Vár állott, most kőhalom. Majd újra vár?

Döbröntei vár

Évtizedek óta tartó tétlenség után elindul a Nemzeti Várprogram, újra élet költözhet a várainkba. A kérdés az, hogy a 32 várra jutó 25 milliárd forint mire lesz elég. Egy biztos, óriási a lemaradásunk e téren is.

Mivel a nemzeti szó nélkül ma már nem lehet kormányprogramot elindítani, ezért szinte természetes volt, hogy az évtizedek óta esedékes várfelújítási program nevébe is bekerüljön.
 
Füzér váraNem lehet eléggé hangsúlyozni a magyar állam felelősségét abban, hogy a hazai várak és kastélyok jó része katasztrofális állapotban van. A részben pénztelenségre, részben az igénytelenségre visszavezethető adósságunk bizony milliárdokban kifejezhető kárt okozott a nemzetgazdaságnak - ha a dolgot magát gazdasági oldalról közelítjük meg.
 
Ami talán azonban fontosabb, hogy épített örökségünk, vagyis a múltunk egy részének elhanyagolása lelki szegénységünket bizonyította: a térdig érő, omladozó, gazos falak, a magyar királyi és nemesi székhelyek, végváraink és a csodálatos kastélyaink elborzasztó állapota miatt a legtöbb ilyen helyet csak a legelvetemültebb túrázók, várbarátok és katasztrófaturisták keresték fel, hogy napjaink divatos kifejezésével éljünk: a családok annyira már nem.
 
Közben szépen be is léptünk a XXI. századba a térdig érő várromjainkkal, miközben minden magára valamit is adó párt választási programjába szépen bekerült a hangzatos jelszó: "a belföldi turizmus fejlesztése elsődleges prioritást képvisel kormányra kerülésünk esetén".
 
Hogy aztán ne történjen semmi. 
 
Pedig a hazai váraink állapota és persze hasznosíthatósága létfontosságú kérdés, különösen azért, mert jó pár olyan, kiemelkedően jelentős örökségünk van, amely elzárt, szegény, hátrányos helyzetű régióban van (mint például Északkelet-Magyarország), ahol egy-egy turisztikailag kiemelkedő vár, vagy kastély hatalmas lendületet adhat a felpörgő, és elsősorban belföldi turizmus által.
 
Az utóbbi időszakban néhány esetben - mint például Visegrád, vagy a még mindig folyó füzéri és regéci felújítás megmutatta, változóban van a várakkal, illetve hasznosításukkal kapcsolatos felfogás. Ezeken a helyeken teljes, vagy részleges rekonstrukció zajlott, vagy zajlik. Korábban főleg az állapotmegőrzésre, feltárásra, vagy legfeljebb részleges rekonstrukcióra helyezték a hangsúlyt, ezzel viszont - bár kétségtelenül hitelesebb az adott rom - igen szűk lehetőségeket nyújtottak múltunk ezen darabjai.



Remek példa rá, hogy a számítógép mellől is lehet nagyot alkotni. A füzéri vár elméleti rekonstrukciója, animáción. Cél, hogy a várat teljes egészében helyreállítsák.
 
A program által beinduló, vagy már zajló részleges, illetve teljes rekonstrukció a hasznosíthatóság lehetőségeinek bővülésével jár, mint például kiállítások, szálláslehetőség, vendéglátás, szabadtéri programok, várjátékok, fesztiválok, koncertek szervezése révén. 
 
Nem szükséges hangsúlyozni, hogy egy-egy hátrányos helyzetű régiónak mennyit számít egy-egy ilyen lehetőség.
Jöhetnek a kastélyok és más kulturális értékek
 
A várprogram mellett elindul a - mi más - Nemzeti Kastélyprogram is. A projekt keretében 2014–2018 között összesen 35 kulturális örökségi helyszín újulhat meg, mint például a bicskei Batthány-kastély, az edelényi L’ Huillier – Coburg-kastély, az iszkaszentgyörgyi Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély, a komlódtótfalui Becsky-kúria, a lovasberényi Cziráky-kastély, a majki Kamalduli remeteség, a sümegi Püspöki Palota, a tatai Esterházy-kastély. A program 30 milliárd forint európai uniós és 10 milliárd forint hazai forrás felhasználásával valósulhat meg.

