Vár állott, most kőhalom. Majd újra vár?

Döbröntei vár

Évtizedek óta tartó tétlenség után elindul a Nemzeti Várprogram, újra élet költözhet a várainkba. A kérdés az, hogy a 32 várra jutó 25 milliárd forint mire lesz elég. Egy biztos, óriási a lemaradásunk e téren is.

Mivel a nemzeti szó nélkül ma már nem lehet kormányprogramot elindítani, ezért szinte természetes volt, hogy az évtizedek óta esedékes várfelújítási program nevébe is bekerüljön.
 
Füzér váraNem lehet eléggé hangsúlyozni a magyar állam felelősségét abban, hogy a hazai várak és kastélyok jó része katasztrofális állapotban van. A részben pénztelenségre, részben az igénytelenségre visszavezethető adósságunk bizony milliárdokban kifejezhető kárt okozott a nemzetgazdaságnak - ha a dolgot magát gazdasági oldalról közelítjük meg.
 
Ami talán azonban fontosabb, hogy épített örökségünk, vagyis a múltunk egy részének elhanyagolása lelki szegénységünket bizonyította: a térdig érő, omladozó, gazos falak, a magyar királyi és nemesi székhelyek, végváraink és a csodálatos kastélyaink elborzasztó állapota miatt a legtöbb ilyen helyet csak a legelvetemültebb túrázók, várbarátok és katasztrófaturisták keresték fel, hogy napjaink divatos kifejezésével éljünk: a családok annyira már nem.
 
Közben szépen be is léptünk a XXI. századba a térdig érő várromjainkkal, miközben minden magára valamit is adó párt választási programjába szépen bekerült a hangzatos jelszó: "a belföldi turizmus fejlesztése elsődleges prioritást képvisel kormányra kerülésünk esetén".
 
Hogy aztán ne történjen semmi. 
 
Pedig a hazai váraink állapota és persze hasznosíthatósága létfontosságú kérdés, különösen azért, mert jó pár olyan, kiemelkedően jelentős örökségünk van, amely elzárt, szegény, hátrányos helyzetű régióban van (mint például Északkelet-Magyarország), ahol egy-egy turisztikailag kiemelkedő vár, vagy kastély hatalmas lendületet adhat a felpörgő, és elsősorban belföldi turizmus által.
 
Az utóbbi időszakban néhány esetben - mint például Visegrád, vagy a még mindig folyó füzéri és regéci felújítás megmutatta, változóban van a várakkal, illetve hasznosításukkal kapcsolatos felfogás. Ezeken a helyeken teljes, vagy részleges rekonstrukció zajlott, vagy zajlik. Korábban főleg az állapotmegőrzésre, feltárásra, vagy legfeljebb részleges rekonstrukcióra helyezték a hangsúlyt, ezzel viszont - bár kétségtelenül hitelesebb az adott rom - igen szűk lehetőségeket nyújtottak múltunk ezen darabjai.



Remek példa rá, hogy a számítógép mellől is lehet nagyot alkotni. A füzéri vár elméleti rekonstrukciója, animáción. Cél, hogy a várat teljes egészében helyreállítsák.
 
A program által beinduló, vagy már zajló részleges, illetve teljes rekonstrukció a hasznosíthatóság lehetőségeinek bővülésével jár, mint például kiállítások, szálláslehetőség, vendéglátás, szabadtéri programok, várjátékok, fesztiválok, koncertek szervezése révén. 
 
Nem szükséges hangsúlyozni, hogy egy-egy hátrányos helyzetű régiónak mennyit számít egy-egy ilyen lehetőség.
Jöhetnek a kastélyok és más kulturális értékek
 
A várprogram mellett elindul a - mi más - Nemzeti Kastélyprogram is. A projekt keretében 2014–2018 között összesen 35 kulturális örökségi helyszín újulhat meg, mint például a bicskei Batthány-kastély, az edelényi L’ Huillier – Coburg-kastély, az iszkaszentgyörgyi Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély, a komlódtótfalui Becsky-kúria, a lovasberényi Cziráky-kastély, a majki Kamalduli remeteség, a sümegi Püspöki Palota, a tatai Esterházy-kastély. A program 30 milliárd forint európai uniós és 10 milliárd forint hazai forrás felhasználásával valósulhat meg.

De mire lesz ez elég? 

Hosszú évek kényelmes láblógatása után a kormány tehát végre-valahára elkezdi a várprogramot, pontosabban majd elkezdi, mivel a program maga igazán csak 2017-re fut majd fel, és biztosan egészen véletlenül 2018 elején tele leszünk várátadó ünnepségekkel is.
 
A július 21-én megjelenő  Nemzeti Várprogramról szóló Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a 2014–2020 közötti időszak éves fejlesztési kereteinek előkészítése során betervezik a program turisztikai fejlesztéseinek forrásigényét, ugyanakkor most összeget nem jelöltek meg (azt a még júniusban elfogadott kormányhatározatból tudni lehetett, hogy a program összköltségvetése 25 milliárd forint lesz).
 
Látva a programban szereplő helyszínek számát - biztosan nem lesz elegendő látványos eredményekre, különösen, ha a pályázatokat megnyerő, "jó kormányzati kapcsolatokkal" rendelkező vállalkozók is jól (értsd: nagyon jól) akarnak járni.
 
A határozat szerint 32 vár fejlesztését tűzték ki, három ütemben.

Első ütem - 2016-tól:

1. Szigetvár, Szigetvári vár (Baranya megye)
2. Miskolc, Diósgyőri vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
3. Eger, Egri vár (Heves megye)
4. Kisvárda, Kisvárdai vár (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
5. Sümeg, Sümegi vár (Veszprém megye)

A második ütem - 2017-től:

1. Sopron, Soproni várfal (Győr-Moson-Sopron megye)
2. Gyula, Gyulai vár (Békés megye)
3. Szerencs, Rákóczi várkastély (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
4. Csókakő, Csókakői vár (Fejér megye)
5. Mosonmagyaróvár, Óvári vár (Győr-Moson-Sopron megye)
6. Tata, Tatai vár (Komárom-Esztergom megye)
7. Várgesztes, Várgesztesi vár (Komárom-Esztergom megye)
8. Visegrád, Visegrádi fellegvár, Salamon-torony, Alsó-vár (Pest megye)
9. Simontornya, Simontornyai vár (Tolna megye)
10. Csesznek, Cseszneki vár (Veszprém megye)
11. Doba, Somló vára (Veszprém megye)
12. Nagyvázsony, Kinizsi vár (Veszprém megye)
13. Várpalota, Thury-vár (Veszprém megye)

A harmadik ütem - várhatóan 2017-2018:

1. Ónod, Ónodi vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
2. Mogyoróska, Regéci vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
3. Sárospatak, Rákóczi-vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
4. Szögliget, Szádvár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
5. Sirok, Siroki vár (Heves megye)
6. Esztergom, Esztergomi vár (Komárom-Esztergom megye)
7. Drégelypalánk, Drégely vára (Nógrád megye)
8. Hollókő, Hollókői vár (Nógrád megye)
9. Nógrád, Nógrádi vár (Nógrád megye)
10. Kereki, Fejérkő vára (Somogy megye)
11. Sárvár, Nádasdy-vár (Vas megye)
12. Döbrönte, Szarvaskő vára (Veszprém megye)
13. Gyulakeszi, Csobánc vára (Veszprém megye)
14. Szigliget, Szigligeti vár (Veszprém megye)
 
Látható, hogy a várak egy része alapvetően nem rom, hanem ma is álló, komplex épületegyüttes (Szigetvár, Eger, Sümeg Sirok, Várpalota stb.), amelyek azonban jelentős renoválásra szorulnak. De van olyan helyszín - mint például a korábban említett Regéc, ahol nem kis feladat lesz legalább részben helyreállítani a várat. Ilyen például az impozáns Doba, vagyis Somló vára, a gúnyhatárok közé szorult hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű erődje, Szádvár, vagy épp a festői Szarvaskő vára Döbröntén.
 
A lista hosszú, de lehetne hosszabb is, és nyilván lehetne sokkal, de sokkal több pénzt áldozni rá. De legalább ugyanilyen fontos, hogy a helyreállítás után funkciót és persze gondos gazdát is kapjanak ezen értékek, hogy ne arról kelljen beszélni egy emberöltő múlva, hogyan hagytuk tönkremenni újra ezen értékeinket.
Csesznek vára
Csesznek vára
30