dózisban, emelkedő adagban kapják, majd évekig alkalmazzák a fenntartó dózist.

MTI – alfahir.hu