De mire lesz ez elég? 

Hosszú évek kényelmes láblógatása után a kormány tehát végre-valahára elkezdi a várprogramot, pontosabban majd elkezdi, mivel a program maga igazán csak 2017-re fut majd fel, és biztosan egészen véletlenül 2018 elején tele leszünk várátadó ünnepségekkel is.
 
A július 21-én megjelenő  Nemzeti Várprogramról szóló Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a 2014–2020 közötti időszak éves fejlesztési kereteinek előkészítése során betervezik a program turisztikai fejlesztéseinek forrásigényét, ugyanakkor most összeget nem jelöltek meg (azt a még júniusban elfogadott kormányhatározatból tudni lehetett, hogy a program összköltségvetése 25 milliárd forint lesz).
 
Látva a programban szereplő helyszínek számát - biztosan nem lesz elegendő látványos eredményekre, különösen, ha a pályázatokat megnyerő, "jó kormányzati kapcsolatokkal" rendelkező vállalkozók is jól (értsd: nagyon jól) akarnak járni.
 
A határozat szerint 32 vár fejlesztését tűzték ki, három ütemben.

Első ütem - 2016-tól:

1. Szigetvár, Szigetvári vár (Baranya megye)
2. Miskolc, Diósgyőri vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
3. Eger, Egri vár (Heves megye)
4. Kisvárda, Kisvárdai vár (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
5. Sümeg, Sümegi vár (Veszprém megye)

A második ütem - 2017-től:

1. Sopron, Soproni várfal (Győr-Moson-Sopron megye)
2. Gyula, Gyulai vár (Békés megye)
3. Szerencs, Rákóczi várkastély (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
4. Csókakő, Csókakői vár (Fejér megye)
5. Mosonmagyaróvár, Óvári vár (Győr-Moson-Sopron megye)
6. Tata, Tatai vár (Komárom-Esztergom megye)
7. Várgesztes, Várgesztesi vár (Komárom-Esztergom megye)
8. Visegrád, Visegrádi fellegvár, Salamon-torony, Alsó-vár (Pest megye)
9. Simontornya, Simontornyai vár (Tolna megye)
10. Csesznek, Cseszneki vár (Veszprém megye)
11. Doba, Somló vára (Veszprém megye)
12. Nagyvázsony, Kinizsi vár (Veszprém megye)
13. Várpalota, Thury-vár (Veszprém megye)

A harmadik ütem - várhatóan 2017-2018:

1. Ónod, Ónodi vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
2. Mogyoróska, Regéci vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
3. Sárospatak, Rákóczi-vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
4. Szögliget, Szádvár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
5. Sirok, Siroki vár (Heves megye)
6. Esztergom, Esztergomi vár (Komárom-Esztergom megye)
7. Drégelypalánk, Drégely vára (Nógrád megye)
8. Hollókő, Hollókői vár (Nógrád megye)
9. Nógrád, Nógrádi vár (Nógrád megye)
10. Kereki, Fejérkő vára (Somogy megye)
11. Sárvár, Nádasdy-vár (Vas megye)
12. Döbrönte, Szarvaskő vára (Veszprém megye)
13. Gyulakeszi, Csobánc vára (Veszprém megye)
14. Szigliget, Szigligeti vár (Veszprém megye)
 
Látható, hogy a várak egy része alapvetően nem rom, hanem ma is álló, komplex épületegyüttes (Szigetvár, Eger, Sümeg Sirok, Várpalota stb.), amelyek azonban jelentős renoválásra szorulnak. De van olyan helyszín - mint például a korábban említett Regéc, ahol nem kis feladat lesz legalább részben helyreállítani a várat. Ilyen például az impozáns Doba, vagyis Somló vára, a gúnyhatárok közé szorult hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű erődje, Szádvár, vagy épp a festői Szarvaskő vára Döbröntén.
 
A lista hosszú, de lehetne hosszabb is, és nyilván lehetne sokkal, de sokkal több pénzt áldozni rá. De legalább ugyanilyen fontos, hogy a helyreállítás után funkciót és persze gondos gazdát is kapjanak ezen értékek, hogy ne arról kelljen beszélni egy emberöltő múlva, hogyan hagytuk tönkremenni újra ezen értékeinket.
Csesznek vára
Csesznek vára
30
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss