2014. 03. 07. 16:49

Ukrajnát nem menti meg az EU 11 milliárd eurós segítsége

Nemzetközi sajtószemle
2014-03-07

GEOPOLITIKA
www.geopolitika.ru

A külföldi jelentős médiumok legalább fele nem publikálta az interneten közzé tett telefonbeszélgetést, amely az Európai Unió külügyekért felelős vezetője, Catherine Ashton és az észt külügyminiszter, Urmasa Paeta között zajlott le az ukrajnai tüntetések alatt több rendőr és tüntető halálát okozó orvlövészekről. Bár a CNN, Reuters, a brit Daily Mail, a The Guardian és a The Independent közöltek minimális információt a felvételről, de azt már kihagyták, hogy az észt külügyminiszter beismerte a felvétel hitelességét. A beszélgetés során a két fél azon aggodalmaskodott, hogy ugyanazon lövedékektől haltak meg a rendőrök és a tüntetők a kijevi rendbontások alatt, és hogy a közvélemény egyre inkább az ellenzéki koalíciónak tulajdonítja ezeket a gyilkosságokat.

GAZETA WYBORCZA
wyborcza.pl

Az Európai Unió által felajánlott 11 milliárd eurós gazdasági segítség nem fogja megmenteni Ukrajnát az államcsődtől – írja a liberális lengyel napilap. Ukrajna önmagában képtelen megoldani a problémát, mivel becslések szerint legalább 25,5 milliárd euróra van szüksége a gazdaságnak. Ez az összeg csak az ezredrésze az EU vagy az Egyesült Államok éves gazdasági teljesítményének, így ha magára hagyná a nyugat Ukrajnát, az teljes morális vereséget is jelentetne, amellett a megengedhetetlen hiba mellett, hogy ezzel egy fizetésképtelen és forrongó államot hoznának létre az EU keleti határánál.

THE NEW YORKER
www.newyorker.com

Az új ukrán vezetés nem csak gyenge, annál sokkal rosszabb: instabil. Legitimitási válságban van, hiszen Janukovics bár korrupt volt és a saját népére lövetett, de mégis csak egy megválasztott vezető volt, szemben az új kormánnyal, amit egy felkelés juttatott hatalomra, nem pedig a szavazófülkék. Ukrajna már korábban is élt át forradalmi csalódásokat, hiszen a 2004-es narancsos forradalom sem tudott stabil demokratikus intézményrendszert és gazdasági igazságosságot kialakítani.

RUSSIA TODAY
www.russian.rt.com

A Krím státuszáról március 16-án lesz népszavazás. Két kérdésben kell döntsenek a szavazók. Az egyik lehetőséget teremtene arra, hogy a Krími Autonóm Köztársaság belépjen az Oroszországi Föderációba. Korábban a Krím parlamentje már döntött az autonóm terület Oroszországhoz való csatlakozásáról, de a parlament elnöke szerint ezt a döntést meg kell erősítse egy népszavazás is. A második kérdés az 1992 előtti krími alkotmány visszaállításáról fog szólni. Az 1992-es alkotmány mondta ki, hogy a Krím-félsziget Ukrajna része. A képviselők már biztosították Vladimir Putyin orosz elnököt Oroszországhoz való csatlakozásuk szándékáról. Az Európai Unió, David Cameron brit miniszterelnökkel az élén már most kijelentette: nem fogadja el a népszavazás eredményét.

WORLD BULLETIN
www.worldbulletin.net

Elítélte a krími parlament döntését Refat Çubarov, a krími tatárok gyűlésének elnöke. A nemzetiségi vezető kijelentette, hogy alkotmányellenesnek tartják és bojkottálni fogják a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazást. Çubarov egyúttal az ENSZ beavatkozását is kérte.

TRT HABER
www.trthaber.com

Szerb csetnikek (soviniszta szabadcsapatok) is tartózkodhatnak a Krím-félszigeten, hogy az oroszok oldalán harcokba bocsátkozzanak – írja a török közszolgálati hírportál. A magukat „farkasoknak” nevező csoport vezetője szerint a mai krími helyzet megegyezik a ’90-es évek elejének Jugoszláviájáéval. A muszlimok körében (így Törökországban is) nagy félelmet kelt a csetnikek neve, ugyanis a kegyetlenségükről elhíresült szerb fegyveresek a balkáni háborúk során számos muszlim bosnyákot (és keresztény magyart) mészároltak le.

DAILY SABAH
www.dailysabah.com

Nagy tömegeket mozgatnak meg Recep Tayyip Erdoğan kampánygyűlései. A kormányfő a kelet-anatóliai Elazığban és Malatyában mintegy 80 ezer ember előtt beszélt. Kijelentette: azt szeretné, ha a Törökországban élő összes nép egy nemzet lenne, melynek egy hazája és egy zászlaja van.

SABAH
www.sabah.com.tr

Azerbajdzsánban is szervezkedett a Gülen-mozgalom – írja a kormánypárti török lap. Az országban mintegy 20 oktatási intézményt üzemeltető mozgalom ellen most Baku is vizsgálatot indított.

THE TELEGRAPH
www.telegraph.co.uk

A jobbközép napilap arról ír, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke szerint az ukrajnai válság kedvezőtlen hatással lehet az energiapiacra. Arra figyelmeztetett, hogy ezek a feszültségek nagyon komoly veszélyt jelenthetnek Európa többi részére. Az elkövetkező fél évben ez enyhén fog csak hatni az energiapiacra, másfél év múlva viszont súlyos lehet a krízis hatása. Oroszország biztosítja Európa gázszükségletének felét, ennek 55%-a pedig Ukrajnán keresztül érkezik.

JUNGE FREIZEIT
www.jungefreiheit.de

A romániai és a bulgáriai bevándorlók számára nyújtott szociális kiadások 50%-kal növekedtek az elmúlt évben Németországban – számol be a jobboldali hetilap. Ugyanakkor azok száma, akik a két országból érkeztek, és munkát is vállalnak, csupán 24%-kal emelkedett. Kutatók szerint sok bevándorló csupán a szociális ellátásért érkezik Németországba. Ezen kívül a többség egyáltalán nem, vagy pedig alacsonyan iskolázott, ami ugyancsak rontja munkavállalási esélyeiket.

Készítette az Ordosz műhely

(Felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, hogy szemlénkben a dőlt betűkkel megjelent részek kommentárt jelentenek.)

alfahir.hu